Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az utóbbi években az olcsó kínai elektromos autók ellepték az európai piacot. Az ázsiai országból származó gyártócégek rablóárazást alkalmazva fokozatosan kiszorítják az európai szereplőket az uniós piacról. Ennek keretében a vásárlók csalogatása érdekében termékeiket a piaci árnál jóval olcsóbban értékesítik. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által is elítélt üzleti stratégia alkalmazásának vádjára a kínai szereplők azzal reagálták, hogy az euroatlanti versenytársaikhoz képest alacsonyabb árszínvonaluk alacsonyabb költségszinttel is párosul, ezért nem tisztességtelenül, csupán versenyképesebben működnek.
Az unió által végrehajtott vámemelésre az első kínai reakció a dömpingellenes nyomozás indítása volt a borpárlat (brandy vagy konyak) áron aluli értékesítésének gyanúja miatt. A szeszesitalból 2023-ban 1,57 milliárd dollár értékben importált Kína, így ugyan nem egy igazán nagy kereskedelmi tétel, az intézkedés erős üzenetértéke miatt jelentőséggel bír. A vizsgálat és az EU büntetővámja között a kínai kereskedelmi minisztérium szerint semmilyen kapcsolat nincs, azonban mivel az unió konyakexportjának 99,8 százaléka az ázsiai országgal szembeni protekcionista intézkedést leginkább szorgalmazó Franciaországból származik, a válaszintézkedés címzettje nyilvánvaló.
A vizsgálat végül a versenyellenes tevékenység jelenlétének megállapításával zárult, azonban mégsem vetettek ki tarifát a francia termékre. A kínai vezetők emellett belengették, hogy a klímavédelem érdekében a nagy motorral rendelkező belsőégésű európai személyautókra 25 százalékos importvámot vetnek ki (a hatályban levő alap 15 százalékos vámon felül), ezzel a Mercedest, a BMW-t és a Volkswagen csoporthoz tartozó Porschét sújtva leginkább. A járműgyártók helyett az európai gazdák kerültek eddig ténylegesen a célpontba, mivel dömping-vizsgálatot indítottak az ázsiai országban az európai sertéshús-exportőrök ellen. Az unió kínai sertéshúsexportja 2020-ban érte el 7,4 milliárd euróval a csúcspontját, mivel az ázsiai országban ebben az évben betegség pusztította az állatállományt. Azóta az export 2,5 milliárd eurós szinten normalizálódott. Az intézkedés a legnagyobb részesedésű Spanyolországnak fájhat igazán. Ezek mellett az európai légiipari termékek is szankcionálásra kerülhetnek kínai részről.
Üzengetés helyett kemény fellép az USA
Az Egyesült Államok tavasszal az elektromos gépjárműveket (EV, electric vehicle) érintő kereskedelmi háborúban az uniónál sokkal komolyabb lépéseket tett.
A korábbi 25 százalékról 100 százalékra emelték a kínai EV-k importvámját. A 18 milliárd dollárnyi terméket érintő intézkedés emellett magában foglalta a lítium akkumulátorok terhének 7,5 százalékról 25 százalékra, a kritikus ásványi anyagok tarifájának 0-ról 25 százalékra, valamint a félvezetők vámjának 50 százalékra való emelését.
Az agresszívebb fellépést az indokolta, hogy a kínai autógyártók óriási profitrátájukkal könnyen elnyelik az EU által bevezetett büntetővámok mértékét, szemben az amerikai lépéssel. Az EU vezetését emiatt azért is kritizálták a tengerentúlról, hogy kemény intézkedések helyett csupán politikai üzeneteket küld Kínának. Az USA–Kína közötti fronttal szemben az EU–Kína közötti ellenállást tompítja a felek jobb viszonya. Hszi Csin Ping elnök tavaszi európai látogatásakor konstruktív párbeszédet folytatott uniós vezetőkkel a kialakult konfliktusos helyzet tárgyalásos rendezéséről.
Az autóipart támogatni kell a versenyképesség érdekében
Az autóipar adja az EU gazdasági teljesítményének jelentős részét, így a kínai gépjármű-dömpinggel szemben mindenképpen küzdeni kell, hiszen az olcsó termékek nehéz helyzetbe hozhatják az ágazatnak kitett országokat. Ilyen nemzetek például az évente egy főre vetítve legtöbb gépjárművet gyártó országok rangsorának dobogós helyezettjei; Szlovákia, Csehország és Szlovénia. Északi szomszédunk exportjának több mint 40 százalékát adják a gépjárművek, illetve az alkalmazottak közel tizede (250 ezer fő) dolgozik az ágazatban. Az elkövetkezendő évtized komoly kihívásokat hozhat ezen országok számára.
Az EU globális versenytársai mind tetemes támogatásokkal segítik az elektromobilitási transzformációt.
Az Egyesült Államokban az IRA (Inflation Reduction Act) 62 milliárd dolláros szubvenciót jelent az autóipar számára (430 milliárd dolláros keretösszegből), Kínában pedig 2016 és 2022 között 57 milliárd dollár értékben folyósítottak támogatásokat az elektromos autók gyártóinak. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) becslése szerint 2009-2022 között ez a szektor támogatási összege elérte a 173 milliárd dollárt is, míg a tudásközpont egy másik, a közvetlen beszállítókkal is kalkuláló becslése 230 milliárd dollárról szól. Ezzel szemben az Európai Unió fő klímavédelmi célkitűzése, miszerint 2035-re kivezetik a belsőégésű motorok forgalmazását semmiféle pozitív transzformáció-ösztönzővel nem társul.
Az EU vezetésének lépése, amivel vámháborút indíthat Kínával szemben nehezen érthető. Az uniós célkitűzés szerint 11 év múlva kizárólag elektromos járműveket lehet forgalomba helyezni, előzetes mérföldkőként pedig az évtized végére 80 százalékos elektromosgépjármű-arányt határoztak meg. Előrejelzések szerint idén körülbelül kétmillió darab EV-t tudnak gyártani az európai szereplők, és ez a szám az évtized végére is csak hét-nyolc millió darab közöttire, vagyis a szükséges mennyiség felére nőhet, 30 százalékponttal elmaradva a célkitűzéstől. Összehasonlításként tavaly az Európai Unió területén 10,5 millió új autót helyeztek forgalomba, előrejelzések szerint pedig az energetikai transzformáció következtében a járműpark lecserélődése gyorsulni fog, így az évtized végére évi 15-16 millió új autóra lesz szükség Európában. A klímacélokat így az Európai Unió csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a lakosság jelentős része gépjármű nélkül marad. Jelenleg közel 4,5 millió elektromos személygépjármű járja az Unió útjait, ami a 260 milliós járműflotta 1,7 százaléka.
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) jelentése szerint
az EU 197,2 milliárd euró értékben exportált gépjárműveket az előző évben, amelynek 10 százaléka, azaz 19,7 milliárd eurónyi autó irányult Kínába, amely az ázsiai ország teljes járműimportjának (43,4 milliárd euró) 45 százaléka.
Ezzel szemben az EU 90 milliárd eurós járműimportjának 15 százaléka származott Kínából (13,6 milliárd euró). Darabszámban kifejezve a globális 6,7 milliós európai jármű exportból 416 ezer irányult az ázsiai országba, míg az 5 millió nemzetközi piacon értékesített kínai autó közül több mint 700 ezer kötött ki kontinensünkön. Kína nemzetközi gépjármű-kereskedelmének egyenlege 2020 és 2022 között -31 milliárd dollárról 7 milliárd dollár többletre váltott át, egyre több bevételt termelve az országnak.
Az EU vezetésének mindenképpen foglalkoznia kell a belföldi autóipar helyzetével, mivel közel 100 milliárd eurós külkereskedelmi többletünk származik belőle, közvetve és közvetlenül pedig 13,8 millió főt foglalkoztat (az unió […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!