Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Orbán Viktor miniszterelnök a napokban új részleteket osztott meg a közelgő Orbán–Trump-találkozóról. Elmondása szerint a tárgyalások témáinak mintegy 80 százaléka már összeállt, ugyanakkor a hivatalos bejelentésre csak akkor kerül sor, ha a maradék kérdésekben is megszületik a végső megállapodás. Aztán később egy bekapcsolt mikrofon miatt kiderült, hogy november 8-án lesz a találkozó.
A bilaterális találkozó hátterében komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak. Első és talán legfontosabb téma az lehet, hogy nagyjából másfél éve megszűnt a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amelyet még 1979-ben kötöttek. Ennek hiánya elsősorban a magyar cégeknek okoz gondot, így nehezebbé vált a két ország közötti üzleti együttműködés. A magyar kormány már többször jelezte, minimumcélja, hogy új adóegyezményt kössön az Egyesült Államokkal.
Pénteken aztán kiderült, hogy a háttérben már zajlanak a konkrét egyeztetések: Lóga Máté gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár Washingtonban tárgyalt az amerikai pénzügyminisztérium vezetőjével. A két államtitkár megbeszélte a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 2022-ben felmondott egyezmény visszaállításának kérdését is és megállapodtak abban, hogy szakértői szinten a felek megkezdik a közös munkát az adóegyezmény mihamarabbi visszaállítása céljából. Ezzel célegyenesbe kerülhetett a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítása.
Rekordberuházások és energiaharc
Az amerikai–magyar kapcsolatok látványosan felpörögtek Trump protekcionista vámpolitikája ellenére is. Rekordösszegű amerikai tőke érkezik Magyarországra, főként a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területére, amit a kormány jelentős támogatásokkal ösztönöz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta, az érkező beruházások enyhítik a vámháború negatív hatásait, és az utóbbi években az amerikai–magyar kapcsolatok „aranykorát” éljük.
Legutóbb a Flextronics jelentett be Zalaegerszegen kétmilliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektet, amelyhez a kormány 670 millió forintos támogatást biztosított. Trump elnöksége óta azonban több nagy amerikai vállalat is újabb fejlesztéseket indított Magyarországon. Miközben az amerikai elnök célja a termelés hazatelepítése és az iparcikkekre, alapanyagokra kivetett vámok növelése, a Magyarországra érkező beruházások egyre inkább a tudásintenzív ágazatokat, elsősorban a K+F-et érintik.
A VG szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) történetének eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje is amerikai céghez kötődik: a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Diligent Corporation 37 milliárd forint értékű beruházást valósít meg, amelyhez a magyar állam nyolcmilliárd forintos támogatást nyújt. De tagadhatatlan az is, hogy Trump sürgette a NATO-országokat és az uniós tagállamokat, hogy váljanak le az orosz olajról.
Az egész régióra erős amerikai nyomás nehezedik, Washington nem titkolt szándéka, hogy szeretné növelni nyersanyagforrásainak eladását ebben a térségben.
„Náluk fokozatosan nő a földgázkínálat. Gyakorlatilag a régióért harc indult az amerikaiak és az oroszok között energiaellátásban. Nem tudom, lesz-e egy olyan pont, amikor úgy döntünk, hogy megpróbálunk határozottan elindulni az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással” – mondta korábban az Indexnek Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője. Ráadásul Orbán Viktornak már fel kellett hívnia egyszer Trumpot az orosz energiakitettségünk miatt.
Mindez arra utal, hogy amikor Orbán Viktor találkozik Donald Trumppal, szinte biztosan szóba kerülnek a magyar energetikai kérdések is. De vajon milyen kézzelfogható gazdasági következményei lehetnek az Orbán–Trump novemberi találkozónak? Lehetséges, hogy nagy horderejű bejelentésekre készülnek? Erről beszélgettünk Bárány Péterrel és Horváth Marcell-lel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóival.
Mit nyerhet Orbán Viktor, és mit Donald Trump?
Donald Trump és Orbán Viktor találkozóján mindkét félnek van mit nyernie – még ha nem is ugyanaz a tét a két politikus számára. Emlékezetes, Orbán decemberben a floridai Mar-a-Lagóban találkozott Trumppal és Muskkal, és később az is kiderült, hogy a megbeszéléseken Jászai Gellért, a 4iG elnöke is részt vett. Ez is jól mutatja, az ilyen kétoldalú találkozók a legmagasabb szinteken teremtenek lehetőséget arra, hogy a politikai és üzleti döntéshozók közvetlenül kapcsolatba kerüljenek egymással.
Ezért Horváth Marcell az Indexnek arról beszélt, hogy a tervezett találkozó tovább erősítheti a magyar–amerikai gazdasági és geopolitikai kapcsolatokat. Orbán Viktor szerint a novemberre várható tárgyalás napirendjén elsősorban gazdasági kérdések szerepelnek. Szerinte már az nagy előrelépés volt, hogy a kormány elérte, ismét vízummentesen utazhatnak magyar állampolgárok az Egyesült Államokba.
Ezzel párhuzamosan Trump elnök beiktatása óta kilenc nagy amerikai beruházás jött Magyarországra.
„A találkozó talán a legfontosabb előrelépése a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény terén várható. A vonatkozó egyezményt 2022-ben a Biden-adminisztráció mondta fel, és ezzel nehéz helyzetbe hozta a magyar vállalatokat, hiszen a kettős adóztatása bevezetése miatt jóval nehezebbé és bonyolultabbá vált a két ország közötti kereskedelmi együttműködés” – mondta az Indexnek Horváth Marcell. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újbóli elfogadása jelentős sikerként könyvelhető el, amely új helyzetet hozhat a két ország közötti együttműködés terén.
A találkozón várhatóan megerősítik a kormány korábbi jelzését, mely szerint 2026 májusától újraindulhatnak a közvetlen légi járatok a két ország között. Ez tovább erősítheti a gazdasági és turisztikai kapcsolatokat. A tárgyalások középpontjában a magyar–amerikai kereskedelmi feltételek javítása, új amerikai beruházások ösztönzése és high-tech együttműködések kialakítása áll majd.
De kiemelt téma lehet a kutatás-fejlesztés és az energiatechnológia, a kis méretű moduláris atomreaktorok fejlesztése vagy az űripari együttműködések – mint a SpaceX és a magyar 4iG partnersége. A vezető kutatók szerint összességében a személyes találkozó lehetőséget adhat arra, hogy a két vezető felvázolja a jövőbeli „gazdasági együttműködési keretet és menetrendet”, ami felgyorsíthatja a jelenleg még egyeztetés alatt álló projekteket.
Arra a kérdésre, hogy a találkozónak lehet-e konkrét befektetési vagy energetikai hozadéka Magyarország számára – például amerikai tőke vagy LNG-üzletek formájában –, Bárány Péter vezető kutató azt mondta, ez lehetséges, de csak akkor, ha a diplomácia gyorsan üzletté válik. Magyarország ugyanis fizikailag csak regionális terminálokon és összekötő vezetékeken – például a horvát, görög vagy lengyel útvonalakon – keresztül tud amerikai LNG-t behozni. Így a találkozó kézzelfogható eredménye kapacitáslekötésekben vagy hosszabb távú beszerzési szerződésekben jelenhet meg. Ez rövid távon erősítheti az ország energiaforrásainak diverzifikációját, és javíthatja Magyarország alkupozícióját más gázszerződések tárgyalásakor.
Ami az amerikai tőkét illeti, a legreálisabb célterületek az energiatárolás, az SMR-technológia és más nukleáris fejlesztések, valamint a szakértők szerint a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó beszállítói láncok lehetnek. Ezekben az ágazatokban a magas szintű politikai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!