Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mit jelent az, hogy egy épület energiapozitív? „Azt, hogy éves szinten több energiát tud termelni, mint amennyit fogyaszt” – magyarázta lapunknak Kistelegdi István, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának tanszékvezetője.
Az energetikát érdemes úgy elképzelni, mint egy mérleget: az egyik serpenyőben ott van a fűtés, hűtés, világítás, gépi szellőztetés és minden háztartási berendezés fogyasztása, illetve hőtermelése, a másikon pedig az, amit az épület különböző forrásokból – napelemes rendszerekkel, geotermikus fűtéssel – előállít.
Ha év végén pozitív az egyenleg, akkor marad fölös energia, amit lehet értékesíteni vagy másra fordítani.
De ez csupán a „jéghegy látható csúcsa”, és ami a vízfelszín alatt, a mélyben található, az a jéghegy igazán lényeges része: olyan épületeket tervezni, amelyek üzemeltetési energiaigénye minimális.
Magyarországon az energiapozitív épületek ritkaságszámba mennek. A professzor, akárcsak a szuperhősfilmek főgonoszai, saját magán kísérletezett, bár ezúttal jól sült el: az 1974-ben épült szerb kockáját – amely szintén egyfajta típusház, hasonlóan a közismert Kádár-kockákhoz, csak kissé hosszúkásabb tömegformával rendelkezik – alakította át energiapozitív otthonná.
„Ez egy jellemzően kritikus családiház-típus és konkrét beépítési szcenárió: rosszul tájolt, a szomszédok a téli benapozást eltakarják, nyáron viszont nem árnyékolnak” – avatott be.
A napenergia hasznosítása ilyen sűrű beépítés mellett rendkívül nehézkes. A kihívás éppen ezért tetszett meg neki: „Lehet-e egy Zsiguliból Ferrarit csinálni?”
A közműszámla nem hazudik
Az előbbi kérdésre a válasz egyértelműen igen lett. Az épület 2017-ben megnyerte a világ legjobb aktív háza díját Koppenhágában, majd az E.ON. Energy Globe díj nyertese is lett – a professzor egy elektromos autót is kapott a díjjal együtt.
Ami azonban még fontosabb: az eredmények nemcsak szimulációkban, hanem a valóságban is megállják a helyüket.
„Ez a villamos-közműszolgáltató számlái alapján is igaz, duplán validált elszámolással”
– hangsúlyozta Kistelegdi. A ház ma okosotthonként is működik, és a professzor szerint „kábé mindent tud”.
Rendszeresen visz oda hallgatókat, szakértőket, a média is gyakran megfordul nála. Viszont ami őt magát is meglepte, az a komfortérzet: „Bár ennek a területnek a szakembere és professzora vagyok, ez a váratlanul magas komfortérzet, amit nap mint nap meg tudok élni, máig magával ragadó.”
Professzor: Felújítani nehezebb, mint építeni, de megéri
Az energiapozitív felújítás mindig drágább és komplikáltabb, mint új épületet tervezni – ismerte el a szakember. Ugyanakkor két fontos érv szól mellette:
- Egyrészt minél többet lehet megtartani az épületből, annál kevesebb új anyagra van szükség: gyakorlatilag egy épület-újrahasznosításról van szó.
- Másrészt a KLIMAdesign nevű tervezési módszer, amelyet Kistelegdi és csapata fejlesztett ki, rendkívül pontosan tudja modellezni a különböző megoldások hatékonyságát. „Épületfizikai, energia-, komfort-, klíma- és áramlástani szimulációkat alkalmazunk, életciklusra vonatkoztatott környezeti hatásokat modellezünk” – sorolta.
Ezen a területen a csúcstechnológia az aerodinamikai szimuláció, amellyel egyébként Forma–1-es autókat, repülőket és rakétákat is fejlesztenek. Az eredmény:
a passzív megoldásokkal – a helyiségek, terek klímatudatos összeállítása, az energiatudatos tömegformálás, a benapozás szerinti tájolás, megfelelő méretű nyílászárók, környezettudatos módon megválasztott anyagok és a természetes fényhasználat és szellőztetés, valamint a hőtároló szerkezetek – akár 80 százalékkal csökkenthető az éves üzemeltetési költség.
A maradék 20 százalékot szuperhatékony gépészettel és 100 százalékban megújuló energiaforrásokkal lehet fedezni. „Tehát kevesebb gép és több ház!” – fűzte hozzá Kistelegdi.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!