Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
„Idén a GKI továbbra is azzal számol, hogy a gazdaság fél százalékkal zsugorodik, ám a KSH számait látva nem lehet kizárni, hogy a visszaesés még ennél is erőteljesebb lesz. Akár az építőipari, akár a kiskereskedelmi adatokat nézzük, jelentős zuhanást látunk, de ez az iparra is igaz. Az, hogy idén recesszió lesz, az biztos” – mondta a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A közgazdász szerint a környező országokban is hasonlóan alakul a várható növekedés.
A mostani recesszió részben annak köszönhető, hogy a kormány elmúlt években erőltetett növekedési politikájának nincs fedezete, elfogytak azok a költségvetési források, amelyekkel korábban fűtötték a gazdasági növekedést
– mondta Molnár László, aki szerint ha megszűnik az uniós pénzek áramlása, azonnal recesszióba kerül a magyar gazdaság.
Mi lesz jövőre ?
A GKI vezérigazgatója emlékeztetett az interjúban, hogy az Orbán-kormány az elmúlt egy évben legalább 3000 milliárd forint értékben fagyasztott be beruházásokat az uniós forráshiány miatt. A közgazdász szerint ez a volumen jövőre is hiányozni fog a nemzetgazdaságból.
Ezért gondoljuk azt a GKI-ban – de hasonlóan látják más kutatók is –, hogy nem lesz itt négyszázalékos gazdasági növekedés jövőre, hanem 2,5 százalékkal nőhet a GDP. Ez a mérték nem kirívóan gyenge, de a gazdasági felzárkózáshoz kevés
– tette hozzá. A szakember 2024-re nyolc százalék körüli inflációval számol, részint az áthúzódó hatások miatt, másrészt az új terhek miatt.
GDP-növelés
„Csakis a GDP látszólagos növelését szolgálja ez a politika. A kormány rájött arra, hogy az ország felzárkózását a GDP-növekedésben mérik. Ha idehoznak egy nagy gyárat, az papíron jelentős GDP-növekedést fog produkálni. De számoljunk! A debreceni akkumulátorgyárban a 3000 milliárdos beruházással évi 800-900 milliárd forint lesz a plusz-GDP-hozzájárulás – ezt ki lehet majd mutatni. De ebből a magyar munkaerő költsége – a tervezett 9000-es létszám felével számolva – évi 20 milliárd forint lesz mindösszesen” – mondta Molnár László, aki szerint ezzel nem lehet felzárkóztatni a magyar gazdaságot, mert az emberek nem érzik a saját bőrükön a hasznát.
Úgy véli, a helyzetet csak bonyolítja, hogy ezekben a gyárakban nagyrészt vendégmunkások fognak dolgozni.
Nem vendégmunkásokra van szükség, hanem olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely a meglévő munkahelyek hozzáadott értékét képes növelni, hogy magasabb béreket tudjanak kifizetni a hazai vállalkozások
– tette hozzá.
Egészségügy és oktatás
„A közepes jövedelmű országok csapdájából – ahol a magyar gazdaság is van – nem az újabb és újabb feldolgozóipari beruházások vezetik ki az országot. Azok az országok, amelyek ki tudtak jönni a közepes jövedelem csapdájából, ott az oktatásba, az egészségügybe fektettek be. Ha magasabb az oktatási színvonal, biztosított az élethosszon át tartó tanulás, ott a tudás révén nő a termelékenység, ami hozzájárulhatna a bérek emeléséhez” – mondta a GKI vezérigazgatója.
A közgazdász szerint azonnal meg kéne emelni a pedagógusok bérét, miközben az orvosok béremelését is újra napirendre kell venni.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!