Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A többnyire a háttérben meghúzódó szakpolitikus kormányzati pályafutása végén kendőzetlen őszinteséggel beszélt az Indexnek a gazdaságot érintő legfontosabb kérdésekről, többek közt arról, hogy
- Mi értelme van a korai költségvetésnek? – Miért készíti el már tavasszal a kormány a következő évi költségvetést, ha aztán a gazdasági változások miatt úgyis mindig módosítani kell rajta.
- Miért fogyott el a 2025-ös tervezett költségvetési keret 62 százaléka már az első negyedévben? – Mi áll a költségvetési hiány előrehaladásának szokatlan üteme mögött, és ez milyen következményekkel jár?
- Mennyire lenne reális az EU-ból való kilépés? – Donald Trump felvetésére reagálva megkérdeztük, gazdasági szempontból mennyire lenne életképes Magyarország az unión kívül.
- Hogyan hatna Ukrajna EU-csatlakozása a magyar költségvetésre? – Milyen pénzügyi következményekkel járna, ha Ukrajna az EU tagjává válna.
- Hogyan egyeztethető össze a „választási osztogatás” a hiánycsökkentéssel? – Szembesítettük a családtámogatási tervekkel és a választási években szokásos költekezéssel.
- Mit gondol a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról? – Valóban fenntarthatatlan-e a magyar nyugdíjrendszer, ahogy azt sokan állítják?
- Megoldás-e több pénzt önteni az egészségügybe? – Hogyan vélekedik az egészségügy finanszírozásáról és a politikai viták kereszttüzébe került szektor problémáiról.
A korai költségvetés csupán ámítás?
Közel harminc évet töltött el az államháztartás területén, hol folytatja?
Varga Mihály jegybankelnök úr megtisztelő hívására a Magyar Nemzeti Bankban folytatom a pályafutásomat.
Az Orbán-kormányok indították el a korai költségvetés gyakorlatát, a következő évi büdzsét már a megelőző év tavaszán elfogadják. Mi értelme ennek?
A 2016-os volt az első olyan költségvetés, amit a kormány már a megelőző év tavaszán benyújtott az Országgyűlésnek. Az úgynevezett korai költségvetésnek az a célja, hogy a gazdaság szereplői mielőbb megismerjék a várható gazdasági folyamatokat, illetve adószabály-változásokat. Így korábban fel tudnak készülni a változtatásokra.
És ezek végül rendszerint nem válnak valóra.
Valóban érte kritika a korai költségvetést, de el kell mondjam, hogy az Országgyűlés falai között is számos támogató vélemény érkezett. És nem csak a kormánypárti padsorokból. Például a nemzetiségi szószólók is elmondták, hogy annak köszönhetően, hogy több mint fél évvel a költségvetés hatálybalépése előtt már ismerik a támogatási lehetőségeket, a programjaikat ehhez tudják igazítani. A kritikák jellemzően ahhoz kapcsolódtak, hogy vajon mennyire ismert az adott év, illetőleg a következő év gazdasági mozgástere.
EZEKRE A BIZONYTALANSÁGOKRA A KÖLTSÉGVETÉSBEN LEHET KÉSZÜLNI, PÉLDÁUL AZZAL, HOGY NAGYOBB ÁTCSOPORTOSÍTÁSI MOZGÁSTERET BIZTOSÍT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A KORMÁNYNAK, VAGY MEGNÖVELI A TARTALÉKOKAT.
Emlékezzünk, hogy a Covid előtti, 2016 és 2019 közötti költségvetések megálltak a lábukon, a bennük szereplő gazdasági számok teljesültek. Nagyobb beavatkozásra, átrendezésre 2020-tól, a Coviddal kezdődő időszaktól volt szükség.
Nem ellentmondás a korai költségvetés, miközben a kormány azt hangsúlyozza, hogy egy változó világban élünk, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell? Elég csak Donald Trump vámjaira gondolnunk, amit egyszer bejelent, majd napokon belül felfüggeszt az amerikai elnök.
Amit önök mondanak, arra nincs tökéletes megoldás. Ha két hét alatt újra kell írni a terveket, akkor mi garantálja, hogy egy december legvégén elfogadott költségvetést a következő év januárjában nem kell átírni? A Covid vagy az orosz–ukrán konfliktus pont azt mutatta meg, hogy képesnek kell lennünk egy elfogadott költségvetést, egy gazdaságpolitikai tervet gyorsan átírni. Ez nemcsak Magyarországon, az egész világon érvényes.
Elfogyott a büdzsé kétharmada az év első negyedében
A tervezett költségvetési keret 62 százaléka már elfogyott idén az első negyedévben. Ennek mi az oka?
Az év elején számos olyan kifizetés volt, amely megterhelte a költségvetést. Ilyen volt a rezsitámogatások döntő részének kifizetése, vagy épp a lakossági állampapírok után kifizetett kamat, ezek januártól áprilisig jelentették a legnagyobb összegű kifizetést. A 13. havi nyugdíj kifizetésére is februárban került sor, tehát a nyugdíjkifizetéseknél sem időarányos a teljesítés. Az egészségügyi intézmények részére kifizetett forrásoknál is februárban láttunk egy ugrást, a kormány a korábbi évekhez hasonlóan az intézmények tartozását rendezte.
Mi várható a nyugdíjak terén?
Az idei évre 4,5 százalékos inflációt várunk. Ha ez a célszám valósul meg, akkor a nyugdíjakat ki kell egészíteni. A kormány ezt a vállalását mindenképp tartja, a 13. havi nyugdíj is kifizetésre került, és ezen túl számolunk azzal, hogy ősszel a nyugdíjasok védelme érdekében valamilyen formában pluszjuttatást is biztosít a kormányzat, ahogy ezt miniszterelnök úr az évértékelőn bejelentette.
Mennyi igazság van abban, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlan?
A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát három dolog határozza meg: a demográfia, a migráció, valamint a foglalkoztatás. Az unió mind a 27 tagállamában kettő alatti a termékenységi ráta, így sehol sem fenntartható az állami nyugdíjrendszer hosszú távon – hacsak nem fogadják el az egyes nemzetek, hogy kihalnak és migrációval átadják az életteret másoknak. A kettő alatti termékenységi ráta azt jelenti, hogy folyamatosan öregszik, elfogy egy nemzet. Ha nincs migráció, akkor mit lehet tenni?
Folyamatosan emelni kell az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ismerek több fenntarthatónak mondott európai nyugdíjrendszert, ahol automatizmusokkal emelik a nyugdíjkorhatárt. Néhány nyugati országban ez ma-holnap 70 év, majd tovább nő. De meddig? 80–90 évre? Nem hiszem, hogy ez a megoldás, mint ahogy a migrációban sem hiszek. A nyugdíjrendszeren belül is vannak szakmai kérdések, de a fenntarthatósági problémáit elsősorban nem a nyugdíjrendszeren belül, hanem a családpolitikán keresztül lehet megoldani.
A kormány gyakran hivatkozik a külső környezetre, mint a magyar gazdaságot visszahúzó tényezőre. Mekkora a baj ezen a téren?
A nyitott magyar gazdaság teljesítménye döntően függ attól, hogy Európában mi történik majd. Az összes hosszabb távú adatsor ezt igazolja. Európa motorja, Németország, az előző két évben recesszióban volt, és az idei évben is rendkívül alacsony teljesíthet gazdasága. Nemcsak Németország, hanem Európa gazdasági teljesítménye sem túl acélos, ez óhatatlanul kihat ránk.
Mit jelent ez a hiánycél tekintetében?
Az idei évre 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt vártunk, úgy látjuk, hogy ez valamivel 4 százalék felett alakulhat. Tehát döntően az említett külső körülmények miatt a költségvetési hiány némileg magasabb lesz, mint az eredetileg tervezett.
Hogyan változna a 4 százalékos hiány, ha érkeznének az uniós források?
Bízok abban, hogy a Magyarország részére az Európai Tanács és az Európai Parlament által egyszer már elfogadott támogatásokat meg fogjuk kapni. Természetesen, ha ezek a források bejönnek, az plusz beruházásokban ölt testet, hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez, ami tovább stabilizálja a költségvetést is. Nem bonyolult összefüggés azt levezetni, hogy a kevesebb uniós forrás törvényszerűleg kihat a gazdasági teljesítményre és a költségvetési egyensúlyra is. Ez akkor is igaz, ha
hosszabb távon nem az uniós források mennyisége, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg egy ország teljesítményét.
Van olyan dél-európai ország, amely több évtizede folyamatosan nettó kedvezményezettje az Unió költségvetésének és nem pozitív példaként szokott megjelenni a gazdaságtörténeti elemzésekben.
Tehát akkor a lakosság pénztárcájára is hatással van a kormány nem túl rózsás kapcsolata az Európai Unióval. A források visszatartásán kívül milyen területen szenvedünk még el pénzügyi büntetést?
Ez a 4 százalék körüli államháztartási hiány azzal is számol, hogy az idei évben körülbelül 150 milliárd forintot, majdnem a GDP kéttizedét teszi ki az az összeg, amit az illegális migránsokkal kapcsolatos magyarországi jogi intézkedések miatt az Európai Bíróság döntése alapján fizetnünk kell. Tehát nem csak arról beszélünk uniós költségvetési relációban, hogy bizonyos támogatásokat nem kapunk meg, hanem arról is, hogy folyamatosan levonásokat érvényesít az Európai Bizottság. A határzár és a migránsokkal kapcsolatos intézkedések miatt napi 1 millió eurót veszít Magyarország. Minden egyes nap.
Beszélt a kedvezőtlen külső gazdasági környezetről, de van-e olyan belső tényező, ami miatt szűkebbre kell szorítani a nadrágszíjat?
Nadrágszíjszorításról nem beszélnék. Az idei évben némileg nagyobb lesz a hiány, mert a költségvetésre a kormány eszközként tekint, amellyel az átfogó gazdaságpolitikai célokat teljesíti: a magas foglalkoztatottság és a nyugdíj reálértékének megőrzését, a családtámogatások fenntartását. De a hiány szintjét is csökkenő pályán kell tartani.
Kilépni az EU-ból?
Orbán Viktor mondta, hogy Donald Trump azzal szokott tréfálkozni, hogy miért nem lépünk ki az EU-ból. Mit jelentene ez Magyarország számára?
Ha megnézzük a világgazdasági statisztikákat, látszik, hogy van egy elöregedő és más gazdasági centrumokhoz képest számos tekintetben versenyhátrányba került Európa. Mi értékrendünk tekintetében Európához tartozunk Szent István óta. A kereskedelmi kapcsolataink pedig döntően Európához kötnek. A magyar gazdaság szerkezete adottság, ami nem változik meg máról holnapra.
DE EZ NEM AZT JELENTI, HOGY NE LEHETNE NYITNI MÁS IRÁNYOKBA.
Nekünk nincs akkora belső piacunk, amely egy erős anticiklikus gazdaságpolitikát hosszú távon fenntarthatóvá tenne. Még Lengyelországgal sem vagyunk összevethetők. Ezzel a szerkezettel, ezzel a nyitottsággal akkor tudunk fejlődni, hogyha a külpiacaink is jól alakulnak. Vagy Európa teljesít jól, vagy valamiképpen erősebben tudunk csatlakozni más centrumokhoz, például Kínához.
Ezzel arra céloz, hogy az Európai Uniót lecserélhetjük Ázsiára, ha eléggé megerősödnek a kereskedelmi kapcsolataink?
Magyarország legtöbb szála Európához kötődik. Nekünk érdekünk az uniós tagság. Termékeinknek nagy részét az Európai Unión belül értékesítjük. Ahogy mondtam: nem gondolom, hogy ez a gazdasági szerkezet máról holnapra meg fog változni. És nem gondolom, hogy nekünk előnyös lenne, ha az EU-n kívül lennénk. Uniós tagállamként jobban tudjuk érvényesíteni a javaslatainkat, az érdekeinket. Ezzel együtt hiba lenne, ha uniós tagállamként elfordulnánk a kelettől, ha nem akarnánk újabb, erősebb gazdasági kötelékeket – ahogy meggyőződésem szerint az unió egésze veszítene az elzárkózással.
Ha már keleti nyitásról beszélünk, hogyan hatna Ukrajna uniós csatlakozása Magyarország költségvetésére? Egyesek szerint riogat a kormány: „Gyurcsányék 23 millió románjánál is nagyobbat hazudik Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban.”
A 23 millió román személlyel történő riogatás a 2004-es népszavazás témája volt. Az anyanyelvű, magyar nemzethez tartozó, a történelem viharai miatt a jelenlegi magyarországi határok túloldalára került magyarokat a kettős állampolgárság lehetőségével elfogadjuk-e az egységes magyar nemzet részének, vagy sem – erről szólt a kérdés. A konzervatív erők igent mondtak, a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök által vezetett baloldal pedig nemet. A határon túl sokan második Trianonnak élték meg azt, hogy a népszavazáson a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.
Az uniós csatlakozás egy teljesen más dolog. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!