Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Múlt pénteken járt le a rendelettervezet társadalmi véleményezése, ami a gyógyszerészek és az alapellátásban dolgozó emelt hatáskörű ápolók részére szabályozná a jogosultságot a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek közül egy meghatározott kör esetében arra, hogy vis maior helyzetben ezekhez orvosi vény nélkül is hozzájuthassanak.
Magyarul a jövőben gyógyszerészek is megrendelhetnek olyan, korábban felírt vényköteles gyógyszereket, amelyek eddig háziorvosi hatáskörbe tartoztak.
Az erről szóló rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az Index megkereste az ügyben a Magyar Gyógyszerészi Kamarát (MGYK), a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségét (HGYSZ), amelyek nem egy oldalon állnak a sztoriban. Nézzük, miért.
MOK: ezt így nem lehet elfogadni
A „kontra szerepét” betöltő orvosi kamara korábban honlapján közzétette a rendelettervezettel kapcsolatos aggályait. Ebben többek között az szerepel, hogy „a döntés előkészítéséből az orvosokat – többszöri kérésünk ellenére – szándékosan kihagyták. Ennek következtében alapvető betegbiztonsági garanciák hiányoznak a törvényjavaslatból, szakmai szempontból elfogadhatatlan, nagyon alacsony minőségű munka”.
Az Index megkeresésére mindez megerősítették. „A MOK nehezményezte, hogy a törvény előkészítéséből a szakmai szervezeteket kihagyták, a tervezetet csak a társadalmi egyeztetés keretében, a szokásos néhány napos, érdemi válasz és javaslat elkészítésére elégtelen határidővel kaptuk meg, miközben véleményünk szerint a tervezetben a betegek ellátását potenciálisan veszélyeztető hiányosságok maradtak.” Hozzátették: „Az ilyen gyógyszerkiadás csak különösen indokolt esetben, a háziorvos által meghatározott készítmények esetében és az általa meghatározott kivételekkel, pontos visszajelzés mellett biztonságos. Ennek eléréséhez további egyeztetések, a törvény pontosítása, a kivételek listájának meghatározása szükséges.”
Rámutatnak, hogy a folyamatok hátterében jelentős szerepet játszik a háziorvosok hiánya és az ügyeleti rendszer elhibázott átalakításából eredő hozzáférési problémák. „Az államtitkárság ezeket a hiányosságokat kívánja befoltozni ahelyett, hogy a probléma gyökerét kezelné.”
A gyógyszerrendelés – még akkor is, ha »csak« meghosszabbításról van szó – nem adminisztratív aktus, hanem orvosi döntés. Egy ilyen komoly, betegbiztonsági szempontokat is magába foglaló kompetenciaátruházás csak körültekintő, szakmai szempontoknak megfelelő szabályozással történhet meg
– hangsúlyozzák.
A MOK szerint legnagyobb probléma a szakmai garanciák hiánya. „Ilyen jelentős hatású lépés előtt alapvető kérdésekre nem kapunk választ: felelősségi kérdések, az indikáció és térítési kategória valós fennállása, a szükséges betegmonitorozás (pl. laborkontrollok) biztosításának kérdése, a csendes „iatrogén” ártalom minimalizálása, és a magas kockázatú gyógyszerek körének meghatározása is hiányzik.”
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem orvosi gyógyszerrendelés kizárólag akkor biztonságos, ha:
- világosan meghatározott gyógyszerlista érvényesül;
- kötelező, dokumentált klinikai újraértékelési időköz van;
- a magas kockázatú készítmények elrendelése nem megengedett;
- egyértelmű felelősségi szabályok működnek;
- és rendszeres audit biztosítja a kontrollt.
„A jelenlegi szabályozás ezen alapvető szempontok figyelembevétele nélkül kerülne elfogadásra. Ilyen fontos kérdéseket nem szabad és kockázatos szakmai egyeztetés nélkül, és egyszerű kiegészítő rendeletekben, utasításokban szabályozni” – írják.
„Egyértelmű az álláspontunk, hogy betegbiztonság nem lehet kompromisszum és háttéralkuk tárgya. Ez elsőbbséget élvez minden politikai, szervezési vagy költséghatékonysági szemponttal szemben. Nem lehet kapacitáshiányra hivatkozva a klinikai döntéseket de facto adminisztratív folyamattá silányítani. A jogszabály jelen formájában nem tartalmaz elegendő biztonsági garanciát, ezért így nem szabad elfogadni és bevezetni” – hangsúlyozzák.
Az egyetlen elfogadható alternatíva:
- az orvosok köztestületének érdemi bevonása;
- a betegbiztonsági garanciák tételes rögzítése;
- magas kockázatú gyógyszerek kizárása;
- megfelelő technikai és informatikai felkészültség;
- valamint egyértelmű felelősségi szabályozás.
„A gyógyszeres terápia nem adminisztratív és nem bizonyos patikai-üzleti körök által meghatározandó kérdés, hanem folyamatos orvosi felülvizsgálatot igénylő kezelés. A jelenlegi tervezet minősége alkalmatlan az elfogadásra, veszélyezteti a betegek biztonságos gyógykezelését. Amennyiben jelen formájában, az orvosok által szükségesnek tartott biztonsági garanciák nélkül vinnék át a módosítást, arra fogunk figyelmeztetni minden beteget, hogy a saját biztonságát szem előtt tartva maradjon az orvosok általi gyógyszerírás mellett” – üzente a MOK.
Végül tárgyalóasztalhoz ültek a felek
Lapunk információi szerint a MOK és az MGYK kedden a Belügyminisztériumban ült tárgyalóasztalhoz. Az érintettek megerősítették: február 24-én az egészségügyben működő szakmai kamarák és az érintett központi egészségügyi szervek bevonásával egyeztetésre került sor.
„A vitás kérdéseket megtárgyalását megkezdtük” – írta lapunknak az orvosi kamara, míg az MGYK elnöke úgy fogalmazott: „Örülök, hogy közös kezdeményezésre létrejött belügyminisztériumi egyeztetésen sikerült elérni, hogy mindhárom egészségügyi szakmai kamara támogatja a rendelet megjelenését.”
MGYK, HGYSZ: üdvözlik a változásokat
A rendelettervezet mellett sorakozik fel a gyógyszerészi kamara, mint kezdeményező, valamint a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége.
„A kamara már néhány hónappal az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2017 végi elindulása után kezdeményezte, hogy a krónikus betegségek rendszeresen használt vényköteles gyógyszereinek vis maior helyzetekben, tehát akkor, amikor a betegnek elfogyott a gyógyszere és nem éri el a kezelőorvosát, a gyógyszerész orvosi vény nélkül is segíthessen. Erre egyfelől az EESZT teremtett elvi lehetőséget azzal, hogy a gyógyszerész minden információt rögzíthet a felhőben és ezáltal a kezelőorvos is értesülhet az eseményről, másfelől több pozitív nemzetközi tapasztalat volt már akkor is erről. Az első javaslatunk óta többször újra kezdeményeztük, amíg tavaly nyáron a parlament a törvényi alapokat megalkotta és most került egyeztetésre a rendelettervezet” – világította meg a rendelettervezet hátterét Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!