Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Már régóta a levegőben volt, hogy György László kormánybiztos és Pogátsa Zoltán közgazdász egyszer élő vitában ütköztetik szakmai érveiket. Ez már 2023 nyarán majdnem megtörtént, azonban az utolsó előtti pillanatban a közgazdász lebetegedett, így Bod Péter Ákos jelent meg helyette az MCC fesztiválon tartott vitán.
Több mint két év, és egy Facebookon, Pogátsa Zoltán kommentszekciójában kitört vita után végül megtörtént a várva-várt szakmai ütközet. György Lászlónak nem újdonság, hogy baloldali közgazdászokkal vitázzon, ahogy Pogátsa Zoltán is gyakorlott a kormány értelmiségi elitjének kihívásában. A két közgazdász hétfő este a BME épületében csapott össze, és már az esemény reggelén betelt minden hely, akkora volt az érdeklődés. Az Index pedig élőben tudósított a vitáról.
Sorvadnak a fejlett világ középosztályai
György László a vita elején leszögezte, hogy ez egy könyvbemutatóval egybekötött vita. Emlékeztetett, hogy 2017-ben az első könyvét is együtt mutatták be Pogátsa Zoltánnal. A legújabb művét, az A középosztály forradalma című könyvet Ázsia legnagyobb (és a világ harmadik legnagyobb) tudományos kiadója, a World Scientific Publishing is megjelentette angol nyelven.
A könyvben boncolgatott problémát, a középosztályok sorvadását az elefántgörbe mutatja be a legjobban, amely Branco Milanovic munkásságán alapul. Rávilágít, hogy míg Kínában, Indiában és más nagyon népes ázsiai országokban milliók zárkóztak fel a globális középosztályhoz, addig az USA és Nyugat-Európa alsó középosztályának a reáljövedelme szinte stagnált.
Az igazi nyertesek az elefánt ormányánál vannak, ők a világ leggazdabbjai.
A probléma, hogy a felső 0,1 százalék gyarapodik a legjobban és kivonja magát a közös teherviselésből – azaz adóparadicsomba viszik a profitjukat. A probléma, hogy ennek a terhét a dolgozó, gyermeket nevelő vállalkozó középosztály kompenzálja, ők viselik a közterheket nagyobb arányban – világított rá György László.
Bemutatta, hogy korábban (2010 előtt) egy 2 keresős, 2 gyermekes család esetén a munkavállaló többletmunkájáért kapott többlet bér 71 százalékát elvitte az állam, és ő csak a 29 százalékot kapta meg. György László szerint az egykulcsos adórendszer lényege egyszerű: amennyivel többet dolgozol, annyival többet is keresel. Ez az adófilozófia üzenete. Ha most valakinek megszületik a harmadik gyermeke, akkor az állam mindössze 2000 forintot von el, miközben 8000 forint marad nála – szemléltette a korábbi példáján keresztül.
Ezután a középosztály fogalmát boncolgatta, amely szerinte háromféleképpen is értelmezhető. Az első – Arisztotelészt idézve – a kulturális definíció: a középosztály tagjai azok, akiknek van mit veszíteniük, és felelősségteljesen gondolkodnak. Csakhogy – tette hozzá – sokan szeretik magukat a középosztályhoz sorolni, ezért a könyvében egy adatokra épülő, közgazdasági meghatározást is megpróbált adni. Ehhez négy feltételt szabott:
- a kereseti szintet,
- a vagyoni helyzetet,
- a biztos lakhatást,
- valamint a szellemi és lelki fejlődés iránti igényt.
Ezek alapján 2021-re a magyar középosztály aránya 1,9 millió fővel bővülve 54,6 százalékra nőtt.
Mintegy kétmillióan kerültek be Magyarországon a középosztályba
Hogyan tudtuk megvalósítani ezt Magyarországon? – tette fel a kérdést a kormánybiztos, majd részletezte: a progresszív közgazdászok azt javasolják, hogy mivel a gazdagok egyre gazdagabbak és a szegények egyre szegényebbek, akkor a gazdagoktól vegyünk el, és adjuk oda a szegényeknek. Szerinte ez a válasz inkább a kommunizmus irányába hat, miért is büntetnénk a gazdagokat azért, mert gazdagok? Inkább a meritokratikus választ gondolja előre mutatónak, ezt tartja fenntarthatóbbnak.
A járadékvadászokat adóztatjuk, és a dolgozó és vállalkozó családoknak csoportosítjuk át.
2010 előtthöz képest most a kormány családonként évi nettó kéthavi plusz bért hagy átlagosan egy családnál. Ezek forrása egyrészt a különadók, ami olyan cégekre van kivetve, amelyek nem azért értek el többletjövedelmet, mert egyik napról a másikra valamit jobban csináltak, hanem a környezet nekik kezdett el jobban kedvezni – ilyen a bankokra kivetett különadó is, de az olajtársaságok profitja is kilőtt az ukrán-orosz háború kitörése után.
A spekuláns szerinte az is, aki például nem fizette be az áfát vagy dolgozhatna, de a segélyezési rendszer kiskapuit keresi. Ezért átalakították a segélyezési rendszert is. Jött a közfoglalkoztatás, ahonnan tovább segítettek lépni a dolgozóknak az elsődleges munkapiacra, a versenyszférába. „Nem csak anyagilag, hanem méltóságukban is sikerült őket megemelni” – emlékeztetett a kormánybiztos.
„A középosztály bővülésével a szegénység is a leggyorsabb ütemben csökkent az Európai Unióban Magyarországon”
– mondta hivatalos statisztikákra mutatva. Majd több kormányzati intézkedést is említett, például:
- egykulcsos személyi jövedelemadó,
- a családi adókedvezmények,
- az otthon fenntartását szolgáló rezsivédelem,
- az otthonteremtést szolgáló kedvezmények (csok, babaváró, Otthon Start),
- és az iskolai kedvezmények (ingyenes iskolai étkezés, ingyenes tankönyvek, magas középiskolai ösztöndíjak/bérek, tandíjmentes felsőoktatás) formájában.
Ennek a politikának a legnagyobb nyertesei szerinte azok a volt szegények, akik 2009-ben még segélyért álltak sorba, ma pedig dolgoznak, mert legalább háromszor annyit ér a bérük, mint a segélyük. Ráadásul a munka önbecsülést és magabiztosságot is adott nekik.
A lakosság alsó 60–70 százaléka nem él középosztályi életet
Ezután Pogátsa Zoltán következett, aki már az elején leszögezte: a „középosztály” fogalma országonként mást jelent, így önmagában nem lehet azt mondani, hogy valaki középosztálybeli, csak mert középen áll a jövedelmi rangsorban. Ezért az igazi kérdés az – mint mondta –, hogy hol helyezkedik el a magyar középosztály az uniós térképen.
Szerinte ezt legjobban az egy főre jutó, nettó háztartási jövedelem mediánja mutatja meg, vásárlóerő-paritáson számolva. A számok pedig kiábrándítóak:
Ebben a mutatóban 2005-ben még a visegrádi országok élén álltunk, 2024-re viszont a sor végére csúsztunk.
A közgazdász részletesen elmagyarázta: ha egymás mellé állítjuk az uniós polgárokat a jövedelmük alapján, és ebbe „besoroljuk” a magyarokat, akkor világossá válik, hogy a magyar társadalom túlnyomó része nem éri el az európai középosztály szintjét. A lakosság alsó 60–70 százaléka nem él középosztályi életet – még úgy sem, ha Bulgáriát és Romániát is beleszámítjuk.
Ez pedig szerinte súlyos következményekkel jár: az alsóbb jövedelmi rétegek – az említett 60-70 százalék – „defenzíven költenek”, vagyis csak a túlélésre, nem a fejlődésre, beruházásra. „Valójában csak a felső három decilis tekinthető európai értelemben középosztálynak” – mondta.
Pogátsa szerint a társadalmi mobilitás, vagyis az, hogy ki mennyire tud felemelkedni, kulcsfontosságú lenne. A meritokráciának – a teljesítményalapú társadalomnak – óriási irodalma van, ezt viszont hiányolta György László könyvéből – tette hozzá, utalva arra, hogy a mobilitási mutatók nélkül nehéz megérteni, mennyire zárt vagy nyitott valójában a magyar társadalom.
„Volt olyan lehetőség Magyarországon, hogy az édesanyának megadatott, hogy előre lépjen. Ez az esély inkább csökkent azóta, és nem nőtt”
– hangsúlyozta. Elmondta, hogy probléma Magyarországon is, hogy a vagyon felső egyszázaléka offshore-ba kerül – a magyar elit aktívan használja ezt a lehetőséget, állítja.
Miért buknak el a nemzetek? – feszegette a kérdést Acemoglu és Robinson munkásságára hivatkozva. A szerzőpáros szerint az egyik típusú az inkluzív társadalom, ahol vannak olyan intézmények, mint például egészségügyi és oktatási miniszter.
A másik az extraktív típusú társadalom, ahol a „rokonok gazdagodnak”, szerinte ez Magyarországon is tetten érhető. A háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között megduplázódott, azonban a felső egy százalék vagyona ezzel szemben sokkal nagyobb szorzóval bővült – ebben egyértelműen azt látja, hogy Magyarország egy extraktív társadalom.
Megnézte, hány cég az, amely NER-hez kötődő a Forbes gazdagok listáján. A sajtó és szerződések vizsgálata alapján arra jutott, hogy a Forbes 50-ből 12 van aki nem kötődik a NER-hez. Azért nem 13, mert ebből egy halott (Demján Sándor).
Ütköztették az érveiket, alig értettek egyet valamiben
A két előadás után élesebb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!