Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az elmúlt hónapokban a költségvetés állapota kiemelt közéleti téma lett. Ráadásul a választásokhoz közeledve a kormány több, az államkasszát közvetlenül érintő intézkedést jelentett be, így érthető a fokozott érdeklődés. A központi alrendszer 2025-ben 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez azonban pénzforgalmi szemléletű adat, vagyis azt mutatja, mennyi pénz folyt be, és mennyi ment ki ténylegesen az adott évben. A folyamatok megértéséhez ugyanakkor sokszor az eredményszemléletű mutató az irányadó. Erre vonatkozóan még nincs végleges 2025-ös adat.
A várakozások azonban kedvezőek. Jó esély van rá, hogy a kormány által kitűzött 5 százalékos hiánycél teljesült, sőt az egyenleg akár ennél is kissé kedvezőbben alakulhatott. Ezt erősíti meg a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése is. Az előzetes pénzügyi számlák alapján az államháztartás hiánya 4,7 százalék lehetett. Ez már közelebb visz a valós költségvetési pozíció megértéséhez. Kétségtelen, a bejelentett fogyasztásélénkítő és jóléti intézkedések komoly terhet rónak a kiadási oldalra. Az állam többet költ, ez rövid távon növeli a hiányt. De a kép nem ennyire egyoldalú.
A háztartásokhoz kerülő pluszforrások egy része megjelenik a fogyasztásban. Ez növeli az áfabevételeket, és élénkítheti a gazdasági növekedést is. A magasabb bevételek és az erősebb gazdasági teljesítmény pedig részben ellensúlyozhatják a többletkiadásokat. A költségvetés helyzete tehát nem csupán a hiány nagyságáról szól. Legalább ennyire fontos, milyen hatásokat indítanak el az intézkedések. A témáról most szakértőket kérdeztünk: Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, valamint Sümegi Ákos, a központ makrogazdasági elemzője osztotta meg velünk véleményét a költségvetés helyzetéről és a várható folyamatokról.
Régiós tükörben a magyar költségvetés: hiány, kamatterhek és kilátások
A költségvetést nem érdemes elszigetelten vizsgálni. A régiós összehasonlítás sokat elárul a folyamatokról. A 2020 előtti években a térség országaira jellemzően fegyelmezettebb gazdálkodás volt a jellemző. A GDP-arányos hiány többnyire 3 százalék alatt maradt. Ez viszonylag stabil költségvetési pályát jelentett. A fordulatot 2020 hozta el. A Covid–19 világjárvány kitörése az egész régiót megrázta. A gazdaság leállása jelentős bevételkiesést okozott. Kevesebb adó folyt be, miközben a kiadások emelkedtek. A kormányok közben igyekeztek tompítani a lezárások hatásait.
Támogatásokat vezettek be, élénkítő csomagokat indítottak, munkahelyeket próbáltak megvédeni. Ennek ára volt. A költségvetési hiány gyorsan megugrott. Így 2020-ban már nemcsak egyes országokban, hanem régiós szinten is látványos hiánynövekedést láthattunk. A korábbi, 3 százalék alatti szint hirtelen a múlté lett. „A magyar büdzsének a viszontagságok ellenére 2024-re sikerült utolérnie a régiót, és megelőztük Szlovákiát és Lengyelországot is Románia mellett, azaz relatíve javult a költségvetési pozíció. Mindez hozzájárulhatott a vártnál gyengébb gazdasági növekedési számokhoz is 2024-ben” – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán.
Az MBH Bank elemzési igazgatója hozzátette, hogy az előrejelzésük szerint „a magyar költségvetési hiány 2026–2027-ben is 5 százalék körül alakulhat. Idén valamivel efölött lehet, jövőre viszont már kissé ez alá csúszhat. Vagyis érdemi, de lassú korrekció rajzolódik ki. Ha mindezt összevetjük az Európai Bizottság novemberben publikált prognózisával, érdekes kép bontakozik ki.” A számok alapján 2027 végére a hiány még mindig a második legalacsonyabb lehet a régióban. Ez azt jelenti, a költségvetési mozgástér szűk ugyan, de a térség több országához képest a pozíció nem számít kirívóan rossznak. A kérdés inkább az, hogy a hiány csökkenése tartós pályára áll-e, és milyen növekedési környezetben valósul meg.
A teljes hiány önmagában nem mond el mindent. Legalább ilyen fontos az elsődleges egyenleg alakulása, vagyis a kamatkiadások nélküli költségvetési pozíció. Ha ezt nézzük, Magyarország kifejezetten jól áll a régióban. 2023-ban és 2024-ben is nálunk volt a legkedvezőbb az elsődleges egyenleg. Tehát a működési és szakpolitikai döntések önmagukban nem lógtak ki a térségből. A problémát elsősorban a kamatkiadások okozták. Ezek terhelték meg igazán a 2023–2024-es költségvetést.
Ebben nagy szerepe volt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) konstrukciónak. Ez az állampapír az előző évi infláció felett fizet kamatot. Márpedig 2022-ben és 2023-ban Magyarországon 10 százalék felett volt az átlagos infláció. A magas infláció így automatikusan megemelte a 2023-as és 2024-es kamatfizetéseket. Itt jól látszik a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti különbség is. A 2025-ben kifizetett kamatok pénzforgalmi alapon jóval magasabbnak tűnnek a 2024-esnél.
Ezek egy része azonban a 2024-es időszakhoz kapcsolódik, eredményszemléletben oda kell elszámolni. „Vagyis a számok mögé nézve a kép árnyaltabb: a költségvetés alapfolyamatai kedvezőbbek, a nagy kilengéseket döntően a korábbi inflációs hullám és az ahhoz kötött kamatszerkezet okozta” – mondta az Indexnek Sümegi Ákos. Noha 2026-2027 vonatkozásában az elsődleges egyenleg várhatóan romlik majd a kormányzati jóléti bejelentések hatása miatt, viszont a kamatkiadások enyhe mérséklődése és a gazdasági növekedésből fakadó bevételnövekedés miatt a költségvetési hiány vélhetően így sem fog az egekbe emelkedni.
Még ha az elsődleges egyenleg kissé romlik is, a kép nem válik drámaivá. Egy, a GDP 1 százalékát valamelyest meghaladó, de a 2 százalékot el nem érő elsődleges hiány továbbra is kedvezőnek számítana. Régiós összevetésben ez még mindig az egyik legjobb mutató lenne.
„Az államadósság fenntarthatósága szempontjából mindez jó hírt jelent, különösen a várható kamatcsökkentés és hozammérséklődés fényében. A Költségvetési Tanács decemberi anyagában az államadósság implicit kamatterhére 5,7 százalékot jelzett előre 2026-ra” – tette hozzá Árokszállási Zoltán.
A finanszírozási környezet lassan kedvezőbbé válhat. A devizaadósság-kibocsátások alacsonyabb kamata, és a mérséklődő hazai kamatszint együtt csökkentheti az állam kamatterheit. A várakozások szerint a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat a jelenlegi 6,5 százalékról 2026 végére érdemben 6 százalék alá süllyedhet. Ezzel párhuzamosan a forintos állampapírhozamok is csökkenhetnek. Az év végére a 10 éves, forintban denominált állampapír hozama is tartósabban 6,5 százalék alá kerülhet.
Csökkenő kamatteher, élénkülő növekedés – fordulat jöhet az adósságpályán?
Mindez az úgynevezett implicit kamat – vagyis az államadósság átlagos kamatterhe – fokozatos, mérsékelt csökkenését vetíti előre. Közben a reálgazdaság is élénkülhet. Ha a növekedés 2027-től érdemben beindul, az javíthatja az elsődleges egyenleget. Így a költségvetési hiány 5 százalék alá csökkenhet, majd évről évre fokozatosan mérséklődhet. A nominális GDP-növekedés 2026 és 2028 között átlagosan meghaladhatja a 7 százalékot. Ennek oka, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – a GDP-deflátor várhatóan az infláció felett alakulhat. A gyorsabb nominális bővülés pedig segíthet az államadósság-ráta lefaragásában.
Itt érdemes egy kis kitérőt tenni. És ezt részletesebben megmagyarázni. Képzeljük el, hogy az államnak van egy hatalmas hitele, ami után kamatot kell fizetnie. Az „implicit kamat” egyszerűen azt jelenti, hogy átlagosan mennyibe kerül ez a hitel évente. Ha a kamatok csökkennek, akkor az államnak kevesebb pénzt kell kamatra költenie. Olyan ez, mintha egy család olcsóbban tudná újrahitelezni a lakáshitelét. Közben, ha a gazdaság jobban teljesít – több termék készül, több szolgáltatást adnak el –, akkor több adó folyik be.
Így javul az úgynevezett […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/03/01/koltsegvetes-allamhaztartas-allamadossag-budzse-ngm-kormany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!