2022. január 17., hétfőMa Antal napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2022.01.17. Antal Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 354,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Támadás éri a magyar megtakarításokat, pedig akár adómentesen is lehet védekezni

Hirdetés

Támadás éri a magyar megtakarításokat, pedig akár adómentesen is lehet védekezni

Az elszabaduló infláció – amely novemberben másfél évtizedes csúcsra, 7,4 százalékra ugrott – ellen kamatemelésekkel küzd a Magyar Nemzeti Bank. Ennek eredményét, a hitelkamatok gyors emelkedését már tapasztaljuk, ám mit csináljon az ember, ha a megtakarításait akarja védeni az inflációs hatások ellen?

Dráguló hitelek

A jegybanki hivatalos statisztikák szerint a júniustól meginduló kamatemeléseknek köszönhetően a folyósított lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 3,98 százalékról október végére 4,35 százalékra emelkedett, de ennél is beszédesebb, hogy december közepére már a legjobb adósok sem találnak 4 százalék alatt elérhető, piaci kamatozású lakáshitelt, a többségnek a money.hu adatai szerint inkább már 5-tel kezdődnek a banki hitelkamat-ajánlatok.

És a megtakarítások?

Az infláció tehát alaposan átrendezi a hitelpiacot, de mit csináljon az ember inflációs időkben, ha épp a statisztika másik oldalán áll, és megtakarítónak számít?

DSC8826

Hirdetés

Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index

Első ránézésre sokan vannak így. A money.hu közlése szerint szeptember végén soha nem látott összegű, 63 804,2 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon volt a lakosságnál. Bár a válaszadók 39 százalékának kisebb, 18 százalékának nagyobb anyagi megpróbáltatást okozott a pandémia, idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban – derült ki az Erste Csoport által megrendelt kutatásból.

Az első kilenc hónapban a friss megtakarítások volumene a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2622 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Mindehhez azért tegyük hozzá, hogy a felmérések szerint a lakosság 40 százaléka továbbra sem tud semmilyen összeget félretenni, s mind a már idézett Erste felmérés, mind az OTP Öngondoskodási Index felmérés azt mutatja, hogy sokan most kényszerből léptek a megtakarítás mezejére. Az OTP kutatás szerint az érintettek 25 százaléka a költések visszafogásából takarított meg új összegeket, ám ennek jó része nem volt tudatos, hiszen sokan azért spóroltak, mert nem volt hol elkölteni a pénzt. Az Erste felmérése szerint a válaszadók 27 százaléka lett kényszerű megtakarító, mert nem tudtak vagy nem akartak nagyobb vásárlásokra, befektetésekre költeni az elmúlt időszakban.

A párnaciha a széfünk

A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem bánunk jól a megtakarításokkal. Az MNB statisztikái szerint a készpénzben lévő megtakarítások mennyisége 5713,7 milliárd forintos rekordra ugrott szeptember végére. A párnaciha pedig nem kamatozik.

Ennél is érdekesebb, hogy azok, akik legalább intézményes keretek között, nem a sublótban őrzik a pénzüket, ők is nagyban tesznek arra, hogy fialtassák pénzüket.

A magyar lakosság óriási összeget tart látra szóló vagy folyószámla betétben, a teljes összeg szeptember végén 9156 milliárd forint, számokban így néz ki:

9 156 000 000 000 forint.

A démonizált szó

A fő indok, ha azt kérdezzük az emberektől, hogy miért tartják otthon, vagy miért nem kötik le a pénzüket az, az, hogy nem tudják, mikor lesz szükségük a pénzre. Mintha a magyar ember szemében a betétek „feltörése” valami végletes, tiltott dolog lenne. Holott a betét feltörésekor csak az utolsó lekötési határidő óta ketyegő kamatot veszíthetjük, a pénzünk nem vész el egy ilyen lépésnél.

Annak köszönhetően ugyanakkor, hogy nem bankban tartjuk, vagy nem kötjük le a bankban tartott pénzünket az inflációs időkben családi szinten ezreket, nemzetgazdasági szinten milliárdokat veszítünk.

A látra szóló betéti kamatok ugyanis nem követik az inflációt, a rájuk adott átlagos kamat

  • júliusban 0,03 százaléknál járt,
  • augusztusban 0,05 százalék volt,
  • hogy azután szeptemberben 0,04 százalékra csökkenjen,
  • s októberben visszatérjünk megint 0,03 százalékhoz.

Azaz 1 millió forint után 300 forintot ír jóvá a bankunk.

Nem jótékonykodnak

Az egyszerű olvasó persze felhorkanhat: miért ilyen gonoszak a bankok, miért nem fizetnek többet a pénzükért? A válasz nagyon egyszerű: a bank nem szociális intézmény, ha azt látja, hogy kamatfizetés nélkül is rengeteg pénz áll a számlákon, nincs rákényszerítve arra, hogy komolyabb pénzeket fizessen a megtakarítóknak. Tegyük hozzá, hogy a lakosság 9156 milliárd forintja mellett október végén a vállalatok is 7117 milliárd forintot parkoltattak a banki folyószámlákon mindenféle hozam nélkül. (Beszédes, hogy 2015-ben a lakossági látra szóló vagyon még 3000 milliárd forint alatt volt, s céges számlákon is csak 2000 milliárd csücsült tétlenül.)

A bankok pedig ezt az általunk gondatlanul a gondjaikra bízott pénzt az inflációs időkben a saját javukra még fialtatni is tudják. Egyrészt így lényegében kamatmentesen kapnak pénzt, amit a fenn már említett emelkedő hitelkamatok mellett kihelyezhetnek. De még ennél is kockázatmentesebb megoldás is létezik: hétről-hétre ezermilliárdokat raknak be a Magyar Nemzeti Bankba egyhetes betétbe, amelynek éves kamata ma 3,6 százalék. Az októberi 7,4 százalékos inflációhoz képest persze ez is szerény kamat, de – ellentétben azzal, amikor saját pénzünkről beszélünk – a bank nem veszít így az infláción, hanem ez tiszta nyereség, hiszen nem a saját pénzét kamatoztatja, hanem az emberektől és a vállalatoktól 0,03 százalékos kamatra kölcsönkért pénzt.

Mit lehet tenni?

Ha tehát eldöntöttük, hogy nem akarjuk tétlenül nézni, hogy az infláció vagy esetünkben a jóval beszédesebb hangzású pénzromlás évi 5-6 százalékot lecsípjen félretett pénzünk értékéből, többféle lehetőség közül választhatunk.

Lépni pedig azért kell, mert bár az infláció lassulni fog jövőre, még mindig magas szinten marad. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése 4,7-5,1 százalékos éves átlagos pénzromlással számol jövőre. Minden kamaton vagy hozamon megnyert forint az emiatt bekövetkező veszteségünket csökkenti.

I. A Klasszikus

1. Betét

Ha már a bankban van a pénzünk, akkor érdemes ott megdolgoztatni – vélik a money.hu szakértői. Azt, hogy egyre többen gondolják így, jól mutatja, hogy a lakossági lekötött betétek állománya októberben már 419 milliárd forintot tett ki, ami közel kétharmaddal magasabb összeg, mint a 2020. októberében mért 256,9 milliárd forint.

Igen, a lekötött betéti kamatok alacsonyak. De azért a kamatszint itt is emelkedik. Az MNB statisztikái a májusi 0,32 százalék után már 0,78 százalékos átlagos kamatot mutatott ki. Bizonyos feltételek teljesülése esetén – például a befektetendő pénz felének befektetési alapokba történő helyezése mellett, esetleg TBSZ számlához kapcsolódva -, illetve hosszú távú lekötés esetén a money.hu betét összehasonlító táblázata szerint a piacon már szép számmal elérhetőek 2 százalék feletti kamatot kínáló konstrukciók is. (A 3 és 5 éves lekötés esetén a kamatadó is csökkenhet, illetve kamatadó mentesen is megtakaríthatunk.) Ugyanakkor a feltétel nélküli, éven belüli, maximum éves megtakarítások esetén is megjelentek az 1 százalék feletti sávban ajánlatok, számuk pedig – annak ellenére, amit fentebb a bankok kényelmességéről írtunk – növekedni fog. Ha a folyószámlákon és látra szóló betétekben őrzött fenti összegek felét évi 1 százalékos kamatra elhelyeznék az emberek lekötött betétben, akkor a kamatadó megfizetése után évi 39 milliárd forinttal gyarapodna a vagyonuk.

A betéteknél lekötött összeg és futamidő fényében más és más kondíciók érvényesek. Ezek figyelembevételével ésszerű, ha a pénzünket úgy kötjük le, hogy a „vésztartalék” viszonylag hamar rendelkezésre álljon – az összeg leginkább mobilizálható részét e tekintetben érdemes rövid – 2-3 havonta megújuló – betétbe tenni. Ha hozzá kell nyúlni a pénzhez, csak ennek a résznek a kamatát veszítjük el.

A lekötött betéteknél vannak ennél kedvezőbb, kamatadómentes megoldások is, amelyek az év végén különösen nagy szerepet kapnak.

II. Ahol az állam adja a hozamot

2. TBSZ

Jó alternatíva az úgynevezett tartós befektetési számla (tbsz). A gyakorlatban úgy működik, hogy az év végéig befizetünk egy adott összeget. Jövőre pedig elindul az úgynevezett megtakarítási időszak, ezalatt a tartós befektetési számlák segítségével mindenki gyarapíthatja a pénzét. A tbsz számlákon állampapírok, befektetési alapok vagy akár rizikósabb, de adott esetben nagyobb hozammal kecsegtető részvények is tarthatóak. Számos bank a TBSZ számlákon elhelyezett pénzekre speciális magas kamatot kínáló betétet is kínál.

A tartós befektetési számla előnye, ha valaki 3 év után szeretné felvenni a teljes összeget, akkor csak 10 százalék kamatadót kell fizetnie a nyereség vagy hozam után, ha viszont 5 évig “kibírja”, akkor adómentesen juthat hozzá a megtakarításához. (Természetesen 3 éven belül is hozzáférhetnek az érintettek a megtakarításukhoz, ebben az esetben azonban 15 százalékos a kamatadó adókulcsa.

3. Nyugdíj- és egészségpénztár, nyugdíjbiztosítás

A tbsz mellett vannak más megtakarítások is, amelyek év végén szintén előtérbe kerülnek – főleg az adóoptimalizálás miatt. Vannak pénztári – önkéntes nyugdíjkasszás és egészségkasszás – megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, amelyeknél az befizetések után 20 százalékos adó-visszatérítés jár. A pénztári szolgáltatások esetében maximum 150 ezer, a nyugdíjbiztosítások esetében maximum 130 ezer forint adókedvezmény érehető el adóvisszatérítés formájában. Egy takarékoskodó több jogcímen maximum 280 adó-visszatérítést kaphat. Bár a visszatérítés a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás esetén kötött – hiszen a nyugdíjcélú megtakarítást biztosító számlára kerül a pénz, de például az egészségpénztári számlára visszautalt pénz már a megérkezése után újra felhasználható egészségcélú kiadások finanszírozására. Ennek ellenére a befizetéseknél érdemes az adóvisszatérítést hozamként értelmezni.

GettyImages-956468886

Fotó: kasto80 / Getty Images Hungary

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2021/12/26/megtakaritasok-inflacio-hitelek-kamatok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Százezreket spórolhat, aki előrehozza a személyikölcsön-felvételt

Százezreket spórolhat, aki előrehozza a személyikölcsön-felvételt

Az év elejével véget ért a kegyelmi állapot a személyi kölcsönök piacán. A bankok a …