A horvát–magyar kőolajvita az elmúlt hetekben több szálon, külpolitikai és belpolitikai dimenzióban is kiéleződött. Az ügy középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország hagyományosan orosz kőolajhoz jut, de január 27-én leállt a kőolajszállítás a vezetéken. A magyar kormány álláspontja szerint a rendszer műszakilag működőképes, a tranzit újraindításának nincs technikai akadálya, a kiesés oka politikai döntés.
A kormány kommunikációja szerint Ukrajna nem engedélyezi a szállítás folytatását, és ezzel nyomást gyakorol Magyarországra, hogy ne gördítsen további akadályokat Ukrajna EU-s csatlakozásának megkezdése és a küldött támogatások elé – valamint beavatkozva a magyar választásokba. Ezt erősíti, hogy a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint is az UkrTransNafta – amely Ukrajna területén keresztül biztosítja a tranzitot – műszakilag már készen áll a szállítás újraindítására Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken keresztül.
Ezért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta, Magyarország energiabiztonsága elsődleges, és elfogadhatatlan, hogy politikai viták miatt sérüljön az ellátás. A tárcavezető a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón bejelentette, Magyarország leállítja a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába mindaddig, amíg Kijev nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken. Nem sokkal a magyar bejelentés után a szlovák kormány is hasonló döntésről számolt be.

Magyar Péter a horvátokkal egyeztetett, aztán fordulat történt
Február közepére az ügy belpolitikai színezetet is kapott, ugyanis lapunk birtokába jutott egy, a kormány számára készült jelentés – amely titkosszolgálati információkra hivatkozik –, ebből pedig az derült ki, hogy az ukrán vezetés tudatosan készült a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, mint politikai eszközre. A jelentés több ukrán energetikai szakértő nyilatkozatát is tartalmazza, mely szerint
A LVIV MEGYEI BRODI VÁROS KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ KŐOLAJVEZETÉK NEM KÖZVETLENÜL RONGÁLÓDOTT MEG EGY OROSZ TÁMADÁS UTÁN, ÉS AZ ALKALMAS A SZÁLLÍTÁSOK ÚJRAINDÍTÁSÁRA.
A légicsapás egy ukrán tulajdonban lévő tartályt ért, az azt tartalmazó kőolajat Lengyelországba tervezték exportálni. A jelentés egyértelműen azt állítja, hogy a támadás legfeljebb ideiglenes technológiai szünetet eredményezhetne a szállításokban, Ukrajna azonban így próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra az ukrán európai integrációs törekvések akadályozása miatt.
Értesüléseink szerint a kormány elé kerülő jelentés kitért arra is, hogy az ukrán vezetés felkészült a leállítás miatt adódó jogi problémákra is. Tisztában vannak azzal is, hogy Magyarország – Szlovákiával egyetemben – bírósági eljárást kezdeményez annak érdekében, hogy újraindítsák a kőolaj szállítását, és az is világos számukra, hogy ebben az esetben Ukrajna komoly pénzbírságra számíthat a nemzetközi szerződések megsértése miatt.
A jelentés szerint a müncheni biztonságpolitikai konferencián az ukrán delegáció – német közvetítéssel – tájékoztatást adott a Tisza Párt vezetőinek arról, hogy nem tervezik a vezeték újraindítását. A beszámoló szerint a párt képviselői jelezték, készek Magyarországot leválasztani az olcsó orosz energiáról. A kormányzat ezt úgy értelmezi, hogy az ügynek választási és geopolitikai dimenziója is lehet. A müncheni biztonságpolitikai konferencia így nemcsak nemzetközi, hanem magyar belpolitikai szempontból is jelentős helyszínné vált.
A helyzet éleződése előtt néhány nappal Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Münchenben tárgyalt több európai vezetővel. A közösségi médiában közzétett beszámolója szerint egyeztetett Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, a német kancellárral, valamint a horvát kormányfővel is.
Magyar Péter egyeztetései óta látványos fordulat történt a horvát álláspontban. végül a horvát gazdasági miniszter visszautasította, hogy orosz eredetű kőolajat szállítsanak az Adria-kőolajvezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé.
Ez azért különösen érzékeny pont, mert az Európai Tanácsban korábban olyan megállapodás született, ha Ukrajna irányából nem érkezik orosz olaj, akkor más uniós tagállam biztosíthat ellátást Magyarország és Szlovákia számára. A mostani horvát elzárkózás így nemcsak energetikai, hanem uniós jogi és diplomáciai kérdéseket is felvet.
Ezt a gondolatmenetet erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata is, aki szerint a magyar kormánynak tudomása van arról, hogy paktum jött létre Münchenben. A kormányfő szerint német vezetéssel létrejött egy Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely.

Magyar–horvát csörte
A kormányfő nyilatkozatából is egyértelmű, hogy Magyarország kőolajellátása a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!