Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A forint árfolyama továbbra is gyenge, a piacon tapasztalható jelentős kilengések is azt mutatják, hogy egyelőre nem beszélhetünk stabilizálódásról. Ez a fejlemény le is sodorta az asztalról a még márciusra várt kamatcsökkentés lehetőségét. A hét folyamán az árfolyam alakulását elsősorban a nemzetközi folyamatok mozgatták. Különösen az olajár változása volt meghatározó, amelyre a közel-keleti geopolitikai feszültségek hatottak, amikor az olaj drágult, a forint jellemzően gyengült.
Hétfő reggel az euró árfolyama már megközelítette a lélektani 400 forintos szintet, ami jól mutatta a befektetői hangulat bizonytalanságát. A nap folyamán azonban fordulat következett, a forint jelentősen erősödött, és rövid időre 386 forint alá süllyedt az euró jegyzése. A lendület azonban nem bizonyult tartósnak. A hét második felében ismét gyengülni kezdett, és péntekre újra a 390-es szint körül, a késő délutáni órákban inkább már afölött ingadozott az euró–forint árfolyam – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ennyire tisztán még soha nem látszott, hogy mennyire sérülékeny a forint
A hullámzó mozgás jól jelzi, hogy a piaci szereplők továbbra is érzékenyen reagálnak a nemzetközi hírekre és a kockázati hangulat változására. A forint a dollárral szemben is hasonlóan hullámzó hetet zárt. Hétfő reggel még közel 347 forintot kellett adni egy dollárért, ám a nap végére fordulat következett, az árfolyam 334 forint alá esett. A forint erősödése kedden is folytatódott, rövid időre a 330-as szint alá is benézett a dollár jegyzése. A hét második felében azonban ismét változott a hangulat a devizapiacon.
A forint fokozatosan gyengülni kezdett, az árfolyam 337 forint környékére emelkedett a dollárral szemben, majd péntekre újra átlépte a 340-es szintet. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint a hét eleji, különösen heves devizapiaci mozgások mögött elsősorban az energiapiaci fejlemények álltak.
Hétfőn a Brent kőolaj ára hordónként átmenetileg 116 dollár fölé emelkedett, miközben a földgáz ára is meredeken nőtt, 69 euró közelébe kapaszkodott, ami az iráni konfliktus kirobbanása óta nem látott szintet jelentett.
Az iráni háború és ennek következtében az energiaárak ugrása a tőzsdei hangulatot is erősen befolyásolta. A múlt hétvégén Izrael több iráni olajlétesítményt ért légicsapása ugyanis azonnal megzavarta a piacokat, és világszerte eladási hullám indult el a tőzsdéken. A befektetőket némileg megnyugtatta, hogy a szaúdi állami olajvállalat gyorsan reagált, és pótlólagos olajmennyiséget kínált fel, ám a bizonytalanság így is jelentős maradt az energiapiacokon.
Aztán újabb fordulat következett, Donald Trump amerikai elnök hétfőn arról beszélt, hogy az iráni konfliktus akár a végéhez is közeledhet. A kijelentés gyorsan átírta a piaci hangulatot, az euró egészen 1,1645-ig erősödött a dollárral szemben, az olaj ára esni kezdett, a részvénypiacok pedig látványos fordulattal pluszba kerültek. A javuló befektetői hangulat a forintot is segítette, az esti órákra az euróval szembeni árfolyam közel 386-ig erősödött.
A mozgás nem volt egyedi a régióban, a lengyel zloty és a cseh korona is hasonló erősödést mutatott. A hétfői nap hazai hírei közül kiemelkedett, hogy a kormány újra bevezette az üzemanyagárstopot, majd kedden a februári kedvező inflációs hírre is gyorsan reagált devizapiac. A forint a 387,50 körüli nyitás után erősödni kezdett, és az euróval szemben egészen 384-ig kapaszkodott. A lendületet segítette, hogy délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy devizalikviditást biztosít az energiaimport finanszírozásának támogatására, ami tovább javította a befektetői hangulatot. A forint a nap során 381,5-nél érte el legerősebb szintjét az euróval szemben.
Az esti órákban azonban ismét romlott a hangulat a nemzetközi piacokon. A Hormuzi-szoros aknázásáról szóló hírek ismét erősítették a dollárt, ami viszont a feltörekvő devizákra helyezett nyomást. Ennek hatására a forint visszagyengült, és 386,75-ös szinten zárta a napot az euróval szemben. Csütörtökön is folytatódott a devizapiaci hullámvasút, miközben a közel-keleti konfliktus egyre komolyabb aggodalmat keltett. A harcok nem csillapodtak, sőt a csütörtök reggeli hírek szerint a konfliktus kezdete óta a legintenzívebb támadások zajlottak.
A feszültség megjelent az energiapiacokon, a Brent kőolaj ára ismét 100 dollár közelébe emelkedett.
A drágulást csak részben ellensúlyozta a kínálat növeléséről szóló bejelentés. A Nemzetközi Energiaügynökség közölte, 400 millió hordó olajat szabadít fel a stratégiai készletekből, miközben az Egyesült Államok további 172 millió hordóval növeli a piaci kínálatot. A bizonytalanságot azonban ez sem oszlatta el teljesen, különösen azután, hogy Modzstaba Khamenei, Irán új legfelsőbb vezetője csütörtökön kijelentette, a Hormuzi-szorost nyomásgyakorlás céljából zárva kell tartani. Ez volt az első nyilvános üzenete azóta, hogy apja utódjaként átvette a vezetést.
A geopolitikai feszültségek erősítették a dollárt és általában is rontották a feltörekvő piacok hangulatát. Ennek hatására a forint péntek délelőttre 393 fölé gyengült az euróval szemben. A hét végére azonban némi korrekció következett: a hazai deviza erősödni tudott, és újra 390 alá tért vissza az euró–forint árfolyam.
A Közel-Kelet diktálja a tempót a deviza- és energiapiacokon
Nem árulunk el nagy titkot: a kilátásokat is elsősorban a közel-keleti fejlemények határozhatják meg. Ahogy azt Regős Gábor megfogalmazta, aligha meglepő, hogy a forint árfolyamát most is elsősorban a geopolitikai események alakítják. A konkrét hadi történések mellett kulcskérdés a Hormuzi-szoros hajózhatósága, hiszen ezen a tengeri útvonalon halad át a világ olajkereskedelmének mintegy 30, illetve az LNG-kereskedelem 20 százaléka. Amennyiben a szoros forgalma akadályokba ütközik, az azonnal kínálati sokkot okoz az energiapiacon, ami jelentősen megemeli az árakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy a magyar ellátásbiztonságot már önmagában is terheli a Barátság kőolajvezeték ukrán blokádja, a közel-keleti konfliktus pedig tovább növeli a bizonytalanságot.
Mindez a forint árfolyamában is visszaköszönhet, Magyarország energiaintenzív gazdasága jelentős mértékben importfüggő, ezért az energiaárak emelkedése közvetlenül is hat a befektetői megítélésre. Az energiaárak emelkedése rontja az inflációs kilátásokat is, ami a monetáris politikát is befolyásolja. Bár egyelőre messze vagyunk attól, hogy kamatemelések jöjjenek, a piaci szereplők egyre inkább úgy számolnak, hogy márciusban már nem lesz újabb kamatcsökkentés, a külső bizonytalanságok továbbra is jelentős nyomást gyakorolnak.
Viszont a héten három jegybanki döntés is érkezik: szerdán az Egyesült Államokban, csütörtökön pedig az eurózónában és Csehországban döntenek az irányadó kamatokról. A közel-keleti feszültségek miatt kamatcsökkentés egyik esetben sem valószínű, de a jegybanki kommunikáció mégis fontos lehet. A döntéshozóknak ugyanis értékelniük kell az elmúlt időszak eseményeit és a gazdasági kilátásokat, ami hatással lehet a devizapiacokra is. A várakozások szerint az amerikai alapkamat a 3,5–3,75 százalékos sávban maradhat, az Európai Központi Bank betéti kamata 2 százalékon maradhat, míg a cseh alapkamat várhatóan 3,5 százalékon stabilizálódik.
A makrogazdasági adatok terén valamivel nyugodtabb hét jöhet.
Magyarországon hétfőn a januári fizetési mérleg adatai jelennek meg. Az eurózónában szerdán a negyedik negyedéves üres álláshely-statisztika és a februári infláció második becslése érkezik, csütörtökön a munkaerőköltségek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!