Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Turbulens időszakban várja a hazai élelmiszer-kiskereskedelem a húsvétot, ami hagyományosan a tavaszi hónapok egyik fogyasztási csúcspontja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban 3,3 százalékkal nőtt éves alapon a kiskereskedelem, januárhoz képest viszont 0,6 százalékkal csökkent a volumen. Önmagában az élelmiszerkategória január-februárban 4,1 százalékos pluszban zárt 2024 első két hónapjához képest, erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek után milyen volt a márciusi forgalom.
Szemmel látható bővülést vár az OKSZ
„Az előzetes adatok alapján a havi infláció nem növekszik tovább márciusban, az élelmiszerek átlagos ára is közel lesz a februári szinthez. A reálbér csaknem 5 százalékos emelkedése alapján az első negyedévben 4 százalék körüli forgalombővülésre számítunk, ezen belül a bútor-, műszakicikk-üzletek vagy a az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma átlag felett alakulhat” – mondta az Index megkeresésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A szakember arra is megkértük, hogy összegezze az eddigi tapasztalatok a március 17-től hatályos árrésstopról. Az OKSZ főtitkára elmondta, az árréscsökkentés folyamatosan érezteti hatását, mindez azonban csak addig tart, amíg a szállítói oldalon nem történik áremelés, hiszen a többletköltségek fedezetére a kereskedőknél már nincs forrás. Úgy véli, az árcsökkentés hatására a vevők zsebében több pénz marad, ez azonban nem jelent(ett) drasztikus emelkedést az élelmiszerforgalom volumenében, inkább több szolgáltatást vásárolnak vagy tartós fogyasztási cikkek későbbi beszerzésére takarítanak meg.
Áttérve a húsvétra, Kozák Tamás megállapította:
- az elmúlt évi adatok alapján az élelmiszerforgalom húsvét alatti volumene 2-4 százalékkal haladja meg egy átlagos hónap értékesítési szintjét.
- Soha máskor nem adnak el annyi sonkát, tojást és tormát, mint húsvétkor, például az átlagos egy főre eső tojásvásárlás, amit fogyasztás és tojásfestésre használunk fel, elérheti a 15-20 darabot.
- Megjegyezte, a vásárlók háromnegyede nem költ többet átlagosan a húsvéti ajándékozásra 35-40 ezer forintnál.
CBA: hosszú távon nem fenntartható az árrésstop
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, a márciusi forgalmi adatok még korlátozottan állnak rendelkezésre, de az látszik, hogy a hónap második felében bevezetett árrésstop érzékelhetően befolyásolta a fogyasztók magatartását. Megfigyelhető ugyanis az, hogy az intézkedéssel érintett árucsoportoknál a csoporton belüli olcsóbb termékek iránt nőtt meg a kereslet, csökkentve ezzel a magasabb árponton polcokra kerülő árucikkek forgalmát. Egyes, főként a nagyobb alapterületű, frekventált helyen elhelyezkedő szupermarketjeiknél figyelhetik meg azt, hogy
az árrésstoppal érintett termékek forgalma megnőtt, ugyanakkor az ármérséklésben nem érintett termékcsoportoknál több esetben csökkenést is érzékelnek.
A szakember hangsúlyozta: azzal egyetértenek, hogy a lakosságot meg kell védeni a magas inflációtól, ugyanakkor ennek megfékezése csak akkor lehet hatékony, amennyiben a piaci szereplők mindegyike tesz lépéseket ennek érdekében. A kiskereskedelmi szektor önmagában az inflációs folyamatokat nem tudja nagy mértékben, hosszú távon befolyásolni, az élelmiszereket előállító és beszállító vállalatok együttműködése nélkül. „A beszállítói kör részéről több termékkört érintő áremelési kezdeményezés van folyamatban. Döntésünk értelmében ezeket visszautasítjuk, hogy a termékek drágulását megfékezzük” – tette hozzá.
Fodor Attila hangsúlyozta: az árrésstop hosszú távon bizonyosan nem fenntartható. Bízunk benne, hogy az intézkedés már rövid távon eléri a megfelelő eredményt, mert amennyiben az hosszú ideig fennmarad, az visszafordíthatatlan károkat fog okozni a hazai kereskedelemben.
Ugyanis a magyar üzletláncok, így a CBA franchise rendszere is zömében szupermarketeket, kényelmi üzleteket üzemeltet, melyeknél az árrésstoppal érintett termékek részaránya lényegesen magasabb, mint a multinacionális konkurenseknél, így ezek az érintett üzletek csak jelentős veszteséggel tudnak üzemelni. Ha a magyar tulajdonú szereplők bezárni kényszerülnek, akkor ezzel veszélybe kerülhet a lakóhelyhez közeli üzletek működése, illetve a kisebb települések ellátása, valamint a hazai beszállítók, termelők, gyártók piaca is jelentősen beszűkülhet
– indokolt a kommunikációs igazgató, kiemelve, hogy az árrésstop bevezetésére nem kötelezett kisebb kereskedők sem tudják függetleníteni magukat a rendelkezés hatása alól, hiszen amennyiben az áraikat nem mérséklik, akkor azzal elveszíthetik a vásárlóikat, amely a tönkremenetelükhöz vezethet.
A Penny értékelése szerint az árrésstop bevezetése után az érintett termékcsoportokban rövid ideig tartó hirtelen kereslet növekedés volt tapasztalható, de ez gyorsan visszarendeződött a normál, megszokott igényszintre. A diszkontláncnál márciusban élénk vásárlási kedvet tapasztaltak, ugyanakkor míg tavaly a húsvét március 31-én és április 1-jén volt, idén április második felére esik, ami hatással van a márciusi forgalomra.
Tavaly ugyanis a húsvéti készülődés már márciusban érződött, idén pedig inkább az jellemző, hogy a vásárlók áprilistól kezdték beszerezni a húsvéti alapanyagokat. Márciusban a vegyiáru, a kozmetika és a helyben sütött pékáru tudta meghaladni az év első két hónapjának a növekedését, a többi kategória esetén a húsvét hatást gyakorol a forgalomra. A sajátmárkás termékek iránt továbbra is nagy érdeklődés tapasztalható, különösen a friss húsok, a tejtermékek esetében, de március közepétől kiemelt érdeklődést kapnak a friss, zamatos, itthonról válogatott zöldségek és gyümölcsök is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/04/14/kereskedelem-husvet-elelmiszer-vasarlas-inflacio-aruhaz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!