Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az orosz-ukrán háború okozta geopolitikai blokkosodásban Törökország szerepe felértékelődött, a nyugati szövetségi rendszer része, mivel 1952 óta NATO-tag, és a biztonsági szervezet második legnagyobb szárazföldi haderőjével rendelkezik, ugyanakkor az utóbbi években sikerült pragmatikus együttműködést kialakítania Moszkvával is – mondta az Index megkeresésére Egeresi Zoltán.
A Magyar Külügyi Intézet külső szakértője azzal kapcsolatban nyilatkozott lapunknak, hogy Törökország, bár problémás kapcsolatokat ápol a szövetségi rendszerének tagjaival, azon nyugati hatalmak egyike, amelynek vezetője képes leülni az orosz elnökkel tárgyalni, sőt az utóbbi bő évben eredményeket is elért. Ám más gazdasági és geopolitikai körülménynek köszönhetően a szerepe jelentősen megnövekedett.
Törökország szerepe döntő lehet
Szerepe három területen értékelődött fel az elmúlt időszakban: komoly erőt képvisel a NATO-ban, részben a szankciók következtében az európai gázszállításokból egyre nagyobb szeletet hasít ki, és jelentős hatalom felett diszponál a migráció tekintetében is. Ez a három terület nem csak stratégiai kérdés az európai nemzetállamok asztalán, hanem egyenesen esszenciális területek.
A Magyar Külügyi Intézet szakértője emlékeztetett arra, hogy Törökország NATO-tagsága révén a szervezetre komolyan képes hatni, például a svéd csatlakozás késleltetésével. Ám Törökország elég nagy, és fontos Oroszország számára is, hogy komolyan vegye. A felértékelődés különösen Moszkva számára fontos, mivel nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, így még jelentősebb kereskedelmi partnerré vált, „mondhatni köldökzsinór a nyugati technológia és termékek beszerzésében” – emelte ki Egeresi Zoltán.
Törökország a gázszállításban Olaszország és a délkelet-európai államok számára fontos tényező, mivel a regionális gázelosztó szerepe miatt több tranzitvezeték a területén halad át: így a Magyarországot elérő Török Áramlaton, de a Transzanatóliai Gázvezetéken keresztül is szállítja a fosszilis tüzelőanyagot például Olaszországba.
Idén két országnak sikerült a török gázipari vállalattal megegyezni, Bulgáriának és Magyarországnak, így a törökországi gázpiac készletei elérhetővé váltak.
„Nincs akadálya annak, hogy a magyar-orosz hosszú távú gázszerződés teljes évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége megérkezzen a Török Áramlaton keresztül” – ismertette az Indexnek korábban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője annak vonatkozásában, hogy az ukrán energiaügyi miniszter harmadszorra is világossá tette az elmúlt hónapban: Ukrajna a jövő év végét követően nem hajlandó orosz földgázt szállítani a kontinentális Európa irányába.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán bejelentésre szinte azonnal reagált. Egyértelműen annak adott hangot, hogy Magyarország a kieső mennyiséget a Török Áramlatra tereli át. Ennek európai ága éves szinten 15,75 milliárd köbméter kapacitású, jelenleg 9-10 milliárd köbméter nyersanyag érkezik ezen, elsősorban Magyarország és Szerbia felé. Elérhető még szabad kapacitás, bár a török betáplálási ponttól felénk vannak még szűkületek, de ezeken már dolgoznak. Így az sem lesz akadály, hogy a hosszú távú szerződés teljes évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége megérkezzen Magyarországra ezen az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/09/17/haboru-orosz-ukran-konfliktus-orban-viktor-torokorszag-erdogan/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
