Ahogy arról az Index több alkalommal is beszámolt: tovább zajlik a nagy dohányipari átállás. Idén is ennek jegyében telt a lapunk részvételével zajló londoni E-cigarette summit. A dohányipari szereplők és a területet kutató szakértők motivációja egyértelmű: a hagyományos cigarettáról az egészségre kevésbé ártalmas alternatívákra történő átállás.
Leírva jól hangzik, és a termékcsere mögött is rendkívül egyszerű logika áll: bár az új hullámos termékek szintén károsak az egészségre, de jóval kevésbé, mint a hagyományos cigi – ezért is hívják őket ártalomcsökkentett dohánytermékeknek (angolul tobacco harm reduction).
Az elhibázott intézkedések azonban könnyen kontraproduktivitásba csaphatnak át, ami legfőképp a feketepiac felvirágzásában ölt testet. Hoztunk erre korábban példát Ausztráliából és Franciaországból, de bemutattuk, hogy a magyar szabályozás miként erősítheti az illegális dohánykereskedelmet.
A kulcs a füst hiánya
A szakértők, valamint a döntéshozók – nemzeti kormányok, Európai Unió, Egészségügyi Világszervezet (WHO) – között azonban ha nem is szakadék, de jelentős távolság van. Az ártalomcsökkentést támogató szakértők minden eszközt bevetve próbálják megvilágítani a döntéshozók előtt az innovatív megközelítés felé haladó utat.
Az ártalomcsökkentés lehetőségeit kutató szakértők és az egészségügyi szakemberek épp ezért igyekeznek minden lehetséges fórumon felhívni a döntéshozók, illetve a lakosság figyelmét az ártalomcsökkentett alternatívák egészségre kevésbé káros hatásaira, amelyek kulcsa a füst hiánya. Ezáltal jelentősen csökkenthető a dohányzással összefüggő daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.
Egy cigaretta hetvenezer kémiai elemet tartalmaz, ezek közül mintegy hetven rákkeltő, emellett számos vegyület okoz légúti, illetve szív- és érrendszeri megbetegedést. Ugyanakkor egy hevített terméket, valamint nikotinpárnát használónak jóval kevesebb kémiai elemmel kell szembenéznie.

Egészségre is károsak lehetnek a szabályozási visszásságok
Svédország egy saját találmánnyal, a snüsszel füstölte ki a füstölőket, vagyis szorította vissza a hagyományos cigaretta használatát – a svéd felnőtt lakosság kicsivel több mint 5 százaléka használ még hagyományos, égéssel járó termékeket, például cigizik. Egy ország hivatalosan akkor mondhatja magát füstmentesnek, ha lakosságarányosan 5 százalék alá szorítja a napi szintű füstölést – az északi állam lehet az első, amely eléri ezt a mérföldkövet. Bár – amellett, hogy szintén káros az egészségre – a hagyományos dohányzáshoz viszonyított pozitív hatásait több tanulmány, illetve orvosi szakvélemény is alátámasztja, ennek ellenére a snüssz Európai Unión belüli forgalmazása tiltott, ezalól kizárólag Svédország jelent kivételt. Azonban a svédek nem álltak le az innovációval, megalkották a snüssz továbbfejlesztett változatát, a már dohányt sem tartalmazó nikotinpárnát, ami elérhető az EU számos országában.
Egy másik példa, amely jól szemlélteti a szakértők és döntéshozók közötti távolságot, a nikotin körüli nézetkülönbség.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!