2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett.
Három fő program az ipar fellendítéséért
A hazai ipar januárban éves és havi alapon is bővült, ami bizakodásra ad okot, azonban a háború elhúzódása és a gyenge német gazdaság továbbra is fékezi az ipar teljesítményét. A kormány gazdaságpolitikája ezért három fő pillérre épül: az energiabiztonság megteremtésére, a vállalkozóbarát adórendszer fenntartására, valamint a gazdaságfejlesztési források hatékony elosztására – közölte az ipari termelési adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a negatív külső hatások ellensúlyozása érdekében adócsökkentésekkel és célzott programokkal támogatja a magyar ipar fellendítését és a hazai kkv-k fejlődését. Ezt a célt szolgálja a 150 új gyár program, a Demján Sándor Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, az 1+1 program és a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési program. Mindezek mellett a fix 3 százalékos Otthon Start Program hozzájárul az építőipar élénkítéséhez – sorolta a tárca.
A magyarországi ipart tovább erősíti, hogy a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro.
Pislákol a fény, de a közel-keleti háború mindent boríthat
Megérkezett az év első ipari statisztikája, és kellemesen csalódtunk. Havi alapon 1,5 százalékos volt a növekedés, vagyis olyat láttunk, amilyet már nagyon régóta nem: két egymást követő hónapban tudott érdemben bővülni az ipari termelés volumene – értékelte az adatokat az ING Bank vezető közgazdásza. A tavalyi magas bázis ellenére így a jó egyhavi teljesítmény miatt az év/év index is jelentősen javult. A naptárhatással kiigazított mutató 0,3 százalékos bővülést mutat éves összevetésben.
Virovácz Péter rámutat: a pozitív összképet tovább javítja, hogy a 2021. év havi átlagához viszonyított teljesítmény is sokat javult az elmúlt két hónapban. A fix bázisú index alapján a termelés volumene jelenleg 5,9 százalékkal van a 2021. évi átlag alatt. „Még mindig óriási az elmaradás, de mégis, az elmúlt 9 hónap legmagasabb szintjén áll a mutató” – mondta.
Mivel előzetes adatközlésről van szó, sok részletet nem tudunk a meglepően jó ipari évkezdet mögött. Ugyanakkor a KSH szűkszavú kommentárja alapján úgy tűnik, hogy a villamosberendezés gyártása elérhette a mélypontját és elindult felfelé a termelés. Az elektronikai ipar, ahogyan már hosszú hónapok óta, most is jól teljesített. Ezzel szemben a két másik nagysúlyú iparág, a járműgyártás és az élelmiszeripar gyengén teljesített. A járműipar estében tehát úgy tűnik, hogy a debreceni autógyár beindulása nem elég arra, hogy ellensúlyozza a kecskeméti gyár kapacitásának jelentős visszafogását.
„Az összképet nézve tehát úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban Európa-szerte látott pozitív jelek és így a ciklikus felívelés az ipari teljesítményekben lassan elérheti Magyarországot is. A fontosabb ipari országokban emelkednek a rendelésállományok, miközben csökken a készletezés és a hitelezés is elindult felfelé a legtöbb európai ipari országban” – fejtette ki az elemző. Ugyanakkor egy újabb potenciális probléma ütötte fel a fejét: a közel-keleti háború nemcsak az energiaárakat és ez által a termelési költségeket emelheti meg, de ellátási problémákat is okozhat. A gépjárműipar számára ugyanis fontos alapanyag az alumínium is és a Hormuzi-szoros blokádja miatt a világ alugyártásának 8 százaléka esik ki a körforgásból. Európa kitettsége azonban jóval nagyobb: a kontinens alumíniumimportjának 30 százalékát fedezi a Közel-Keletről.
Összességében így úgy tűnik, hogy pont a legrosszabbkor jött a közel-keleti háború, nem mintha egy háború éppen tudna jókor jönni. De éppen pislákolt valami fény az alagút végén, amit a termelési költségek emelkedése és az ellátási láncok potenciális megszakadása (ha hónapokig húzódik a blokád) tehet gyorsan semmissé.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!