A felmérést Jonathan Portes, a King’s College London egyetem gazdaságtan-professzora, a UK in a Changing Europe nevű gazdasági-kereskedelmi kutatóközpont vezető szakértője, valamint John Springford, a Centre for European Reform (CER) nevű stratégiai kutatóműhely igazgatóhelyettese készítette.
A tanulmány megállapítja, hogy Nagy-Britannia a hét legfejlettebb ipari gazdaság alkotta csoport (G7) egyetlen olyan tagja, ahol a foglalkoztatási ráta – a tavalyi harmadik negyedévi állapot alapján – még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét. Az elemzés készítői modellszámítások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy tavaly június végén 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból a brit EU-tagság megszűnése (brexit) és a járvány előtti szintekhez képest, és ezt a hiányt csak részben pótolták az EU-n kívüli térségekből érkező munkavállalók, akiknek a számát a szerzők 130 ezerre taksálják.
A tanulmány összeállítói kiemelték:
Portes és Springford számításai szerint a brit gazdaságon belül
- a közlekedési és raktározási ágazatból 128 ezer,
- a nagy- és kiskereskedelmi szektorból 103 ezer,
- a szálloda- és élelmiszer-szolgáltatásból 67 ezer,
- a feldolgozóiparból 47 ezer,
- az építőiparból 46 ezer,
- az adminisztratív és kiszolgálói munkakörökből 32 ezer európai uniós munkavállaló hiányzik.
Ezért okoz gondot a brexit
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát,
72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta vesztett befektetői és üzleti vonzerejéből.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a hazai gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására, miközben e munkavállalók nagyon nagy többsége a brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én távozott az EU-ból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/01/20/brexit-munkaerohiauny-egyesult-kiralysag-britek-europa/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!