Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az építőipar fogaskerekei egymásra épülve működnek. „Ami nincs megtervezve, az nem kivitelezhető” – mondta az Indexnek Halmi Tamás, a többek között generálkivitelezéssel foglalkozó HÁsZ Kft. cégvezetője, műszaki igazgatója.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az egy évvel korábbihoz képest 3,6, a tavaly decemberihez viszonyítva 5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene idén januárban. Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene pedig 18,2 százalékkal esett vissza.
Halmi Tamás szerint a KSH jelentéséből kiolvasható, hogy
a tervezők ceruzáiból már tavaly kevésbé fogyott a grafit, ez pedig a kivitelezés visszaesését is magával vonta.
Kevésbé vannak leterhelve a tervezőirodák, kevesebb a megrendelés – mondta a cégvezető, aki szerint a terveztetések megtorpanása eltérő folyamatokat indukált. Volt olyan vállalat, amelynél, bár a tervezési szakasz mellett pipa volt, a beruházás nem indult el. Volt, aki már magát a terveztetést sem vitte végig, de olyanra is volt példa, hogy a tervezést kivitelezés követte. „Amennyiben valamennyi megtervezett ingatlan kivitelezési szakaszba lépne, akkor is volumencsökkenés mutatkozna az új ingatlanok piacán. Annak, hogy számos kivitelezés megállt, vagy el sem indult, egyszerű oka van: a finanszírozási nehézségek” – mondta Halmi Tamás.
Az ipari ingatlanok előre beszerezték az úszógumit
Az ipari ingatlanok könnyebben kimozogták a kedvezőtlen gazdasági környezet gerjesztette hullámokat, a lakóingatlanokat azonban betemették a habok.
Ipari ingatlanokat eddig is teljes mértékben üzleti alapon húztak fel. Az ezen a területen történő további beruházások függvénye, hogy a vállalatok időszerűnek látják-e, hogy az elmúlt „ingatlanpiaci aranyévek” során felhalmozott tőkét, tudást, bizalmat újabb beruházásokba forgassák vissza. „Az a cég, amely az elmúlt években okosan gazdálkodott, most még inkább újabb beruházás mellett teszi le a voksát és a megtakarított forintjait, mivel a jelenlegi időszak csökkenő kereslettel telő mindennapjaiban kedvezőbb feltételek mellett tud kivitelezni egy-egy projektet”.
Az új lakóingatlanok piaca szinte teljesen befagyott – a lakhatási, illetve a befektetői célú vásárlásoknál is jelentős megtorpanás ment végbe.
Ehhez a ponthoz is a financiális nehézségekben kell az okokat keresi. Egyszerű a képlet, a lakossági büdzsék elapadtak, a hitelből történő ingatlanvásárlásra pedig a magas kamatszint számolt rá tízet
– közölte Halmi Tamás.
A finanszírozási nehézségek, az uniós pénzek brüsszeli számlákon való tartása, illetve az állami pénzcsapok elzárása okán többnyire azok a vállalatok tudnak ingatlanberuházást eszközölni, amelyek rendelkeznek megfelelő saját tőkével. Vannak olyan cégek, amelyek ugyan elnyertek EU-támogatott projekteket, de nem mernek belevágni a kivitelezésbe, mert képlékeny, hogy Brüsszelben mikor nyomják meg az „utal” gombot – ismertette.
A luxusingatlanok piaca azonban sokkal kevésbé érzi meg a recessziót. „A luxuslakásokat általában érdemes külön kezelni. Megbújnak a háttérben, és ínséges időkben is van rájuk kereslet. Nem véletlen, hogy generálkivitelezőként jelenleg is két luxuslakásprojekten dolgozunk” – tette hozzá a cégvezető.
Túlérzékeny a magyar ingatlanpiac
A lakhatási mellett a hitellel történő, befektetési célú ingatlanvásárlás is visszavonulót fújt. A jelenlegi helyzetben nem éri meg lakásba fektetni, hiszen a magas kamatok miatt financiálisan nem rentábilis, még egy esetleges bérbe adásnál sem. „A tőke fialtatására ma jobb lehetőségek mutatkoznak a befektetési célú ingatlanvásárlásnál” – mutatott rá Halmi Tamás, hozzátéve: a nagy hozamokat ígérő állampapírok befektetéselszívó hatása újabb jobbhorgot jelent a befektetési célú lakásvásárlásoknak.
Halmi Tamás szerint az ingatlanpiac befagyása az új mellett a használt lakásokon is látszik.
Jellemző, hogy recesszió idején – kisebb-nagyobb mértékben – befagy a magyar lakáspiac. Emellé jön még, hogy a magyar lakosság ingatlanvásárlás terén mutatott tudatossága hagy némi kívánnivalót maga után.
Magyarországon a lakásvásárlások döntő többsége továbbra is lakhatási célú – jegyezte meg.
Árcsökkenés, de nem úgy
A cégvezető által sorolt tényezők tükrében adekvát az örökzöld kérdés: csökkennek-e az ingatlanárak?
„Statisztikailag mindenképp, hiszen ebből a szempontból az árak nem növekedése is csökkenést jelent, tekintve, hogy az árak változása nem követi az inflációt” – mondta.
Egy-egy tranzakciónál lehet árvágás, ám ez egyéni szituáció függvénye. Előfordulhat, hogy egy eladó az élethelyzete által jut el oda, hogy lejjebb kell vinnie az árat, mert sürgős számára az eladás. Általános érvényességű ingatlanár-csökkenésre azonban nem érdemes számítani.
Halmi Tamás visszakanyarodott a 2008-2009-es pénzügyi válságra, amikor a mostaninál jóval nagyobb gyomrost kapott az ingatlanpiac. „A telekárak viszont például alig csökkentek. Való igaz, körülbelül három évig nem is növekedtek, és alig volt értékesítés. Ez […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
