Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Talán az új EU-s szabályozásnak is köszönhető, hogy a fenntarthatóság kérdése a magyarországi cégeket is egyre jobban foglalkoztatja. De mit is jelent a vállalatokra nézve az úgynevezett Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD), illetve maga a fenntarthatósági szemlélet? Hogyan segítheti egy fenntarthatósági jelentés elkészítésének folyamata egy kis- és középvállalat (kkv) megújulását?
Az irányelv alapján
a 2025-ös évtől már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek.
Ez egybeesik az Európai Unió középvállalkozás kategóriájának beugró szintjével. A fenntarthatósági jelentési kötelezettség azonban 2028-tól legkésőbb már minden kis- és középvállalat számára kötelező lesz. Sőt azok számára, akik beszállítói nagyobb, EU-ban működő vagy oda exportáló – már a szabályozás hatálya alá tartozó – vállalatoknak, még előbb jön el a jelentési kötelezettség.
Miért kiemelt fontosságú a kkv-szektor fenntarthatósága?
Elsőre talán hihetetlenek tűnik, de a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsátás 70 százalékáért felelnek –, mint a nagyvállalatok. Több kutatás is azt igazolja, hogy az összes hazai vállalat 90 százalékát teszik ki, így a foglalkoztatottak 60-70 százaléka dolgozik a kkv-szektorban, amely a magyar gazdaság hozzáadott értékének 50 százalékát termeli meg. Ez az arány egyébként az EU-ban is hasonló.
Szemléletváltásra van szükség
Bőven akadnak még vállalatok, amelyek egyelőre idegenkednek a fenntarthatósági, azaz ESG-jelentéstételtől (Environment, Social, Governance = környezeti, társadalmi, vállalatvezetési felelősségvállalás). Célszerű azonban hamar felocsúdni, hiszen a jelentéstétel elmaradása – a morális és társadalmi mellett – komoly anyagi károkat is jelenthet.
A „zöldpénzügyek” célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg az országok, illetve vállalatok tevékenységét, és ezáltal a rövid távú profitmaximalizáló gondolkodásmódot felváltsa egy újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.
„A minket körülvevő ökológiai rendszer kimerülése óriási veszély az emberiségre és a gazdaságra nézve is, hiszen ez utóbbi is erősen függ a természettől, az ökológiai szolgáltatásoktól, így fontos, hogy valódi megoldásokat találjanak a gazdaság szereplői, terjedjenek a jó gyakorlatok, és valóban elköteleződjenek a vezetők” – fejtette ki Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, hozzátéve: a transzparens működés, a jelentéstétel fontossága vitathatatlan.
Sorvezető született a cégek számára
A fenntarthatósági jelentések elkészítésében nyújt segítséget a vállalatok számára a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége. Az MVÜK elkészítette első, saját körben végzett fenntarthatósági jelentését, amelyet sorvezetőnek szánnak tagvállalataik számára.
„A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzetben a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés” – mondta Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója.
A jelentés segítségével egy cég áttekintheti erősségeit, elért eredményeit, a hiányterületeket, és néhány kényes kérdést is. Jobban megérti hatásait és lehetőségeit, aminek segítségével hatékonyabban képes hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez.
– fogalmazott Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője.
Az MVÜK célja, hogy minden tagvállalatát abban a következő lépésben segítsen, amely adott élethelyzetéhez, erőforrásaihoz, kihívásaihoz, tevékenységéhez illeszkedik.
Már nem pénzügyi kihívásokról és potenciális előnyökről beszélgetünk a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
