A cikk tematikája, főbb megállapításai néhány pontban:
- Miről szól a cikk? – A kiskereskedelem, legfőképp az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről az elmúlt 5 év viszontagságos külső és belső gazdasági környezete közepette.
- Bemutatjuk, milyen kormányzati sarcok nehezítik a szektor szereplőinek működését.
- Miért visszás hosszú távon a piaci folyamatokba való kormányzati beavatkozás?
- Tényleg benne volt a pakliban, hogy egy-egy nagyobb szereplő kivonul Magyarországról? A kicsik közül sajnos sokan összeroskadtak a terhek alatt.
- Mit várnak a piaci szereplők a leendő kormánytól, mind a meglévő terhek, mind a jövőbeli egyeztetések terén?
- A kiskereskedelmi szektor szereplői felelősek-e a Holdról is látszó és ragadósnak bizonyuló élelmiszerár-emelkedésben, vagy csak velük vitették el a balhét?
- Amennyiben csökkennek a terheik, a láncok mit vállalnak annak érdekében, hogy konszolidálódjanak az élelmiszerárak?
A Tiszára vár a piszkos munka
A jelenlegi kormány lényegében Magyar Péterékre hagyja a „piszkos munkát” – ezzel a felütéssel számoltunk be arról, hogy a még regnáló kabinet meghosszabbította a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját, az üzemanyagárakra vonatkozó hatósági árazást, továbbá az egyes drogériai termékekre, illetve egyes élelmiszerekre szabott árrésstopot. Ezek kivezetése és/vagy további hatályban tartása már az újonnan felálló Tisza-kormányra hárul.
Ennek apropóján szakmai érdekvédelmi szervezetek segítségével megvizsgáltuk, hogy a 2020-tól a kiskereskedelmi szektorra kivetett extra terhek – árstop majd árrésstop, a kiskereskedelmi különadó, valamint a plázastop szigorítása – közepette „milyen volt az élet” a jelzett időszakban a szektor szereplői számára.
Lapunk valamennyi élelmiszer-kiskereskedelmi láncot megkereste, melyek egyöntetűen az őket képviselő Országos Kereskedelmi Szövetséghez irányítottak. Az OKSZ-nek természetesen az első körben küldtünk kérdéseket, ahogy a kisebb, magyar tulajdonú élelmiszerláncokat, illetve kis- és középvállalkozások (kkv) érdekeit érvényesíteni igyekvő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) meglátásaira is kíváncsiak voltunk.
Mielőtt a válaszokat kivesézzük, vegyük át a szektor vállára nehezedő terheket.
- Az árrésstop bizonyos alapvető élelmiszerek és drogériai termékek esetében jellemzően 10 százalékban maximalizálja a kereskedők által alkalmazható haszonkulcsot, hogy korlátozza az áremelkedést. A szabályozás az 1 milliárd forint feletti árbevételű üzletekre vonatkozik.
- A kiskereskedelmi különadó egy sávosan emelkedő ágazati adó, amelyet a nagy árbevételű üzletek fizetnek. A kiskereskedelmi adót a kiskereskedelmi tevékenységből elért nettó árbevétel utáni adóalapra vetítve kell kiszámolni, mértéke sávosan progresszív: 1 milliárd alatti árbevételig 0 százalék, 1 és 50 milliárd forint között 0,15 százalék, 50 és 150 milliárd forint között 1 százalék, míg 150 milliárd forint felett 4,5 százalék. Az adó beépül a fogyasztói árakba, így jelentős terhet jelent a kiskereskedelmi szektor szereplői, ezáltal a vásárlók számára is.
- A plázastop lényege, hogy a nagy alapterületű kereskedelmi egységek létesítése, bővítése vagy rendeltetésváltása lényegében nem szabad piaci döntés, hanem állami engedélyhez kötött. A jelenlegi gyakorlat szerint már 400 négyzetméter felett szükséges speciális eljárás vagy hatósági jóváhagyás, különösen akkor, ha az üzlet napi fogyasztási cikkeket értékesít vagy ilyen célra alakítják át. Az engedélyezés során a hatóságok (kormányhivatal, szakhatósági testület) vizsgálják a beruházás gazdasági és településszerkezeti hatásait, és engedély nélkül ilyen fejlesztés nem valósítható meg. A szabályozás célja a nagy kereskedelmi láncok terjeszkedésének korlátozása és a kisebb szereplők védelme, miközben a rendszer az évek során többször szigorodott, és kiterjedt a rendeltetésmódosításokra is. Legutóbb tavaly szeptemberben – amiről az Index is beszámolt. A szigorítás szerint az egyébként használatbavételi és működési engedéllyel rendelkező, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek megvétele vagy bérbevétele után is újra kereskedelmi engedélyért kellene folyamodnia a hatóságokhoz a vevőnek vagy a bérlőnek.
Átfogó vizsgálat helyett bűnbakkeresés
A nekünk nyilatkozó szakmai szervezetek, piaci szereplők, közgazdászok az elmúlt években több alkalommal is kifejtették, hogy a piaci folyamatokba történő mesterséges – kormányzati – beavatkozás rövid távon ugyan hatásos lehet, ám hosszú távon történő fenntartása nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hajt. A különadó – ágazattól függetlenül – érthető módon minden érintettnek fáj, míg az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréstop komoly veszteséget jelent a kiskereskedelmi szereplőknek, ezen belül is főként a kisebbek számára okoz gondot.

De akkor hogyan lehetett volna megfékezni – a 2022–2023-as inflációs válság során egekbe szökő, és ott is ragadt – élelmiszerár-emelkedést? Arról, hogy a magyar élelmiszeripar nem működik hatékonyan, szintén több alkalommal írtunk. Az érdekvédelmi szervezetek egyöntetűen állítják: a megoldás a teljes élelmiszerlánc átfogó vizsgálata lenne.
Ehelyett a kormány egyet kiemelt belőle, és azt mondta: »ti viszitek el a balhét«
– hangsúlyozták. Korábban több forrásunk is arról beszélt, hogy háttérbe szorultak azok a minisztériumi háttérvizsgálatok, illetve az ezeket végző szakemberek, akik képesek lettek volna a hiányosságok feltárása.
Még az árréstop „őse”, az árstop esetében vizsgáltuk meg elemzők, szakértők megkérdezésével, hogy ez politikai vagy szociális eszköz. Az elmúlt években a témában szót kérő szakértők szerint az ehhez hasonló kormányzati beavatkozások szociális, illetve gazdasági hozadéka megkérdőjelezhető – ahogy arra fent rámutattunk –, így inkább politikai hasznot képes hajtani az ezeket bevezető kormány számára.
Túlélő üzemmódban a boltok: a kiskereskedelem határhelyzetben
A magyar kiskereskedelmi szektor az elmúlt években folyamatos nyomás alatt működött, de a jelenlegi helyzet már több szereplő szerint a működőképesség határát súrolja. Neubauer Katalin úgy fogalmazott, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem „a nehézségek ellenére becsülettel látta el a feladatát”, miközben a szabályozói környezet jelentősen rontotta a profitabilitást. Szerinte különösen a kisebb vállalkozások kerültek kritikus helyzetbe, sokan közülük már a fennmaradásért küzdenek, sokan azonban kénytelen voltak bezárni.
Hangsúlyozta, hogy
az árak mesterséges korlátozása mellett nem jelent meg „költségsapka”, így a növekvő kiadások és a csökkenő árrés egyszerre szorítják össze a vállalkozásokat.
Úgy látja, ez egy olyan spirált indított el, amelyben a forgalom csökkenése tovább rontja a működés feltételeit.
Kozák Tamás ezzel párhuzamosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a szektor problémái alapvetően nem külső gazdasági tényezőkből fakadnak, hanem a belső piaci és szabályozási környezetből. „A legnagyobb kihívást eddig a számos közvetlen gazdaságpolitikai beavatkozás jelentette, amelyek egyszerre hozták nehéz helyzetbe a kereskedőket és bizonytalanították el a fogyasztókat” – mondta. Hozzátette: ennek következményeként a lakosság egy része visszafogta a költéseit, ami közvetlenül érinti a kiskereskedelmi forgalmat.
A helyzet különösen a kisboltoknál vált drámaivá. Neubauer […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!