Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról az Index több alkalommal is beszámolt, továbbra is lakhatási válság tombol Magyarországon, mellyel a leendő kormánynak is kezdenie kell valamit, ahogy arra legutóbbi elemzésünkben is rámutattunk. Egy friss felmérés is megerősíti ezt, amely ezúttal nem az ingatlanárakon, hanem a hitelpiaci szempontból mutat rá az otthonteremtés magyarországi nehézségeire.
Kamatkülönbség, ami évtizedekre beárazza a lemaradást
A különbség gyökere a kamatkörnyezetben keresendő. Míg az eurózónában a lakáshitelek kamata jellemzően 3–4 százalék körül alakul, addig Magyarországon még mindig jóval magasabb szinten érhető el finanszírozás. Ez első ránézésre néhány százalékpontos eltérésnek tűnhet, a valóságban azonban brutális költségkülönbséget jelent.
A Bankmonitor által összegyűjtött európai adatok szerint a piaci alapú magyar lakáshitelkamat (kb. 6,2 százalék) közel duplája a régiós átlagnak (3,5 százalék). Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában és Szlovákiában is 3 százalék körüli kamatszinteken érhető el lakáshitelt, Németország és Olaszország is 3 százalék alatt/körül hitelez. A magyar piaci szint csak a lengyelhez hasonlítható – de még a lengyel (5,6 százalék) is alatta van a magyarnak.
A magyar piaci lakáshitelkamat tehát ma közel 3 százalékponttal magasabb a régiós átlagnál. Egy 30 millió forintos, 25 évre felvett hitelnél ez 14 millió forinttal több visszafizetést jelent a teljes futamidő alatt.
De miért finanszírozzák olcsóbban a lakáshiteleket a régiós országok? Az eurózónához tartozó országokban a lakáshitelek alacsonyabb költsége elsősorban abból fakad, hogy az euró használata eleve alacsonyabb kamatkörnyezetet biztosít, amely közvetlenül átszűrődik a hitelpiacra. Ehhez társul a kisebb kockázati felár: az árfolyam- és inflációs bizonytalanság csökkenése miatt a befektetők alacsonyabb hozam mellett is hajlandók finanszírozni az államot és a bankokat. Mindezt erősíti az alacsonyabb állampapírhozam is, különösen a 10 éves referenciahozam, amely alapvetően meghatározza a lakáshitelek kamatszintjét – így összességében olcsóbbá válik a finanszírozás.
Jól látható tehát, hogy ugyanaz a hitelösszeg, ugyanazzal a futamidővel és struktúrával, teljesen eltérő költséget jelent attól függően, hogy milyen devizában és milyen kamatkörnyezetben vesszük fel.
Márpedig egy hosszú futamidejű – például 20–25 éves – hitelnél a kamat a teljes visszafizetendő összeg egyik legmeghatározóbb eleme. A magasabb kamat miatt a törlesztőrészletek végig magasabbak maradnak, így a teljes futamidő alatt összegyűlő többletteher milliós nagyságrendűvé válik.
Ez az a pont, ahol a lakáspiac már nem pusztán ingatlanpiaci kérdés, hanem makrogazdasági probléma: a finanszírozás ára közvetlenül befolyásolja a lakosság vagyoni helyzetét és mozgásterét.
Nem az ingatlan drága, hanem a finanszírozás
A közbeszédben gyakran az ingatlanárak kerülnek fókuszba, pedig a teljes képhez a hitelköltségek legalább ennyire fontosak. Egy drágább, de olcsóbb hitellel finanszírozott lakás hosszú távon akár kedvezőbb is lehet, mint egy olcsóbb ingatlan magas kamattal.
Magyarországon azonban a kettő együtt jelentkezik: az elmúlt években jelentős áremelkedés zajlott le a lakáspiacon, miközben a kamatok is magas szinten ragadtak. Ez kettős szorítást eredményezett a vásárlók számára. A hitel nemcsak nehezebben elérhető, hanem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!