Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar lakáspiac 2026 nyarára látványos fordulóponthoz érkezett. Miközben a tranzakciók száma ismét emelkedésnek indult, az év elejét meghatározó intenzív drágulás fokozatosan kifulladni látszik. A vevők egyre megfontoltabban döntenek, az eladó ingatlanok száma folyamatosan nő, ami hosszú idő után ismét javítja a vásárlók alkupozícióját. A lakáspiac továbbra is aktív, de egy kiegyensúlyozottabb időszak felé halad, amelyben a korábbi általános árrobbanást egyre inkább a helyi sajátosságok és a reális árazás váltja fel.
Stabil forgalom mellett megjelentek az első árkorrekciók
A Duna House havi becslése szerint júniusban országosan 9862 lakóingatlan-adásvétel történt, ami 10,9 százalékkal haladta meg a májusi forgalmat. Éves összevetésben ugyanakkor gyakorlatilag stagnált a piac, hiszen mindössze 0,5 százalékkal maradt el a tavaly júniusi tranzakciószámtól. A nyár első hónapjában mért élénkülés azért is figyelemreméltó, mert a szezonális minták alapján ilyenkor jellemzően visszafogottabb aktivitás látható a lakáspiacon.
Az ingatlaniroda szerint a májusi megtorpanás után ismét növekedési pályára állt a forgalom, amelyben szerepet játszhatott az is, hogy az eladók egy része már alkalmazkodni kezdett a megváltozott piaci környezethez. A hátterében az eladói oldal óvatos korrekciója állhat – nőtt az áron csökkentett hirdetések aránya, néhol, például egyes panelpiacokon havi árcsökkenés is látszik. Ez azonban még nem jelent általános trendfordulót: a Duna House szerint országos átlagban továbbra is enyhe drágulás jellemzi a piacot, a most látható folyamat inkább korrekciónak tekinthető, mint széleskörű áresésnek.
A finanszírozási adatok szintén azt mutatják, hogy a lakáspiac aktivitása továbbra is magas. A Credipass előrejelzése szerint júniusban 222 milliárd forint értékű lakáscélú jelzáloghitel-szerződés születhetett. Ez ugyan 12,3 százalékkal elmarad a májusi volumentől, a Magyar Nemzeti Bank egy évvel korábbi adataihoz viszonyítva azonban még mindig 54,5 százalékos növekedést jelent. Vagyis a hitelből vásárlók továbbra is meghatározó szereplői a piacnak, miközben a tranzakciószámok és a finanszírozási volumen egyaránt arra utalnak, hogy a lakáspiac nem veszített lendületéből, csupán a korábbi, rendkívül gyors áremelkedés helyét fokozatosan kiegyensúlyozottabb folyamatok veszik át.
Már a helyi piacok diktálják a tempót
A zenga.hu második negyedéves elemzése azt mutatja, hogy az árak oldalán is új korszak kezdődött. Országosan ugyan még mindig 14 százalékkal magasabbak a hirdetési árak, mint egy évvel korábban, ez azonban már jelentős lassulás az első negyedévben mért 20 százalékos éves dráguláshoz képest. Ennél is beszédesebb, hogy negyedéves összevetésben mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a hirdetési árak, vagyis
országos átlagban gyakorlatilag megállt az árrobbanás.
Az iroda szerint ez nem országos árcsökkenést jelent, hanem azt, hogy a piac differenciáltabbá válik, és egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi folyamatok.
„Ez elsősorban annak a következménye, hogy a kínálatban megnőtt a felújítandó és közepes állapotú lakások aránya, miközben kevesebb új és újszerű ingatlan jelent meg” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. A szakértő szerint miközben Budapesten és a Balaton környékén egyértelműen lassul az árnövekedés, néhány térség – köztük Szolnok és Miskolc, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye – továbbra is kiugró drágulást mutat. Ennek oka elsősorban az, hogy ezekben a térségekben nőtt az új és újszerű lakások aránya, amelyek jóval magasabb árszinten jelennek meg a piacon. Futó Péter szerint ezekben a régiókban ráadásul a tavalyi árrobbanás is később indult el, ezért a felzárkózás még most is tart.
Az elemzésből az is kiderül, hogy
az országos átlagos hirdetési négyzetméterár Budapesttel együtt 985 ezer forint volt a második negyedévben.
A fővároson kívül csak Debrecen lépte át az egymilliós határt 1,088 millió forintos, valamint Szeged 1,021 millió forintos átlaggal, míg Veszprém 984 ezer forintos négyzetméterárral közvetlenül mögöttük áll. Budapesten továbbra is az V. kerület a legdrágább 2,214 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet az I. kerület (2,076 millió), a XII. kerület (2,020 millió) és a II. kerület (1,858 millió forint) követ. A két legolcsóbb kerület, Csepel és Soroksár ugyanakkor már szintén elérte az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat, ami jól mutatja, milyen jelentős áremelkedés ment végbe a főváros egészében az elmúlt években.
Futó Péter szerint ugyanakkor a következő negyedévekben már nem az országos trendek, hanem a helyi piaci sajátosságok dönthetik el, hol folytatódik még az áremelkedés, és hol válik tartóssá a stagnálás.
Ismét erősödik a vevők alkupozíciója
Az ingatlan.com adatai szerint a keresleti oldalon is egyértelmű fordulat látható. A vásárlók továbbra is jelen vannak a piacon, de jóval megfontoltabban döntenek, mint az év elején, miközben az eladó ingatlanok száma hónapról hónapra emelkedik. Ez a két folyamat együtt fokozatosan visszaadja a kezdeményezést a vevőknek, ami az elmúlt évek egyoldalúan eladóközpontú piacához képest érezhető változást jelent.
Az ingatlanportál összesítése szerint júniusban országosan több mint 215 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakóingatlanokra. Ez májushoz képest 8 százalékos visszaesést jelent, éves összevetésben ugyanakkor még 1,4 százalékos növekedés látható. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ez nem tekinthető újabb keresleti hullámnak, sokkal […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!