2024. április 13., szombatMa Ida napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.04.13. Ida Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Olyanok a magyar lakások, mint egy régi dízelautó

Hirdetés

Olyanok a magyar lakások, mint egy régi dízelautó

Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – összegezte Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérésének eredményét.

Az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján vizsgálta a hazai lakásállomány ökológiai lábnyomát. Lényegében azt, hogy a szektornak mekkora földre, mennyi vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez, ami az ingatlanpiacra vetítve leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy háztartás energiafelhasználása milyen módszerekkel csökkenthető. „A legzöldebb energia a fel nem használt energia” – említette a szakember az egyik alaptételt, vagyis azt, hogy

a pazarló, feleslegesen elhasznált energia duplán fáj: nemcsak a számlát fizető tulajdonosnak, de a környezetnek is. A ház fűtésének korszerűsítése modern energiafokozatú kazánnal, vagy akár a fűtés kiváltása napelemmel, geotermikus energiával, illetve az ingatlan és a nyílászárók szigetelése egyaránt jelentősen hozzájárul az energiapazarlás csökkentéséhez.

Az észak-alföldi ingatlanok a legkevésbé hatékonyak

A régiók szerinti szén-dioxid-kibocsátást összegző adatbázis földrajzi eloszlása nem volt egyenletes – az ingatlanok kétharmada Közép-Magyarországon helyezkedett el (60,6 százalék), majd a Közép-Dunántúl (12,9 százalék), és az észak-magyarországi régió (2,6 százalék) következett – de az eredmény a korábbi tanulmány megállapításait igazolta.

Hirdetés

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték az észak-alföldi régióban mutatkozott az ingatlanok átlag fajlagos hőveszteség-tényezője, valamint az összesített energetikai jellemzők átlagértéke terén is. Ugyanakkor az értékek némi javulást mutattak az előző félévhez viszonyítva. A hőveszteség-tényező átlagértéke a régióban értékesített ingatlanok esetében a 2023 I. félévében mért 1,32 W/m³K-ról a II. félévében az átlag 1,17 W/m³K-ra csökkent. Az összesített energetikai jellemző értéke 2023 I. féléve során 403,6 KWh/m² értékre nőtt, az év második felében viszont a korábbihoz hasonló 383,23 KWh/m² értékre csökkent vissza.

A régiók közötti sorrend kis mértékben változott, 2023 II. félévében a második legkedvezőtlenebb mutatókkal holtversenyben a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban tanúsított ingatlanok rendelkeztek. A legkedvezőbb mutatókkal az első félévben a Nyugat-Dunántúlon értékesített ingatlanok, valamint a közép-magyarországi régió ingatlanai rendelkeztek, a második félévben viszont a Dél-Dunántúl került dobogós helyre Közép-Magyarországgal vállvetve.

Kisebb és nagyobb ingatlanok egyaránt pazarolhatnak

A szakember elmondta, minden ingatlannál egyedileg határozták meg a becsült légköri szén-dioxid-kibocsátást. Az OCS PEI-értéke a 2023. második félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavaly első félévi 72,2 százalékhoz képest a második félévben kedvezőtlenebb, 88,7 százalékos értékkel. A belső kerületekben, a régióközpontokban rosszabb volt az indexérték, míg a községekben látványos javulás volt megfigyelhető,

azaz korszerűbb, jobb állapotú ingatlanokat vásároltak az előző félévhez képest.

A lakásállomány településtípusok szerinti mintázata alapján az OCS PEI-index elsősorban a lakásállomány típusától függ. A fővárosban, valamint a nagyvárosokban, ahol az OCS PEI-index az országos átlagnál kedvezőbb értéket mutat, túlsúlyban vannak a többlakásos lakóépületek. Ezzel szemben a kisebb városokban, községekben és az agglomerációban, ahol a családi házak túlsúlya jellemző, ott az OCS PEI-index értéke magasabb az országos átlagnál.

Településtípusok szerint minél inkább az alacsonyabb jogállású települések felé haladt a mintázat, annál inkább túlsúlyban voltak a házak, és annál inkább nőtt az OCS PEI-index értéke. Ugyanakkor az épületek kora is meghatározó, és természetesen a rangsort befolyásolja, hogy az adott időszakban milyen összetételben történtek adás-vételek, milyen minőségű, korú és jellegű ingatlanok kerültek bele a vizsgálati mintába – sorolta Tóth Csaba, aki elmondta: azt is vizsgálták, hogy az OCS PEI-index és az ingatlanok alapterülete, illetve fajlagos ára miként viszonyul egymáshoz. Továbbra is igaz, hogy

bár a geometriai jellemzőknek van jelentősége az energiahatékonyság szempontjából, de a kisebb és a nagyobb alapterületű ingatlanok egyaránt lehetnek energiahatékonyak és -pazarlók is. Sok múlik azon, hogy milyen a műszaki állapot, készült-e utólagos hőszigetelés, korszerűsítették-e az épületgépészetet.

A piacra jellemző, hogy nagyobb számban cseréltek gazdát kisebb alapterületű ingatlanok, ezzel együtt a tanulmány kimutatta: nem mondható el, hogy a kisebb alapterület energetikai szempontból egyértelműen előnyt jelent, hiszen számos egyéb tényező is befolyásolja, hogy összességében mennyire kedvező egy ingatlan energiafelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása.

„Az viszont igenis kimutatható volt, hogy az OCS PEI-index értékének csökkenésével a négyzetméterár nő, az ilyen besorolású ingatlanok jellemzően magasabb áron keltek el” – összegzett a szakember, aki megjegyezte: emellett más tényezők, az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását. „Ahogy emelkedik az ár, egyre inkább megjelennek a hőszivattyús, megújuló energiával működő otthonok, miközben a rossz hatékonyságú fűtési és építési módokkal rendelkező ingatlanok nem érik el ezt az árszintet” – állapította meg Tóth Csaba.

Mit vizsgáltak pontosan?

Az OCS PEI (Property Environmental Impact) indexe azt az értéket mutatja meg, hogy az adott ingatlan fűtési és használati melegvíz-rendszerének fajlagos, azaz 1 négyzetméter alapterületre vetített korrigált éves szén-dioxid-kibocsátása miként aránylik a korrigált szén-dioxid-kibocsátás országos (vizsgált mintán számított) átlagértékhez. A korrigált fajlagos CO2-kibocsátás jelentősége abból fakad, hogy a nem vegyes egyedi és vegyes központi fűtésrendszerrel rendelkező lakóingatlanoknál az energetikai tanúsítványokban található CO2-kibocsátási értékkel kalkulálnak. Viszont a vegyes egyedi, illetve vegyes központi rendszereknél a CO2-kibocsátás pontos meghatározásához egyedi konverziót alkalmaznak. Ennek oka az, hogy a hatályos TNM- (tárca nélküli miniszteri) rendelet értelmében a hiteles energetikai tanúsítványokban található CO2-értékben nem kerül kifejezésre az ingatlanban felhasznált tűzifa elégetéséből eredő kibocsátás. Ennek jogszabályi indoka, hogy a növényzet fotoszintézis során kinyeri és megköti a légkörbe került szén-dioxidot, ezáltal nem jelent többletterhet a légkör számára. Mivel ez a regenerációs folyamat több évtizedet is […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/04/03/ingatlan-ingatlanpiac-okologiai-labnyom-energiafelhasznalas-energiapazarlas-energiahatekonysag-hoveszteseg-rezsikoltseg/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Erre figyeljen: ha itt lakik, magasabb otthonfelújítási támogatást kaphat

Korábban elsőként az Index szellőztette meg, hogy a kormány új lakásfelújítási programra készül, majd elsők között …