Az Európai Unió testületeként működő, az egészségügyi fejlesztéseket támogató Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health szekciója átfogó elemzést készített arról, hogy egyes baltikumi, kelet-közép- és dél-európai országok az orvosokat és a betegeket támogató startupok tekintetében milyen ökoszisztémával rendelkeznek. Azaz a lakosság számához viszonyítva az adott államban mennyi ilyen vállalkozás működik, milyen alkalmazotti létszámmal és cégértékkel, mennyire könnyű a piacra lépésük, mennyire támogatja munkájukat a hatalmon lévő kormány, mennyire tudnak kapcsolódni a tudományos és klinikai központokhoz, mennyire képesek terjeszkedni nemzetközi szinten. A felmérés Portugália, Olaszország és a V4-ek mellett Románia, Szlovénia, Észtország, Lettország innovációs környezetét vizsgálta egymással összefüggésben, amit a szektor egyik referenciaországával, Izraellel is kibővítettek.
Portugália vezeti a listát
Kiderült, hogy Magyarország a vizsgált régióban jó alapokkal rendelkezik, de külső támogatások elnyerésében van hova fejlődnünk. A tanulmány megállapítása szerint Portugália kiemelten jól teljesít ezen a területen, az EIT Health látókörébe tartozók közül itt találták az egyetlen unikornist, azaz az 1 milliárd dollár értéket meghaladó fiatal vállalkozást, a 2015-ben alapított, orvosok által dedikált, digitális fizikoterápiát támogató Sword Health alkalmazást.
Az országban kiemelkedik a 150 ezer fős Coimbra, amely olyan egyetemi inkubátorral rendelkezik, ami a világ öt legjobbja között van, három unikornis is itt jött létre. A városban egy tudományos központ működik, és az innovációkat kipróbálják a gyakorlatban is helyi klinikán
– részletezte a jó gyakorlatot Pongrácz Ferenc, az EIT Health regionális igazgatója. Románia külső pályázatok bevonásában erősebbnek mutatkozott nálunk, viszont kevésbé részesültek állami és hazai befektetésekből.
Pongrácz Ferenc az Indexnek elmondta, a jelentés lehetővé teszi, hogy a térségben megosszák egymással a jó gyakorlatokat, tapasztalataik segítik egymást abban, hogy nagyobb sikerrel pályázzanak a külföldi piacra lépést támogató uniós forrásokra, amiben a konglomeráció is mentorálja a hozzájuk forduló startupokat. A fejlettebb innovációs közösség hozzájárul a digitalizáció terjedéséhez, amivel a McKinsey elemzése szerint nagyjából 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna.
„A tanulmány készítése során felfedeztünk egy érdekes összefüggést: szoros összefüggést találtunk aközött, hogy annál jobb volt egy adott ország teljesítménye, minél többen küldték vissza kitöltve kérdőívünket” – emelte ki Pongrácz Ferenc, a Magyar Közgazdasági Társaság Informatikai Szakosztályának elnöke. Mint mondta, ebből azt a következtetést vonták le, hogy a lakosság közös munkára való hajlandósága meghatározó szerepet játszik az innovációs ökoszisztémák sikerében. Ehhez kulcsszerepet játszik a szereplők minél nagyobb arányú és hatékony összefogása: a vállalkozók, a kutatók, a klinikák, a befektetők együttműködésre való hajlandósága a digitális fejlesztések érdekében.
„További tanulság volt, hogy bár egyes szereplők sok munkát fektetnek a közösségépítésbe és a tudásmegosztásba, erőfeszítéseik kevéssé elismertek, mivel nehezen mutatható ki a közvetlen gazdasági hasznuk, így érdemes a mérhető eredményekkel kecsegtető tevékenységekre koncentrálni” – állapították meg.
Az egyes országokat 1-től („kezdő”) 5-ig („szakértő”) terjedő kategóriába sorolták be, nem minősítésként, hanem abból a szempontból, hogy hol járnak azon az érettségi úton, amelyben a rendelkezésükre álló erőforrásokat egyre hatékonyabban hasznosítják.
Magyarország a középmezőnyben van
Az egyetlen ország, amely 5-ös („szakértő”) értékelést kapott, a referenciaország, a 9,3 milliós lakosú Izrael volt, ahol a vizsgált startupok összesített cégértékelése elérte a 146 millió eurót, és már 97 unikornisuk van – ezek a legmagasabb számok a vizsgált országok között. A „szakértő” besorolású országokra az a jellemző, hogy könnyű bennük a cégalapítás, célzott programokat indítanak az innovátorok támogatására, és kiterjedt finanszírozási rendszerük van, amelyben a vállalkozók hozzáférnek kockázati tőkéhez és „smart money”-hoz (amivel együtt a pénz mellett tudást is kapnak a befektetőktől). Mindennek eredményeként ezekben az országokban sok a tapasztalt vállalkozó és mentor, és fejlett, specializált innovációs közösségek működnek.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!