Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén is Győrben rendezték a World Robot Olympiad magyar nemzeti döntőjét. A Széchenyi István Egyetem sportcsarnoka adott otthont annak a robotépítő és -programozó megmérettetésnek, amelyen évek óta több száz csapat méri össze a tudását, és amelynek világdöntőjét már 2019-ben is a város adta.
Ide érkezett meg Tanács Zoltán, a Tisza-kormány májusban hivatalba lépett tudományos és technológiai minisztere, aki posztjai alapján maga is elkötelezett technológiarajongó: februári hírlevelében például a „humanoid robotok hajnaláról” írt. A verseny első napján beszélgettünk vele arról, hol kapcsolódhat be Magyarország a robotika gyorsan táguló iparágába.
A miniszter már a parlamenti meghallgatásán is hangsúlyozta, hogy szerinte az ország legfontosabb erőforrása nem az ásványkincs, hanem a tudás. Most ezt a gondolatot fűzte tovább a robotikára.
Hol szállhat be Magyarország a robotikába?
A robotika gyorsan fejlődő iparág. Hol tud ebbe Magyarország bekapcsolódni – és egyáltalán szóba jöhet-e, hogy humanoid robotokat gyártsunk itthon?
A robotika intenzíven fejlődő iparág, és ebben Magyarország szerintem ezer ponton részt tud venni: a programozásban, az építésben, a tervezésben, de még abban is, hogy a robotikához szenzorokat, aktuátorokat, motorokat biztosítson. Számos ponton be lehet ebbe szállni, és a humanoid robotika most a legdinamikusabban fejlődő ága a robotikának. Magyarországon is léteznek már olyan kis cégek, amelyek vagy behozatallal, vagy kísérleti fázisban lévő technológiákkal foglalkoznak. Szerintem erre az iparágra mindenképpen koncentrálnunk kell. Nagyon örülnék, ha tudnánk ilyen típusú gyártást, fejlesztést idehozni.
8
Kiléphetünk az összeszerelőüzem-skatulyából?
Régóta visszatérő kritika, hogy Magyarország csak összeszerelő üzem. Ebből már kiléptünk, vagy még mindig itt tartunk – és mit lehet ellene tenni?
Vannak nagyon jó példák, de alapvetően az egész iparszerkezetünk eléggé elavult abból a szempontból, hogy a GDP egy meghatározó részét olyan összeszerelő üzemek állítják elő, amelyek túl sok hazai hozzáadott értéket nem tartalmaznak. Vannak üdítő kivételek: itt van például az Audi, a győri együttműködés nagyon sok innovatív dolgot termel ki, vagy nem messze innen, a veszprémi régióban is sok olyan cég van, amelyik fejlesztést is hoz ide. De azok az akkumulátorgyárak, azok a típusú termékek, amelyeket most gyártunk Magyarországon, kevésbé alkalmasak erre. Az autóipar nyilván high-tech iparág, ennek a környékén nőnek ki ezek a fejlesztőközpontok. A robotika tipikusan olyan, amiben nagyon sok hazai hozzáadott értéket lehetne termelni, úgyhogy ezért is érdemes vele foglalkozni.
Tehát így, a robotikával léphetünk ki az összeszerelőüzem-skatulyából?
Így van, ez egy fontos lépés. Olyan iparág lehet, ami a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulást segíti. Az élettudományok, a szuperszámítástechnika, a kvantumszámítógépek terén is van egy csomó olyan pont, ahol a magasabb hozzáadott értéket kellene valahogy megteremtenünk. Ez elsősorban a fejekben van, a magyar tudásban.
A parlamenti „micimackós” felszólalása nagyon népszerű lett. Ha most, 2026-ban, a kormányváltás után Magyarország egy mese lenne, melyikre hasonlítana?
Ez egy nagyon jó kérdés. A Micimackó örök érvényű, abban nagyon sok életbölcsesség van. Az, hogy hirtelen egy mesét mondjak, nem könnyű. Lehet, hogy egy magyar népmese jobban illik a mostani […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/06/26/tanacs-zoltan-villaminterju-gyor-technologia-robotika-ttm/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!