Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az egyik legfontosabb kockázat, hogy a gazdaság növekedési üteme elmaradhat a költségvetési terv alapjául vett várakozásoktól akár 2026-ban, de akár már 2025-ben is – többek között erre hívta fel a figyelmet egy háttérbeszélgetésen Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány a napokban átadta az Országgyűlésnek a 2026. évi költségvetés tervezetét, ezt megelőzően a törvényi kereteknek megfelelően azt véleményezésre megküldte a Költségvetési Tanácsnak. Sokan eltérően értékelték a tanács álláspontját, ám Horváth Gábor most egy háttérbeszélgetésen kizárólag az Indexnek fejtette ki részletesen a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos véleményét.
A Költségvetési Tanács elnöke elmondta, a kormányzati prognózis szerint a növekedés már idén, a második fél évben felgyorsul. „A növekedés pillére most is a háztartások bővülő fogyasztása, amely bő egy éve stabil alapot biztosít, és ezzel a 2026-os költségvetési terv is számol. Ehhez csatlakozhatnak a beruházások, amelyek tavaly még jelentős, két számjegyű visszaesést mutattak, de idén már a nagyberuházások, például a BMW és a BYD gyárépítései is hozzájárulhatnak a fordulathoz” – fejtette ki Horváth Gábor.
Nem költekezik túl a kormány
A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, számos bizonytalanság övezi a gazdasági helyzetet. Különösen kérdéses, hogy a globális környezetben lesz-e elegendő kereslet például a magyar autógyárak termékeire. Egy másik fontos kérdés, hogy az új környezet ösztönzi-e a vállalkozásokat újabb beruházások indítására. A német kormány fiskális enyhítést célzó intézkedései hozzájárulhatnak a kedvezőbb kimenetel megvalósulásához, de a témát övező bizonytalanságot jól jelzi a szakértői becslések jelentős eltérése.
Az elmúlt két év nulla körüli növekedése után a következő években élénkülhet a gazdaság, párhuzamosan az európai konjunktúra várható erősödésével. Horváth Gábor szerint ez azonban a 2020-as évek bizonytalanabb világgazdasági környezetében történik, a 2010-es évek második feléhez képest kevésbé dinamikus, a gazdasági teljesítményhez képest potenciálisan zsugorodó világkereskedelemmel.
Ez egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan a bruttó hazai termék 80 százalékát meghaladó kivitelt produkált, kedvezőtlen fejlemény. Ezzel összefüggésben erősebb inflációs nyomással, magasabb kamatkörnyezettel kell számolni a 2010-es évekhez képest. Kedvező, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege négy év folyamatos javulást követően tavaly nulla körül alakult, azaz kamatkiadások nélkül egyensúlyban volt
– fogalmazott Horváth Gábor, majd hozzátette: „a költségvetési terv jövőre is ezzel számol, a kormány elkötelezettsége az elsődleges egyensúly megőrzése mellett a fenntarthatóságot erősíti”. A tanács elnöke szerint a 2023-as év bebizonyította, hogy a jelentősen a jegybanki célsáv felett alakuló infláció a költségvetésre is káros: a reálbérek csökkenése visszavetette a fogyasztást, így az adóbevételeket.
EZÉRT LÉNYEGES, HOGY A JEGYBANK ÉS A KORMÁNYZAT ÖSSZHANGBAN CSELEKSZIK AZ INFLÁCIÓ TARTÓSAN ALACSONYAN TARTÁSA ÉRDEKÉBEN.
Hosszú távon nemcsak Magyarország, hanem minden fejlett ország számára is kihívást jelentenek a demográfiai folyamatok. Horváth Gábor szerint a kormány családpolitikai intézkedései a teljes termékenységi arányszám növelésére hozzájárulhatnak ezen kihívás kezeléséhez.
Új időszak köszöntött be
A Költségvetési Tanács elnökétől megkérdeztük, hogy van-e olyan terület a jövő évi költségvetésben, amelyet túl optimistának tart. Horváth Gábor szerint vannak olyan tételek, melyek esetében a nagyságrend miatt vagy a korábbi évek tapasztalata alapján nagyobb a kockázata a negatív forgatókönyvnek.
A BEVÉTELEK CSAKNEM 30 SZÁZALÉKÁT A FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK ADJÁK, EZEN BELÜL A LEGJELENTŐSEBB TÉTEL AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ.
„A háztartások fogyasztása 2024-ben a növekedés támaszának bizonyult. A bevételi tervek teljesüléséhez ennek tartós folytatódására van szükség, azaz legalábbis a prognosztizálttól nem sokkal elmaradó keresetemelkedésre és az infláció további kordában tartására. Az Európai Unióból érkező támogatások részleges visszatartása és az ennek feloldását célzó vita elhúzódása miatt a tanács kiemelt kockázatként azonosította az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek teljesülését” – összegezte a tanács elnöke.
De ha a kormány jövő évi tervét nem tartaná reálisnak a tanács, akkor nem mondta volna ki, hogy nincs alapvető ellenvetése: „Bár bizonytalanságok övezik, van esélye a javaslat alapjául vett növekedés megvalósulásának. Ha pedig elmaradás történik, a kormánynak van lehetősége egyenlegjavító intézkedésekkel beavatkozni idén, ahogy az 2024-ben több ízben is megtörtént.”
Horváth Gábor a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!