Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezték meg az első Svájci–Magyar Innovációs Fórumot, amelyet Svájc budapesti nagykövetsége, a BME és a Swisscham Hungary Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.
Az esemény apropóját az adta, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 80. évfordulóját – csakhogy a fórum a múlt helyett inkább a jövőről szólt. Arról kérdeztük a helyszínen Horváth Péter államtitkárt, pontosan milyen ütemtervet képzel el a kormány a svájci modell magyarországi leképezésére, és milyen időhorizonton gondolkodnak.
Az államtitkár először a háttér tisztázásával kezdte. Mint elmondta, a svájci kormány még 2004-ben, az Európai Unió bővítése után döntött úgy, hogy tudományosan és innovációs téren is támogatja a frissen csatlakozott államokat, köztük Magyarországot is. A teljes svájci–magyar együttműködési program a második programozási időszakban (2022–2029) összesen mintegy 34 milliárd forintnyi (87,6 millió svájci frank) svájci támogatást jelent Magyarországnak.
Az államtitkár szerint a pénz eddig elsősorban a kutatás és az innováció finanszírozására ment, négy pillér mentén, amely a következő programokat célozza:
- az egyik a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont,
- a másik a kis- és középvállalkozások,
- a harmadik a kétoldalú svájci–magyar együttműködés,
- a negyedik pedig a két ország és egy harmadik uniós tagállam együttműködése.
A kormány a jövőben is fenn akarja tartani ezt a konstrukciót, épp ezért volt fontos, hogy a fórumon a magyar fél megerősítse a svájci partner felé: továbbra is számít rá.
Horváth Péter saját tapasztalatból beszél, nyolc és fél évet Svájcban dolgozott
Horváth Péter nem akármilyen szemüvegen át nézi a svájci példát: a hivatalba lépése előtt informatikusként, képelemzési és mesterségesintelligencia-kutatóként dolgozott, és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetét vezette.
Az államtitkári posztra a Tisza-kormány Tudományos és Technológiai Minisztériumában nevezték ki májusban, ahol a tudománypolitika és az innováció tartozik a felelősségi körébe. A svájci kötődése azonban személyes is.
Nyolc és fél évig dolgoztam Svájcban, ezért megtapasztaltam a svájci ökoszisztémát, és az ország innovációs stratégiája számunkra egy követendő példa
– mondta az Indexnek. A számok alátámasztják, miért épp Svájc a viszonyítási pont. Az ország a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által összeállított Globális Innovációs Index 2025-ös rangsorának élén áll, immár tizenötödik éve sorozatban.
Magyarország ugyanezen a listán a 36. helyen végzett, vagyis stabilan a középmezőnyben kapaszkodik. A svájci modell legfontosabb tanulsága, hogy a versenyképesség sosem egyetlen szereplő teljesítményén múlik, hanem egy jól összehangolt rendszeren: az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalatok, a startupok, a befektetők és a szabályozói háttér szoros együttműködésén.
Először térkép, aztán másolás
A beszélgetésünk során az államtitkár óvatosságra intett a svájci minta sietős átültetésével kapcsolatban.
Svájcot és Magyarországot összehasonlítani jelen pillanatban innovációs szempontból talán nem a leghelyesebb út, hanem először körül kell néznünk
– fogalmazott. Az innovációs stratégia kialakítását ezért ugyanúgy képzeli el, mint a tudományos stratégiáét, ezt lapunknak le is vezette.
Meg szeretnénk ismerkedni az összes stakeholderrel [érintettel – a szerk.] Magyarországon, megbeszéléseket tartani velük, felmérni a landscape-t [környezetet – a szerk.]
– mondta, vagyis előbb fel akarják térképezni, kik a hazai innováció valódi szereplői, és csak utána fognának stratégia- és törvényalkotásba.
A módszer kulcsa nem a felülről lebocsátott terv, hanem a folyamatos egyeztetés. Az államtitkár szerint a stratégiaalkotásban és a törvényalkotásban is olyan modellt akarnak követni, amelyben erős párbeszéd zajlik az ország azonosított, „tényleg komoly” innovációs szereplőivel. Mint mondta, jelen pillanatban épp ezekkel a szereplőkkel folytatnak aktív megbeszéléseket, és ezekből szintetizálnának egy olyan dokumentumot, amelyet Magyarország startup-, innovációs- és kkv-stratégiájaként terjesztenének elő.
A tervezet azonban nem zárt ajtók mögött készülne el: ígérete szerint mielőtt továbblépnének, még egyszer megköröztetik a résztvevők között.
„Szeretnénk egy maximális halmazt megteremteni, ahol megegyezés van, megtalálni azokat az erős és gyenge pontokat, amiket fejlesztenünk kell, illetve ahol előre tudunk törni” – részletezte.
Rövid táv, hosszú táv – és a 33 ezer munkahely
A konkrét időhorizontról is kérdeztük az államtitkárt. Elmondta, párhuzamosan dolgoznak egy rövid és egy hosszú távú forgatókönyvön.
A rövid táv […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/06/09/tisza-part-kormany-horvath-peter-innovacio-svajc-bme/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!