Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A tél idén nem kopogtatott, hanem berúgta az ajtót. A villany- és a gázórák pedig csak pörögtek. Magyaroszág gázfogyasztása látványosan megugrott, így sokan átléphették az éves átlagfogyasztási határt, amely felett a rezsicsökkentett ár helyett már jóval magasabb tarifát kell fizetni. Erre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán a Facebookon üzent: szerinte évtizedek óta nem tapasztalt hideggel indult az idei január, ami ismét ráirányítja a figyelmet a rezsicsökkentés szerepére és jelentőségére.
„Ilyenkor érezzük igazán, micsoda érték a rezsicsökkentés” – fogalmazott Orbán, hozzátéve, a mai bolond világban is komoly eredmény, hogy Magyarország számára biztosítva van az ország működéséhez szükséges olcsó orosz olaj és földgáz. De jelezte, az extrém hidegben nincs helye az elégedettségnek, a kormány nem dőlhet hátra. Éppen ezért a múlt heti kormányülés egyik feladata az volt, hogy tovább erősítsék a rezsicsökkentést, Orbán Viktor szavaival, még egy lapáttal rátegyenek.
Bár a részletek és a konkrétumok egyelőre nem ismertek, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a döntés már a soron következő, szerdai kormányülésen megszülethet.
A részletek ismertetésére ezt követően a csütörtöki kormányinfón kerülhet sor, ahol várhatóan Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti az intézkedés részleteit. Tehát a kép még ködös, a részletek a levegőben lebegnek. De érdemes tisztázni, hogy mit tudunk eddig és milyen konkrét lépés jöhet?
Megugró fogyasztás, kettészakadó számlák
Orbán Viktor említett bejegyzése nagyjából egybeesett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt szerdai háttérbeszélgetésével. Az eseményen több újságíró is jelen volt. Bár a tárcavezető hivatalosan egy, az éttermeket érintő intézkedési csomagot jelentett be, a figyelem gyorsan másfelé terelődött. A kérdések zöme arra irányult, milyen további lépések jöhetnek a rendkívüli hideg miatt. Nagy Márton itt arról beszélt, hogy a kormány számításai szerint januárban éves összevetésben nagyjából 43 százalékkal nőhetett a lakossági gázfelhasználás.
A miniszter szerint a helyzetnek két, élesen elkülönülő olvasata van. Az egyik oldalon azok a háztartások állnak, amelyek a tartós hideg miatt átlépték a rezsivédelmi határt, és ezzel együtt a számlájuk is hirtelen megugrott. A másik oldalon viszont azok a fogyasztók vannak, akik ugyan a küszöb alatt maradtak, mégsem úszták meg drágulás nélkül. A szokásosnál magasabb fogyasztás miatt ők is többet fizettek, mint korábban – még akkor is, ha papíron továbbra is a rezsicsökkentett kategóriában maradtak.
Nagy Márton szavaiból gyorsan kiderült, hol húzza meg a kormány a határt. A megoldást nem a költségvetés mélyebb megcsapolásában keresik, hanem az energiaszektorban keletkező nyereségek felé fordulnak. A szándék az, hogy egy esetleges beavatkozás fedezete az energiaszektorban keletkező profitból származzon, vagyis a lakossági terhek enyhítése ne közvetlenül az államháztartást terhelje.
A cél tehát kettős, csökkenteni a háztartások terheit, miközben a költségvetési egyensúly nem borul fel.
A miniszter jelezte, a kormány megvizsgálja, kik voltak a nagy januári hideg nyertesei, és ebből a szempontból is mérlegeli a lehetséges lépéseket. A Portfolio ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megállni Nagy Márton egy félmondatánál: kik is lehetnek valójában a nagy januári hideg nyertesei. Már csak azért is, mert a lakossági gázellátás Magyarországon zárt, állami monopóliumként működik.
Az egyetemes szolgáltatást végző MVM Next és a földgázt beszerző nagykereskedő, az MVM CEEnergy az extrém hideg idején nem extraprofitot termel, hanem épp ellenkezőleg. A rögzített, rezsicsökkentett árak miatt a megugró fogyasztást a világpiacinál olcsóbban kell kiszolgálniuk, ami növekvő veszteséget jelent számukra. Van ugyanakkor egy fontos csavar a rendszerben.
Miközben a hideg időjárás a kedvezményes sávban növeli az állami támogatási igényt, a sávhatárt átlépő fogyasztás már jelentős többletbevételt hoz az állami szolgáltatónak. Ennek oka, hogy a „lakossági piaci ár” és a tényleges beszerzési költség között számottevő árrés húzódik. Az év nagy részében azonban a rezsivédelem fenntartása összességében nettó ráfizetés az állam számára – a rendszer lényege éppen ennek a finanszírozási résnek a betömése.
Ha tehát a kormány a lakossági ellátási láncon belül keresné a „megadóztatható nyertest”, az abszurd helyzetet teremtene. A saját, amúgy is kompenzációra szoruló zsebébe kellene belenyúlnia. Éppen ezért Nagy Márton mondatai sokkal inkább a rendszeren kívüli piaci szereplőkre utalhatnak. A hazai kitermelőkre, a versenypiaci kereskedőkre. Elképzelhető, hogy egy magasabb vállalati adóbefizetés teremtené meg a rezsicsökkentés „megerősítésének” fedezetét. De az sem kizárt, hogy néhány nagy energiakereskedővel fizettetik meg a pluszköltségeket.
Később a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkár, Hidvéghi Balázs
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!