Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Szegedi Tudományegyetem több nemzetközi rangsorban is a világ intézményeinek felső két-három százalékában van, de a rektor szerint nem ez számít, hanem hogy Magyarország hasznára legyenek, tevékenységüknek tényleges társadalmi haszna legyen.
Mégis, ha egy intézmény rendszeresen az élmezőnyben van, azt nem lehet puszta szerencsével magyarázni. Ahhoz, hogy megértsük a rektori hitvallását és az egyetem stratégiáját, egészen Klebelsberg Kunó életéig utaztunk vissza az időben.
Amikor az egyetem elődintézménye Kolozsvárról Szegedre települt, Klebelsberg úgy gondolta, hogy a Trianon utáni nyomorúságos helyzetből egyetlen úton lehet kitörni: ha szellemi központot hozunk létre
– magyarázta a rektor. Ennek szellemében működik ma is az egyetem: mindent megadnak a kutatóknak, hogy ne adminisztrációval és forrásszerzéssel kelljen tölteniük az idejüket, hanem azzal, amihez a legjobban értenek.
„Szent-Györgyi Albert 1940-ben rektori székfoglaló beszédében megadta az irányt, és azóta is e feladatok mentén haladunk” – hangsúlyozta a rektor, majd részleteket idézett a beszédből:
- „Gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást.”
- „Kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik.”
- „Nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével.”
- „A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen.”
Az Erasmus elvétele Európának legalább annyira fáj, mint nekünk
Az alapítványi modellváltás következményeként a Szegedi Tudományegyetem – más magyar intézményekkel együtt – 2022 óta nem vehet részt az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Az Európai Bizottság a kuratóriumok összetételét kifogásolta. Rovó László ezt nehezen érthetőnek tartja.
Szerinte helyes lett volna, ha ezt a kérdést intézményenként, egyedileg vizsgálják meg, nem pedig „fűnyíróelv alapján” hoznak döntést mindenkiről.
„Nemrég voltam Portóban kilenc egyetemi partnerünkkel, és láttam az arcukon: ők sem értik, mi történt itt, hiszen ez feldolgozhatatlan számukra is.”
A rektor úgy véli, amikor Emmanuel Macron európai egyetemi szövetségeket hozott létre, az volt a célja, hogy akkora egyetemi komplexumok jöjjenek létre Európa-szerte, amelyek fel tudják venni a versenyt az amerikai és távol-keleti intézményekkel.
Amikor megpróbálják kizárni a magyar egyetemeket ebből, az legalább akkora vérvesztés az európai tudomány számára, mint nekünk
– fogalmazott. Rovó László szerint számukra az jelenti az előnyt, hogy más irányokban is tudnak tájékozódni.
Kapcsolatban vagyunk Távol-Kelettel, Kínával, olyan egyetemekkel, amelyek szintén az első százban vannak – nagyon komoly együttműködéseket hozunk létre.
Megjegyezte: számos olyan kutatási infrastruktúrájuk van, amellyel Japántól az Egyesült Államokig világszínvonalon tudnak együttműködni, és itt működik Szegeden az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, amely a stratégiai európai kutatási infrastruktúra-hálózat része és a Science Park meghatározó központi műszerplatformja.
Egyetemünk működése, az oktatás-kutatás-gyógyítás missziója nem függhet a napi politikától
– figyelmeztetett –, ugyanakkor a körülöttünk lévő dinamikusan változó folyamatokra érzékenynek kell lennünk, tudnunk kell rá reagálnunk. Az Erasmus-források kiesésének hatását relativizálta. „Nyugodtan kijelenthetem: az Erasmus-pénz elenyésző az egyetem teljes költségvetéséhez képest.”
Minden olyan hallgatót támogatnak a külföldi tanulmányokban, aki arra érdemes, a kormányzati programok segítségével. A modellváltás előnyei már látszanak az egyetemen: a források két és félszeresére nőttek.
Milliárdok a jövő technológiáira, itt a szuperszámítógép
A modellváltás utáni új forrásokból olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Olyan eszközöket vásároltunk saját forrásból, mint például egy hatalmas, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép.
Rovó László szerint az egyik legnagyobb kihívás ma az, hogy senki sem tudja pontosan, mi is a mesterséges intelligencia, és merre tart a fejlődés. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy saját rendszerrel rendelkezzenek, ahol a kutatók önállóan vizsgálhatják a folyamatokat, nem csak egy felhőalapú szolgáltatás korlátozott felületén keresztül.
A rektor elmondta, hogy hamarosan átadják a világ egyik legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás központját, amely molekuláris, sőt akár atomi szinten teszi láthatóvá a biológiai-fizikai-kémiai folyamatokat.
A technológia felfedezése öt-hat évvel ezelőtt Nobel-díjat ért, most pedig a legújabb generációját vettük meg
– árulta el, nem kevesebbet állítva, mint hogy az eszközpark alapjaiban írhatja át az orvostudományt, a gyógyszerésztudományt, a biológiát és az anyagtudományt.
„Az egyetem nagy gesztusa volt, hogy bár saját forrásból szereztük be, országos hálózatként nyitjuk meg” – tette hozzá, jelezve: egy ekkora beruházást egyetlen intézmény nem tud egyedül kihasználni, ezért a hálózatosodás volt az alapkoncepció, azaz hogy mások is hozzáférjenek.
A technológiai ugrás országos szintjéről pozitívan nyilatkozott, szerinte elég csak elolvasni az Index Palkovics Lászlóval készült nagyinterjúját, hogy erről meggyőződjünk.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/03/31/szeged-tudomanyegyetem-rovo-laszlo-interju-erasmus-nobel-dij/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!