Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
A Föld lakossága 1987-ben érte el az 5 milliárdot, két évvel később az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét azért, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra. Földünkön napjainkban 8 milliárdnyian élünk – ezzel a felütéssel kezdi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban kiadott demográfiai tanulmányát, amely részletesen rávilágít nemcsak a világszintű, hanem a Magyarországot is érintő demográfiai kérdésekre. A magyar adat azért is izgalmas, mert az Orbán-kormányok legfontosabb és esszenciális kérdése a demográfia.
Világszintű kérdések
Adam Smith a XVIII. század derekán úgy vélte, „valamely ország jólétének leghatározottabb jele a lakosság számának a növekedése”. Ám napjainkra a demográfia problémái jóval árnyaltabbak, és kardinális kérdésekké terebélyesedtek. Az 1950-es 2,5 milliárdos lélekszám megkétszereződéséhez 37 év kellett. Majd az 1987-es 5 milliárd fős népesség várhatóan több mint 70 év elteltével 2058-ra duplázódik meg.
Az előrejelzés legtávolabbi évében, 2100-ban előreláthatólag 10,3 milliárd ember él a Földön
– összegezte a KSH, majd hozzátette: a világ népességének mintegy 60 százaléka, több mint 4,7 milliárd ember Ázsiában él. Ezt követi a sorrendben Afrika (18 százalék, 1,4 milliárd fő), Európa (9,3 százalék, 743,6 millió fő), Latin-Amerika és a Karib-szigetek (8,3 százalék, 660,3 millió fő), Észak-Amerika (4,7 százalék, 376,9 millió fő), végül a legkisebb létszámú Ausztrália és Óceánia (0,6 százalék, 45 millió fő). Az elején fontos megjegyezni: a vizsgált időszak történelmi kontextusok átalakulásán is átível, ezt fontos az adatok értelmezésénél figyelembe venni.
Adam Smith álláspontjához képest az igazi fordulat, hogy napjainkban leginkább a kevésbé fejlett régiók népessége növekszik: a jelenlegi 1,2 milliárdról a század közepére 1,7-szeresére, 2100-ra pedig 2,6-szeresére. „E térségek lakóinak nemcsak a száma, hanem a világ össznépességén belüli aránya is folyamatosan emelkedik, a század végére feltehetően megközelíti a 30 százalékot” – áll az elemzésben. A fejlettebb régiókban a századunk végére 1,2 milliárd lesz az itt élők száma (jelenleg 1,3 milliárd fő). A legszegényebb térségek népessége jelenleg a leggazdagabb régiókénak a 90 százaléka, ez az arány gyorsan emelkedik.
Ráadásul a népesség egyre idősödik, párhuzamosan zajlik az elöregedés.
A KSH felhívta figyelmet, hogy a népesség kor szerinti összetételének változását jól szemlélteti az időskori függőségi ráta, amely kifejezi, hogy száz aktív korúra (15–64 éves népességre) hány 65 éves és annál idősebb ember jut. Az időskori függőségi ráta az 1950-es években még alacsony (8,5–8,7 százalék közötti) volt, az ezt követő évtizedekben csak kismértékben változott. Az elmúlt évtizedben körülbelül 12 százalékos szintről indulva a ráta értékének emelkedése felgyorsult, napjainkban megközelíti a 16 százalékot. A következő évtizedekben nagyobb lesz a 65 év felettiek 15–64 éves népességhez viszonyított aránya.
Orbán Viktor érzi a problémát
„Mindezek alapján elmondható, hogy míg a fejlett országok kormányainak az alacsony termékenységgel, az aktív munkaképes korú lakosság arányának csökkenésével, a népesség gyorsuló öregedésével, a különböző ellátórendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos gondokkal kell szembenézniük, addig a világ kevésbé fejlett térségében az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás alacsony színvonala, a tinédzserkori terhesség, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást” – összegezte a KSH.
Az ENSZ becslése szerint a 2080-as évek második felétől a halálozások száma meghaladhatja a születésekét, a természetes fogyás valószínűsíthető.
Ennek oka, hogy a termékenység csökkenésével párhuzamosan a korábbi magas létszámú nemzedék megöregszik. Az utóbbi néhány évben csökkent a születések száma, idén azonban már kismértékű növekedés várható, de ez a 2040-es évek első felében valószínűleg megáll.
Így már talán jobban érthető, hogy Orbán Viktor az előző, illetve a mostani évtizedben miért akart hatást gyakorolni a folyamatokra. Két éve a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson úgy fogalmazott:
Egy ilyen konferencia önmagában is elkötelezettséget, értékelkötelezettséget jelent. Nem mindenki gondolja, hogy a demográfiai folyamatok alakításáról egyáltalán gondolkodni kellene. Vannak olyanok, akik a fejlett világ demográfiai folyamatait eleve elrendelésként kezelik. Mi azonban azért vagyunk itt, mert nem elszenvedni, hanem alakítani akarjuk a népesedési folyamatokat.
A miniszterelnök azt is hozzátette: „vajon baj-e a népességfogyás? A Nyugat, amely sok szempontból, főként anyagi jólétben előrébb jár, egyszerűen nem akarja fenntartani önmagát. Ne kerteljünk, mondjuk ki nyíltan: bizonyos civilizációk képesek reprodukálni magukat, a nyugati civilizáció viszont nem. Sőt, még azt sem tudják eldönteni, hogy mindez egyáltalán probléma-e. Vannak, akik szerint ez nem az”.
A miniszterelnök a Tusnádfürdőn tartott idei beszédében is kitért a demográfiai kérdésekre. Úgy fogalmazott, korábban Magyarországon a termékenységi ráta 1,2-n állt, „ezt felemeltük 1,5-re, de ahhoz, hogy a népességünk ne csökkenjen, 2,1 kellene”.
Ebből látszik, továbbra is nagy bajban vagyunk. Minden erőt, energiát és költségvetési erőforrást továbbra is a családpolitika irányába kell mozgósítanunk.
Orbán Viktor ezzel megerősítette – ahogy azt Tusnádfürdőn évről évre megteszi –, hogy a kormány elkötelezett a magyar nemzetet érintő demográfiai kérdésekben.
A magyarországi kérdések
Bár a magyar kormány az elmúlt hetekben jelentősen átalakította a családtámogatási rendszert, ez továbbra is kulcspontja a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!