Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ahogy arról az Index beszámolt: a magyar gazdaság épp csak pislákol. Bár éves alapon minimális, 0,6 százalékos növekedést mutat a GDP, negyedéves összevetésben már megállt a lendület – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss becsléséből. A szolgáltatások, különösen az információs és kommunikációs szektor húzza a növekedést, miközben az ipar és a mezőgazdaság fékez. Három negyedév után a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál – a számok egyre inkább a tartós pangást mutatják.
A kormány a külső körülmények kedvezőtlen alakulásában – vámmegállapodások, orosz–ukrán háború, az EU gazdaságpolitikája, a német ipar gyengélkedése – látja a 2025-ös költségvetési tervben előre jelzett gazdasági növekedéshez mérten jóval alacsonyabb kilátásokat. „A szomszédunkban zajló háború elhúzódása, a kedvezőtlen vámmegállapodások gátolják a gazdaság növekedését. Amíg ez nem változik, addig nem reális egy magasabb növekedési ütem. A gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség!” – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Beigazolódott a várt csalódás
A KSH adataira reagálva sorban érkeztek az elemzői kommentárok, amelyek nagyrészt egy irányba mutatnak.
„A friss GDP-adatközlés ismét csalódást keltett. 2025 harmadik negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison ugyanis nem tudott bővülni. Az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni. A teljesítmény azonban aligha biztató – értékelt Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője. – Ugyanakkor az év/év index még így is képes volt javulni a második negyedévhez képest, köszönhetően az alacsony bázisnak. A 0,6 százalékos éves bázisú növekedés azonban aligha nevezhető kirobbanónak. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás.”
A tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító teljesítményt látunk 2025-ben. A nyers adatok alapján az eddig eltelt három negyedév csekély növekedést hozott: a kiigazított adatok alapján mindösszesen 0,2 százalékos a bővülés. „Meglepetésként ható óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy a 2025. év növekedése jobb legyen, mint amit 2024-ben láttunk (0,6 százalék). Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei” – emelte ki Virovácz Péter.
Hasonlóan vélekedett a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője. Molnár Dániel szerint a harmadik negyedéves GDP ismét inkább negatív meglepetést hozott, negyedéves alapon stagnált a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor rámutatott, hogy az éves bővülési ütem – még ezzel együtt is – kismértékben gyorsulni tudott a bázishatások miatt.
Az Erste Bank stagnálásra tett várakozásai összecsengenek a KSH adataival – jelezte a pénzintézet makrogazdasági elemzője. Nagy János rámutat, az előző negyedévekre jellemző tendencia – mely szerint a termelőágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amelyet a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak – érdemben nem változott.
Regős Gábor negyedéves alapon a várakozásoknak megfelelő teljesítményről beszélt, míg az éves bázison mért növekedés ismét nagyon gyenge adat, ami elmarad a várakozásoktól. A negyedéves alapú stagnálás arra mutat rá, hogy a gazdasági növekedés továbbra sem tud beindulni – hangsúlyozta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Hasonló húrokat pendített meg a K&H Bank vezető elemzője is, miszerint a friss adatok lényegében megegyeznek a piaci várakozásokkal. „Igaz, ennél kicsit gyengébb eredményt vártunk, negyedéves szinten 0,2 százalékos visszaesést prognosztizáltunk. A kedvezőbb teljesítmény, vélhetően a jelentős augusztusi ipari visszaesést egy felpattanás követhette szeptemberben. Ez pedig az egész negyedéves ipari zsugorodást tompíthatta” – jelezte Németh Dávid.
Hátráltató tényezők: ipar, mezőgazdaság, építőipar, beruházások
A tekintetben is elemzői konszenzus mutatkozik, hogy a növekedést leginkább az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a beruházások gyenge teljesítménye húzza vissza.
A mezőgazdaság esetében a szárazság hatását kell kiemelni, amely már a megelőző negyedévben is lassította a GDP-t. Az ipar esetében is lehetett számítani gyengébb teljesítményre, a július–augusztusi ágazati adatok alapján a járműgyártás érdemben visszaesett, a termék-külkereskedelmi forgalomban pedig szeptemberben sem következett be a helyreállás – részletezte Molnár Dániel. Továbbá elmondta, a problémát továbbra is a külső kereslet gyengélkedése jelenti, a német ipar továbbra sem talál magára, a magas energiaárak, a versenyképesség romlása egyaránt tartós visszaesést hoz, amely a magyar gazdaságba is begyűrűzik.
Az ágazati adatok alapján az építőipar is visszafoghatta a gazdaságot, a második negyedéves bővülést követően augusztusban megtorpant az ágazat teljesítménye, a mostani adat pedig arra utal, hogy szeptemberben nem sikerült korrigálni. Az építőipari adatok alapján a beruházások fordulata feltehetően még a harmadik negyedévben sem jött el, a negyedéves és éves alapú mérséklődés is fennmaradhatott, miközben a nettó export esetében is negatív hozzájárulással számolunk a gyenge ipari teljesítmény és a fogyasztás importigénye nyomán – vázolta a közgazdász.
„Az agráriumhoz nem volt kegyes idén az időjárás (késői fagy, aszály), de a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is rossz évet fut, hiszen ez a szektor megsínylette a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!