Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A magyar kis- és középvállalkozások mintegy kétharmada azért nem vezet be innovációkat, mert egyáltalán nem is látja, hogy lenne rá oka” – világított rá Szabó István, amikor a hazai vállalatok helyzetéről kérdeztük. Ez azt jelenti, hogy a cégek jelentős része fel sem ismeri, milyen kihívásokkal néz szembe, pedig a versenyképesség javítása égetően fontos lenne.
És pontosan itt jönnek képbe azok a képességek, amelyeket ma elvár a munkaerőpiac. Szabó István szerint sokszor a tehetséges, jól képzett fiatalok azok, akik segíthetnek rámutatni ezekre a rejtett problémákra. „Agilis gondolkodással, friss szemmel látják meg, hogy hol lehetne jobbat, hatékonyabbat csinálni a vállalatban”. Természetesen ehhez kell, hogy a cégek is nyitottak legyenek – és egyre inkább azok.
Az egyetemi docens jó példaként említette a Kooperatív Doktori Programot, amely néhány éve indult, és kifejezetten olyan kutatásokat támogat, amelyek a vállalatok számára alkalmazható eredményeket hoznak. A kutató PhD-szinten olyan kutatást végez, ami az adott céget versenyképesebbé teszi, és erre nagy az érdeklődés a vállalatok részéről – árulta el Szabó.
A mesterséges intelligencia mindent megváltoztat
Amikor arról kérdeztük, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot, felidézett egy, a hallgatókkal nemrég folytatott eszmecserét, ahol kiderült, ahogyan az oktatók, úgy a hallgatók is meglátják, ha egy tananyagban mesterséges intelligenciával készült tartalom is van. Ezzel mindaddig nincs gondjuk, amíg látják az oktató által hozzáadott értéket – ez az attitűd pedig terjed az oktatók esetében is a hallgatók felé.
Ebből világossá vált, hogy ma már az oktatói – és általában a szakmai – hitelesség kulcsfontosságú. Az AI korában nem az a kérdés, hogy valaki hozzáfér-e az információhoz, hanem az, hogy mit tud hozzátenni.
„Mi az a plusz tudás, tapasztalat, szemlélet, amit csak egy valódi szakember tud nyújtani?”
Most a mesterséges intelligenciával gyorsan le lehet kérdezni bármit, de a hitelesség és hozzáadott érték, amit egy szakember képvisel, egyre fontosabb lesz.
Egy példával is illusztrálta: ha valaki orvosi kérdést tesz fel az AI-nak, anélkül, hogy értene hozzá, a mesterséges intelligencia gyönyörű történetet fog elmesélni – de az könnyen lehet, hogy téves. Sőt, akár nem létező kutatásokra is hivatkozhat, hamis adatokat közölhet. Ugyanez igaz a szakmai területekre is: valaki fel tudja mérni, hogy mit mond az AI, vagy vakon elhiszi neki? Ezért az Óbudai Egyetem hallgatóit is egészséges kételkedésre, kritikai gondolkodásra sarkallják.
Svájci bicska kontra csavarhúzó: mit várnak el a cégek?
Amikor azt firtattuk, hogy a munkáltatók pontosan milyen munkavállalókat keresnek – specializált szakembereket vagy inkább sokoldalú, rugalmas kollégákat –, Szabó István egy találó hasonlattal élt.
Az egyetemeknek olyan hallgatókat kellene kibocsátaniuk, akik „svájci bicskák”. Ez azt jelenti, nem csak egy területhez értenek, hanem különböző eszközökhöz tudnak nyúlni, amelyeket különféle célokra lehet használni.
Persze ha valamilyen konkrét feladatra van szükség, akkor nem a bicskában lévő csavarhúzóval fog valaki dolgozni, hanem fog egy rendes csavarhúzót. De annak mentén, hogy a hallgató már ismeri a működési elvet, el tud indulni több szakterületen is, és nem esik kétségbe, ha éppen egy másik eszközre van szükség.
„Vagyis ne csak csavarhúzókat képezzenek az egyetemek, hanem olyan embereket, akik több mindent is tudnak használni”
– foglalta össze. A munkaerőpiac valósága azonban árnyaltabb. Elmondta, hogy korábban a vállalatok gyakran inkább „fémlemezt” kerestek – vagyis valakit, akit saját maguk formálnak olyanná, amilyenre szükségük van. Ez mára megváltozott: egyre több cég ismeri fel, hogy érdemes az egyetemekkel együttműködni, ha jól képzett munkavállalókat akarnak.
Ennek eredményeként megjelentek például olyan ösztöndíjak, amelyeket vállalatok finanszíroznak, de nem feltétlenül akarják a hallgatót azonnal magukhoz vinni. Inkább azt támogatják, hogy az egyetemen dolgozhasson, projektekben vegyen részt, de közben fejlődjön.
Nem a mennyiség, hanem a minőség számít
„Az is látható trend, hogy a magasabb hozzáadott értékű munkaköröknél egyre kisebb létszámmal oldanak meg egyre összetettebb feladatokat” – világított rá Szabó. Vagyis már régóta nem a mennyiség számít, hanem a minőség.
„A mesterséges intelligencia ad a folyamatnak egy lökést: ki fogja váltani azokat a munkákat, amelyek hozzáadott értéke alacsonyabb”
– mutatott rá, megjegyezve, hogy ez nem azt jelenti, hogy kevesebb munkaerőre lesz szükség, sokkal inkább azt, hogy másfajtára. És szerinte itt jön be ismét a hozzáadott érték, mint kulcsfogalom. A mesterséges intelligencia el tud jutni odáig, hogy különféle információkat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/11/28/munkaeropiac-obudai-egyetem-szabo-istvan-interju/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!