Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Tragikusan rossz számot láttunk néhány hete, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogyan kezdte a magyar gazdaság 2025-öt. Most a statisztikusok elkészültek a második, részletes becsléssel is, és nem lett szebb az eredmény:
a gazdaságunk teljesítménye az első negyedévben a nyers adat szerint stagnált, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.
Ha pedig az előző negyedévhez, azaz tavaly október–decemberhez viszonyítjuk a GDP-t, akkor az látszik, hogy 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság.
Ez volt az a negyedév, amelyről Orbán Viktor megígérte, hogy repülőrajtot fog venni a magyar gazdaság, és hogy „lesz nagy csodálkozás”, amikor bemutatják az első negyedéves számokat. Tényleg lett, egyedül a legpesszimistább előrejelzés találta el a GDP-adatot.
Egészen véletlen, hogy pont a negyedév utolsó napján jártunk, március 31-én, amikor a kormány 3,4-ről 2,5 százalékosra rontotta le az egész évre vonatkozó növekedési célját, de amikor kijött a KSH első becslése, akkor az elemzők már azt kezdték feszegetni, hogy az 1 százalék elérése is kérdésessé vált.
A KSH azt is részletesen bemutatta, hogy miből állt össze a gyászos szám.
Az ipar teljesítménye 3,9 százalékkal esett vissza, ezen belül a feldolgozóipar 4,6 százalékkal volt gyengébb, mint egy éve. A legnagyobb visszaesést a villamos berendezések gyártásánál mérték – idetartozik az akkumulátorgyártás is –, ráadásul a megrendelések is elmaradnak a tavaly ilyenkoritól. És az éves változást mutató számon az még nem is látszik, hogy már a tavalyi bázis is, amelyhez most viszonyítjuk a számokat, nagyon gyenge, 2023–2024 volt 1990 óta az első olyan időszak, amikor két egymást követő évben csökkent az ipari termelés. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1 százalékkal volt a tavaly ilyenkori alatt.
Ahogy a korábbi néhány negyedévben, úgy most is a szolgáltató szektor segített, hogy ne legyen még sokkal rosszabb az összkép. A kormány most ennek az ágazatnak megy neki a magas árak miatt, de itt tényleg volt némi növekedés. Összességében 1,1 százalékkal nőtt a szolgáltatások hozzáadott értéke – ezt leginkább az oktatás húzta fel, ahol 3,5 százalékos növekedést mért a KSH, a szabadidős és művészeti szolgáltatásokban 3,1, az egészségügyben 2,4, a kereskedelemben 2,1, a turizmusban 1,7 százalékos volt a növekedés. Az információs, kommunikációs ágazatban, valamint az ingatlanügyleteknél 0,1-0,1, a közigazgatásban pedig 1,2 százalékos csökkenést mértek.
A 2024-es gazdasági teljesítményt eléggé lerontotta a mezőgazdaság a nagy aszály miatt, idén pedig a növénytermesztők helyett az állattenyésztők aggódhatnak a száj- és körömfájásjárvány, valamint a madárinfluenza miatt. A január–március hagyományosan nem a csúcsidőszaka ennek a szektornak, úgyhogy óvatosan kell kezelni ezeket a számokat, de kezdésnek nem a legjobb, hogy 0,7 százalékos visszaesés volt most.
Hónapok óta jól látszik a számokon, hogy az igazán nagy probléma már nem az, hogy az emberek nem merik költeni a pénzüket – legalábbis egy kicsit bátrabban költenek, mint korábban. Amikor lecsengett a 2022–2023-as nagy infláció, sokáig csak nem akart beindulni a fogyasztás, mert akinek nőtt is a bére, az is inkább arra ügyelt, hogy visszatöltse a leapadt tartalékait. Mostanra ezen túl vagyunk, a háztartások hazai fogyasztási kiadása 4 százalékkal nagyobb volt, mint egy éve, leginkább a tartós termékekből vásárolnak többet, mint tavaly ilyenkor, ott 8,9 százalékos a növekedés. Kevés jó hír van a GDP-adat részleteiben, de ez pont az.
Annál nagyobb baj, hogy miközben a lakossági fogyasztás lassan helyreáll, a cégek szinte egyáltalán nem merik beruházásokba tenni a pénzüket. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,1 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az építési beruházásoknál és a gép-, illetve berendezésberuházásoknál is csökkenést mért a KSH.
A kormány szerint egyrészt a nyugati kereslet a bajok oka – amit könnyű lenne elintézni azzal, hogy az EU gazdasága a vártnál még jobban is nőtt, de az tényleg igaz, hogy rajtunk kívül épp két kulcsfontosságú partnerünk, Németország és Ausztria indította mínuszban az évet. A kormányzati magyarázkodás másik része sokkal problémásabb: azzal takaróznak, hogy az idei első negyedévben azért lehetett gyengébb a lakossági fogyasztás a vártnál, mert 2024-gyel ellentétben most nem erre a negyedévre esett a húsvét.
De az első becslés közzététele után azt is megígérte a kormány, hogy nem is 100, hanem 150 új gyárat fognak építeni, amitől szerintük majd felpörög a magyar ipar. Néhány ilyen üzem lehet, hogy tényleg megdobja valamivel a GDP-t, de a legnagyobb probléma épp az, hogy a meglévő gyárak sem tudják kihasználni a teljes kapacitásukat, mert nincs, aki megvenné az ott készülő termékeket.