Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Miközben Szerbiában súlyos belpolitikai válság zajlik, egy kevésbé feltűnő, ám annál fontosabb folyamat is alakul a háttérben: déli szomszédunk egyik legnagyobb energetikai vállalatának, a NIS-nek az eladása döcögősen halad előre. Erről írt hétfőn Tarjányi Péter, kiemelve, hogy ez pedig Magyarország számára is rendkívüli téttel bír.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a szerb NIS messze több annál, amit neve sugall. Úgy fogalmazott, hogy „a szerb NIS nem egyszerű olajcég, hanem: finomító, vezetékrendszer, tárolóhálózat, üzemanyag-ellátási rendszer és a Balkán egyik legfontosabb energetikai infrastruktúrája”.
Az amerikai szankciók hatására Belgrád kénytelen volt az orosz tulajdonrészt értékesíteni, és most a Mol-csoport próbálja megszerezni a vállalat többségi részesedését. Sokan ezt csupán üzleti tranzakciónak látják: Tarjányi szerint a valóság azonban ennél jóval összetettebb.
Az OFAC–határidők – az amerikai pénzügyi szankciók végrehajtási határnapjai – szorítják Belgrádot. Ha nem születik időben megállapodás, Szerbiát komoly következmények érhetik: banki korlátozások, biztosítási problémák, olajbeszerzési gondok és logisztikai zavarok. A szakértő szerint mindez súlyos dominóhatást indíthatna el:
ha a pancsovai finomító vagy a szerb üzemanyag-ellátás meginog, abból nagyon gyorsan lehet náluk gazdasági válság, társadalmi feszültség és politikai instabilitás.
Úgy látja, hogy a Mol ma már messze több egy egyszerű magyar vállalatnál. Jelenlegi terjeszkedése révén egy kiterjedt regionális energiarendszer középpontjává vált: a százhalombattai finomítótól a Slovnaft (Szlovákia) és az INA (Horvátország) rendszerein át az Adriai-tenger gazdasági kapcsolataiig.
Ha a NIS felvásárlása sikerül, ehhez adódna hozzá a pancsovai finomító, a szerb piac, a balkáni benzinkúthálózat és a déli energiafolyosók egy része. Tarjányi szerint ennek tétje hatalmas: „kialakulna egy olyan teljes magyar kézben lévő közép-európai rendszer, amely egybefogja a térséget az Adria–Horvátország–Magyarország–Szlovákia–Szerbia tengely mentén. Ez már nem egyszerű üzlet. Hanem stratégiai mélység”.
Tarjányi Péter szerint az orosz–ukrán háború rávilágított arra, milyen veszélyes egyetlen energiafolyosóra támaszkodni. A Barátság kőolajvezeték sem nyújt örök garanciát. A déli energiafolyosók ezért nem csupán gazdasági, hanem biztonsági kérdéssé váltak Magyarország számára.
A szakértő hangsúlyozza, hogy ha ezt a stratégiai infrastruktúrát nem magyar hátterű szereplők szerzik meg, mások fogják: amerikai pénzügyi körök, arab alapok vagy más regionális érdekeltségek. A tét pedig nem csupán anyagi, „aki az energia útját kontrollálja, az nemcsak pénzt szerez, hanem mozgásteret, stabilitást és politikai súlyt is”.
Ezért figyeli fél Európa „irigykedve és idegesen” a tárgyalásokat. A szakértő figyelmeztetett, hogy az óra nemcsak Szerbiának ketyeg, hanem Magyarországnak is. Ha a határidők elcsúsznak, egy történelmi lehetőség csúszhat ki az ország […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!