Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A jelenlegi helyzetben a mezőgazdaság egyszerre szembesül piaci összeomlással, geopolitikai bizonytalansággal, ellátási zavarokkal és szerkezeti problémákkal – mondta az Indexnek Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Mint fogalmazott, „se a piac, sem a világpolitika nem támogató irányba mutat”, és emiatt „aggodalommal várja mindenki a tavaszt és a nyarat”.
„Ezek a folyamatok nem álltak meg”
A Közös Agrárpolitikáról (KAP), valamint az agrárium helyzetéről, kihívásairól tárgyalt Brüsszelben az Európai Bizottság illetékeseivel a MOSZ, Koncz Máté elnök vezetésével. „Miközben itthon javában zajlik és csúcsára pörög a kampány, közben azok a nagyon fontos folyamatok, amelyek a magyar és az európai mezőgazdaság jövőjét érintik, nem állnak meg” – fogalmazott.
A kockázatok azonosítása terén nincs vita, ugyanakkor az alkalmazni kívánt eszközökben komoly nézetkülönbségek vannak. „Abban nagyságrendileg egyetértünk, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni, viszont meggyőződésünk, hogy néhány javaslat nemhogy nem segít, hanem ezek ellenében hat” – mondta Koncz Máté, aki azt is kiemelte, hogy a jelenlegi agrárpolitikai javaslatok egy olyan világban születtek, amely azóta gyökeresen megváltozott. Azóta kereskedelmi konfliktusok, vámháborúk és geopolitikai feszültségek borították fel a korábbi egyensúlyt.
A magyar álláspont nem elszigetelt: a V4-országok, valamint Bulgária és Románia agrárminisztereinek egyeztetésein is hasonló következtetések születtek. Koncz Máté szerint „a kulcspontok szinte teljes egészében fedésben voltak” a magyar szakmai állásponttal.
Almát a körtével – alapjaiban kérdőjeleződik meg az élelmiszerbiztonság
Koncz Máté élesen bírálta azokat az uniós törekvéseket, amelyek a nagyobb gazdaságok támogatását csökkentenék. Szerinte ez nemcsak gazdaságilag hibás, hanem rendszerszinten is káros. „Ha a nagyobb gazdaságok versenyképességét csökkentik, az hasonló kockázatokat okozhat a kisebb gazdaságok esetében is” – mondta, rámutatva, hogy a nagy gazdaságok integrátori szerepet töltenek be: szolgáltatásokat nyújtanak, finanszíroznak, segítik a kisebb termelőket.
Egyben árnyalta azokat a kritikát is, miszerint a támogatások a nagy szereplőkhöz koncentrálódnak. „Ez egyrészt a kérdés demagóg módon történő megközelítése, másrészt hektáronként alapesetben pontosan ugyanannyit kapott mindenki, sőt a kisebb termelők még jelentős plusz támogatásban is részesültek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rendszer objektív és területalapú.
A legnagyobb kockázatot azonban abban látja, hogy megszüntetnék a Közös Agrárpolitika elkülönített, kétpilléres finanszírozását. De mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy bár KAP révén a jelenlegi támogatási ciklusban mintegy 5500 milliárd forint támogatási keret áll a magyar agrárium rendelkezésére – ami soha nem látott fejlesztési lehetőségeket jelent –, a jövő azonban már nem ennyire fényes.
Az Európai Bizottság ugyanis egy nagyobb, általános vidékfejlesztési vagy regionális fejlesztési „ernyő” alá vonnák az agrárforrásokat. Ez alapjaiban írná át a jelenlegi működést, és komoly versenyhelyzetbe hozná az agráriumot más beruházási célokkal, például infrastrukturális fejlesztésekkel szemben. „Ez gyakorlatilag az almát a körtével összehasonlítás ékes példája” – fogalmazott Koncz Máté, utalva arra, hogy
az élelmiszertermelés és -ellátás biztonságát szolgáló források így akár hidakra vagy autópályákra is átcsoportosíthatók lennének.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben az uniós agrárpolitika egyik alapelve éppen az volt, hogy ezek a források elkülönítetten, kizárólag mezőgazdasági célokra álljanak rendelkezésre, és az ettől való eltérés szerinte „kockára teszi az agrárium stabilitását” az egyébként is tervezhetetlen világkereskedelmi ellátási viszonyok közepette. További problémának nevezte, hogy a döntéshozatal is eltávolodna a szakmától, mivel nem az agrárminiszterek, hanem az általános EU ügyekkel foglalkozó miniszterek hatáskörébe kerülne, ami gyengítené az ágazati érdekérvényesítést és csökkentené annak esélyét, hogy a források valóban az élelmezésbiztonságot és a termelés fenntarthatóságát szolgálják.
Mercosur-hatás: „a piacnyitás veszélyezteti a magyar agrárium kitörési pontjait”
A tárgyalások egyik legkritikusabb eleme a Mercosur-megállapodás volt. Koncz Máté szerint ez az egyezmény alapvetően az ipari érdekeket szolgálja, miközben az agrárium számára komoly kockázatokat teremt. Az EU mezőgazdasági kvótákat nyit meg, ami nagy mennyiségű baromfihús beáramlását hozhatja az uniós piacra. Ez különösen érzékenyen érinti Magyarországot, ahol a baromfiágazat az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor. „Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy akár meg is duplázódhat középtávon a magyar baromfifeldolgozás” – mondta. Azonban ezt a folyamatot a megnövekedő import komolyan veszélyezteti.
A bioetanol esetében is hasonló hatás várható. Az import növekedése csökkenti a kukorica iránti keresletet, ami lefelé nyomja az árakat. Ez egy már eleve gyenge piaci környezetben történik, ahol „a jelenleg is nagyon nyomott szinten mozgó gabonaárakat” tovább stabilizálhatja alacsony szinten.
Piaci sokk: „szinte egyik pillanatról a másikra omlott össze”
Hazai vizekre evezve Koncz Máté egyértelműen válságról beszélt. „Nem túlzás azt mondani, hogy összeomlott az állattartó ágazatok piaca” – fogalmazott.
A tej esetében drámai visszaesést tapasztaltak: „a tejárak sok esetben szinte megfeleződtek, de vannak olyan gazdálkodók, akik alig harmadát kapják annak, mint korábban”. Eközben a költségek nem csökkentek, így akár „a legrosszabb helyzetben lévőknél 100 forintos veszteség is keletkezhet literenként. Felvetettük, hogy a kormány közlése szerint segítséget nyújtanak a tejtermelőknek, mire Koncz Máté arról beszélt, hogy bár segítségként kommunikálták, valójában nem jelent érdemi pluszforrást a gazdák számára. Mint fogalmazott, „nem többletpénzt jelent, hanem meglévő, évek óta elérhető támogatások kifizetésének az előrehozatalát”, vagyis likviditási könnyebbséget adhat ugyan, de a veszteségeket nem kompenzálja.
A sertéspiacon hasonló folyamat zajlott: a 700–750 forintos árak 400 forint alá estek, igaz, azóta valamelyest visszakorrigáltak. A baromfi esetében kisebb a visszaesés, de a gyors termelési ciklus miatt a veszteségek gyorsan halmozódnak.
A növénytermesztés sincs jobb állapotban. Koncz Máté szerint „a tavalyi év is nulla közeli eredményt fog hozni”, miközben a gabonaárak a korábbi évek szintjén ragadtak. Eközben a készletek felhalmozódtak: „több mint egymillió tonna búza fogja megérni az új betakarítást”. Ráadásul Magyarország nem rendelkezik az ehhez szükséges tárolókapacitásokkal.
Bizalomvesztés a gabonapiacon
A helyzetet tovább rontja a gabonapiacon kialakult bizalmi válság. Ennek „letéteményese” a Bászna Gabona-ügy, melynek kapcsán nem csak az eset súlyos, hanem annak piaci következményei is. Koncz Máté kifejtette, hogy bár az ügy „egy egyszerű BTK-s történet”, a hatása messze túlmutat egy konkrét cégen. A hitelbiztosítók gyakorlatilag azonnal visszavonultak: nemcsak a biztosítási fedezeteket szűkítették, hanem még az addig megszokott partnerminősítéseket sem hajlandók elvégezni, ami korábban kulcsfontosságú volt az üzletkötéseknél. Ennek következtében a banki finanszírozás is beszűkül, a kereskedők nehezebben jutnak forráshoz, ami csökkenti a felvásárlási kapacitást, így végső soron a keresletet is. A piaci szereplők emiatt visszatérnek a személyes bizalmon alapuló működéshez – „azzal köt szerződést, akinek a nagyapját is ismerte” –, ami ugyan érthető reakció, de tovább szűkíti a piacot.
„A Bászna Gabona-ügy tehát nemcsak egyedi botrány, hanem rendszerszintű bizalomvesztést indított el, ami lefelé húzza az árakat és tovább nehezíti a termelők helyzetét” – summázta a MOSZ elnöke.
Az Index egyébként beszámolt arról, hogy az állam
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!