Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényen kulcskérdésként kezelték, hogyan alakíthatja át Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat és Közép-Európa jövőjét. A szakértők szerint történelmi lehetőség nyílik a régió számára, hogy kitörjön a német gazdasági függésből és önálló erőcentrummá váljon a nemzetközi színtéren.
Közép-Európa a józan ész bástyája
Nyitóbeszédében Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy Közép-Európa rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek a térségünk és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági és politikai együttműködéshez szükségesek: képzett munkaerő, kedvező munkaügyi törvények és a Nyugathoz képest kevesebb ideológia.
Bár szenvedünk az Európai Unió rossz politikájától, például az ellenőrizetlen migrációtól és az erőltetett zöldátállástól, a régiónkban még mindig a józan ész uralkodik
– emelte ki Törcsi. A rendezvényen felszólalt Barbara Kolm, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője, aki egyben az Osztrák Közgazdasági Központ igazgatója és a Friedrich A. v. Hayek Intézet elnöke.
Brüsszel háborús vonatra rakja Európát?
Barbara Kolm köntörfalazás nélkül nevezte meg a brüsszeli veszélyeket, amelyek szerinte alááshatják a kontinens hosszú távú érdekeit.
Szerinte egy „totális unióval nézünk szembe”, amely egyszerre egy gazdasági, monetáris, megszorító, migrációs, tőkepiaci, befektetési, (magán)megtakarítási, adósság– és szociális unió.
Rámutatott, hogy az EU-ban az egyének és a vállalkozások életének minden aspektusa túlbürokratizált.
Emellett az EU mindent tudni fog például a tervezett uniós chat-ellenőrzésen, a digitális eurón, a készpénzkorlátozásokon, illetve az EU-vagyonnyilvántartáson keresztül.
Emlékeztetett, hogy az uniós vagyonnyilvántartás átfogó hozzáférést biztosít az EU ügynöksége, a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága, az AMLA számára az unió polgárainak minden (!) pénzügyi és vagyoni adatához.
Külföldi vagyon, részvények, kriptovaluták, számlaegyenlegek, ingatlanok, nemesfémek, vámadatok, még a fegyvertulajdonlás, a lakások, a műtárgyak is
– sorolta, hogy milyen adatokhoz férnek majd hozzá. Szerinte a Digitális Európa Program veszélyt jelent az egyéni és gazdasági szabadságra, az európai újrafegyverkezési terv (ReArm Europe) leple alatt pedig Ursula von der Leyen valójában háborús kötvényeket erőltet – vélekedett, új megvilágításba helyezve az európai védelmi kezdeményezéseket.
Magyarázata szerint a digitális euró az egyik fenyegetés, de az új Megtakarítási és Befektetési Unió tervei még ennél is rosszabbak. Úgy vélte, ezek célja a kockázatok „hatékony és átlátható” átruházása olcsó és határokon átnyúló befektetési és megtakarítási termékek népszerűsítése által a magánügyfelek, és például a nyugdíjalapok számára. Ez új kötvények előtt nyitja meg a kapukat, amelyek a ReArm Europe finanszírozását szolgálják majd.
A politikus hangsúlyozta a jobbközép politikai közösségek közötti nemzetközi együttműködés fontosságát. Szerinte Brüsszel figyelmen kívül hagyja a szubszidiaritás elvét, és úgy tesz, mintha mindent jobban tudna.
A szubszidiaritást kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni.
Szakértő: Trump vámjai csak politikai eszközök
A rendezvényen felszólalt Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform és a Tholos Alapítvány nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, aki egyben a Property Rights Alliance ügyvezető igazgatója.
Trump vámjaival kapcsolatban elismerte: bár első pillantásra aggasztóak lehetnek a szabadpiaci elvek szempontjából, valójában csak politikai eszközök egy átfogó stratégiában.
Ugyanakkor szerinte egy új transzatlanti kereskedelmi narratívát is létre kell hozni: kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió szabaduljon meg a technológiai óriáscégek digitális adóztatásától és a globális minimumadótól, ha versenyképes akar maradni. Lorenzo Montanari reményét fejezte ki, hogy az olyan konzervatív európai vezetők támogatásával, mint Orbán Viktor és Giorgia Meloni, ezek a célok megvalósulnak.
Gazdasági semlegesség: a függetlenség új doktrínája
Az esemény egyik legizgalmasabb felvetése Nacsa Lőrinctől, a Miniszterelnökség államtitkárától érkezett, aki történelmi kontextusba helyezte Közép-Európa jelenlegi kihívásait.
Magyarország és a közép-európai régió a keleti és nyugati technológia és tőke találkozási pontjává válhat; hidak lehetünk Kelet és Nyugat között
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!