2021. május 12., szerdaMa Pongrác napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2021.05.12. Pongrác Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Palkovics László az Indexnek: A Fudan építésének nincs B-terve

Hirdetés

Palkovics László az Indexnek: A Fudan építésének nincs B-terve

Egy nappal az után, hogy az Indexen publicisztikája jelent meg a Fudanról és a diákvárosról, Fürjes Balázst leváltották az egyetem és a diákváros környezetének kialakításáért felelős kormánybiztosi posztjáról, melyet ön örökölt. Valami rosszat mondott Fürjes?

Nem mondott semmi rosszat. A Fudanért felelős kormánybiztosi poszt eddig is az enyém volt, ő a Déli Városkapu projektért felelt. Viszont történt egy félreértés, próbálom kideríteni, Karácsony Gergely főpolgármester úr milyen anyagot kaphatott meg arról, hogy mi a diákváros kollégiumi helyének terhére akarjuk megépíteni a Fudan Egyetemet. Erről szó sincs.

Tehát ön most azt mondja, a Budapest Diákvárosból egyetlen centit sem vesz el a Fudan tervezett campusa?

Nem vesz el semennyit, elmondom, miért. Mivel 2017-ben eldőlt, hogy nem rendezünk olimpiát, így olimpiai falura sem lesz szükség, megszületett a döntés, hogy annak a tervezett dél-pesti területén, a Corvinus, az ELTE TTK és a BME közelében épüljön fel az egyetemi diákváros. A tervek szerint a földcsík déli része a kollégiumoké, ez a terv nem változott, középen áll a vásárcsarnok, ennek a tervpályázata jövő héten zárul, a terület harmadik, északi része egyetemi, intézményi övezet, itt épülne a Fudan, a negyedik földdarab pedig a Soroksári út Pest felé eső oldala, ide terveink szerint cégek érkezhetnek, kutatóintézetek épülhetnek. Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul a diákváros a területről.

Hirdetés

És mekkora rész marad a korábban 100 hektárosra tervezett közeli közparkból, melyet a magyar diákoknak szántak?

Az a másik oldalon van, Csepelen, ahol a park és sportpályák is fognak épülni.

Akkor innen sem hasít ki részt a Fudan.

A közparkba sem fog belógni a Fudan campusa.

Orbán Viktor korábban azt mondta, a budapesti polgármesterek akarata ellenében nem kezdődnek nagyberuházások. A Budapesti Közfejlesztések Tanácsa előtt járt-e a Fudan felépítésének az ügye, hogy a kormányzat és Budapest közös nevezőre juthasson a kérdésben?

Igen, járt, emellett a kormány a főpolgármester urat is meghívta arra az ülésre, ahol szó volt a Fudanról. Évek óta tudott, hogy a Fudan szeretne Magyarországra jönni, sőt a corvinusos együttműködés révén már itt is van egy ideje. Az is tudott volt, hogy a kormány hol szeretne egyetemi beruházást, így nekem furcsa, hogy most lett ekkora a zaj a dolog körül.

STA3313

Fotó: Sóki Tamás / Index

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester jelezte, az építési terület egy része a kerületé, ő pedig helyi népszavazásra készül az egyetem ügyében. Ez legfeljebb véleménynyilvánító lehet, ügydöntő nem. Ha a IX. kerületiek elvetik az építkezést, eláll tőle a kormány?

A beruházás területének egy része magántulajdonban van, de van tulajdona a fővárosnak, az államnak, illetve a kerületnek is. Ha a kerület úgy dönt, hogy nem adja el a telkét, akkor újra kell terveznünk. A népszavazásról azt gondolom, ha az lesz a kérdés, épüljön-e egy új egyetem kollégiumokkal Budapest egyik leglepusztultabb rozsdaövezetébe, akkor nem hiszem, hogy van Magyarországon olyan ember, aki nemmel szavazna. A kerületnek ez jelenleg olyan része, mely nem válik a dicsőségére, a beruházások viszont a következő 50–100 évben jó célt szolgálnak. Mi értelme lenne tiltakozni ellene?

Ha lesz népszavazás, és a helyiek többsége nem akarja, hogy a rozsdaövezetben épüljön fel a Fudan, akkor máshol épül fel Budapesten?

Nézze, megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk,

bízom polgármester asszony és főpolgármester úr bölcsességében.

Tehát nincs B terv.

Nincs, egyelőre nem szeretnénk B tervvel foglalkozni. Adja magát, hogy ez egy egyetemi terület legyen.

A Direkt36 portál az ITM-ből kiszivárgott dokumentumra hivatkozva azt írta, 540 milliárd forintból épül a Fudan-campus…

…van ilyen, hogy „kiszivárog” egy ilyen dokumentum?

Ezek szerint igen. Viszont máshol azt olvastam, hogy 100 milliárdos a magyar önerő állami forrásból, és 450 milliárdos hitelt kap a magyar állam a Kínai Export-Import Banktól. Ez több mint a 2021-es felsőoktatási büdzsé, és a 25-szöröse például a Moholy-Nagy Egyetem felújításának. Helyesbíti, megerősíti az összeget?

Úgy tűnik, néhány újságírónak több információja van, mint nekem.

Amit én tudok mondani, az, hogy a Fudan ügye döntés-előkészítési szakaszban van, így egy sor ügyben vannak még nyitott kérdések. Amikor két éve közöltük, hogy van egy tervünk, akkor kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől.

De azt legalább megerősíti, hogy nagyjából 500 milliárdos volumenű beruházásról beszélünk?

Meglátjuk, itt két feltételnek kell megfelelni, háromnak a hitelkonstrukcióval együtt. Az egyik, hogy magas minőségű legyen a kivitelezés, a másik pedig, hogy olcsó. Hogy milyen konstrukcióban állapodunk meg végül, az később derül ki, nem született róla döntés.

Hogy látja, 500 milliárdnál több lesz, vagy kevesebb?

Bízom benne, hogy alacsonyabb lesz a költség. Amikor megnéztük, milyen képzéseket szeretnénk indítani, megvizsgáltuk, ezeknek milyen típusú infrastruktúra-igényük van, lesznek itt laborok, oktatási terek, kollégium, sportpálya, konferenciaterem. Ebből jön ki az 520 ezer négyzetméter, ha ezt megszorozzuk nagyjából egymillió forinttal – ma Magyarországon egy ilyen minőségű, struktúrájú ingatlan ennyibe kerül négyzetméterenként –, akkor megközelítőleg kijön az 540 milliárdos összeg. Még egyszer, szeretnénk, ha olcsóbb lenne.

Az összeg egy részét biztosan kínai hitel fedezné?

Ahogy mondtam, eldől, ha beérkeznek az ajánlatok.

STA3213

Fotó: Sóki Tamás / Index

Több kelet-európai állammal kötött milliárdos hitelszerződést Kína, a konstrukciónak nemzetközi megjelölése is van, adósságcsapda-diplomácia.

Igen, tudok róla. Azt szokták emlegetni, hogy Kína úgy kolonizál, hogy hitelmegállapodást köt szegény országokkal, ők nem tudnak törleszteni, s kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Ilyen szerződést felelős kormány nem köt, Magyarországnak pedig felelős kormánya van.

Egy nemzetközi kutatócsapat oknyomozása kiderítette, hogy ezekben a szerződésekben szerepel egy záradék, mely alapján ha az adott ország változtat a munkaügyi, környezetvédelmi politikáján, azonnali törlesztést kell indítani. Fenyeget ilyen bennünket, ha szerződünk velük?

Hogy lesz-e ilyen egy olyan szerződésben, amelyet még meg sem kötöttünk, azt nehéz megmondani. Csak olyan szerződést szabad kötni, mely nem terheli a magyar közösséget. Az ön által felvetett konstrukció rizikós, nem gondolom, hogy ilyet kötnénk.

Önmagában az is furcsa, hogy ekkora hitel felvételén gondolkodik a kabinet egy egyetemépítésnél. A második Fidesz-kormány 2010 óta nyíltan pénzügyi szuverenitási harcot folytat az eladósítással, külföldi pénzügyi befolyással szemben, hisz, ahogy mondja, „Gyurcsányék a csőd szélére sodorták az országot” az IMF-hitellel. A kormány magyar kézben akarja tudni a stratégiai vállalatok, bankok többségét. Hogy illene ebbe a képbe, hogy kínai hitelből építkezünk, miért adósítanánk el magunkat?

Ki is kerültünk a hitelcsapdából, a magyar államadósság nagy része már nem külföldi kézben van. Itt mindig az a fő kérdés, hogy az adott hitel mennyire kedvező, megéri-e felvenni. Illetve az is szerepet játszik, hogy a magyar építőipar kapacitása 4-5 ezer milliárd forint évente, komoly bővítésre van szükség, hogy a szektor ki tudja elégíteni az igényeket. Ez hatékonyságnöveléssel lehetséges, dolgozunk rajta.

Kínai vagy magyar munkások építik az egyetemet? Illetve miért a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatról hallani építőként, és nem hazai cégekről?

Abban az anyagban, amit én a kormány elé vittem, az szerepel, hogy ők jelentkeztek, és felajánlották, hogy megépítik az egyetemet saját vállalatukkal, kínai munkásokkal. A részletekről még nem beszélgettünk, és nem döntöttünk. Ha lesznek részletes tervek, s látjuk, hogy ki mennyiért dolgozna, lehet dönteni.

A kínai felsőoktatás üzleti alapú, nincs benne komoly állami támogatás, nekik megérné nálunk felépíteni a Fudant. Viszont ha felvesszük a hitelt, nekünk hogy hozza vissza ennek irdatlan költségét az egyetem? Pusztán a tandíjból nem lehet az egészet törleszteni.

Válasszuk szét a kettőt: az infrastrukturális beruházást a magyar államnak kell biztosítania, vagy az alapítványnak.

Tehát ezt az egyetemet is alapítvány működteti majd?

Az alapítvány hozza létre az egyetemet, és közösen működtetjük a Fudan anyaintézményével. Kidolgoztunk egy üzleti tervet a működtetésről, de a részletkérdések még itt sem dőltek el, ezeken múlik majd, hogy miképp törlesztjük a hitelt. A Fudan ugyanolyan feltételekkel tervezi a működést, mint bármelyik angol vagy amerikai egyetem. Ez nem zárja ki, hogy a magyar vagy a kínai állam, esetleg cégek létrehozzanak ösztöndíjakat a hallgatóknak.

Akad olyan feltevés, hogy azért a Fudan jön Budapestre, mert Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója oda járt, és remek kapcsolatokat ápol a vezetéssel. Mit szól ehhez?

2014-ben a keleti nyitás politikája részeként merült fel, hogy hozzunk ide egy olyan, magas minősítésű kínai egyetemet, amelynek Európában még nincs campusa. Szóval nem Horváth Levente tanulmányai indokolták a dolgot, nem szoktunk kormánydöntést ilyesmire alapozni.

Mi kerestük meg a Fudant, vagy ők minket?

Mi kerestük meg őket, de kerestünk más egyetemekkel is kapcsolatot, nem csak kínaiakkal. A 2014-es felsőoktatási stratégiánk hangsúlyos eleme volt, hogy magyar egyetemi hallgatók vegyenek részt a külföldi képzésben, és hozzák haza az ott összeszedett tudást. A stratégia másik fontos iránya volt, hogy minél több külföldi […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/04/26/palkovics-laszlo-interju-fudan-alapitvanyi-modellvaltas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Jövőre több adókönnyítéssel számolhatnak a vállalkozások

Jövőre több adókönnyítéssel számolhatnak a vállalkozások

Jövő júliustól 15 százalékra csökken a munkabért terhelő szociális hozzájárulási adó, továbbá a cégek által …