Cselekednie kell az építőiparnak. Ez az egyszerű kijelentés több irányba is továbbhaladhat, ám jelen esetben arról van szó, hogy az Európai Bizottság statisztikái szerint az EU energiafogyasztásának 40 százaléka, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka írható az épületek számlájára, ami tetemes arány.
Az Európai Parlament ezért márciusban 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek értelmében 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. A jelzett dátumtól kizárólag kibocsátásmentes épületeket lehet létesíteni, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat.
A cél az Európai Unió 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzéseinek felgyorsítása. A szigorítás klímaváltozás megfékezése mellett ráadásul a rezsiköltségek visszaszorítását is segíti. A tagállamok a nagyon szigorú szabályok teljesítéséhez az épület teljes életciklusára vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik alapul. Ez azt jelenti, hogy az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolni kell.
Az uniós irányelvvel előtérbe kerülnek a természetes, újrahasznosítható, biológiailag lebomló anyagok, például a kenderből készülő szigetelések, kenderbeton, fa és más növényi alapú anyagok, mint a szalma és a vályog, amelyek elősegítik az épületek fenntarthatóságát és hosszú távú környezetbarát működését. Ezek az anyagok a beépítés helyszínének közelében előállíthatóak és felhasználhatóak. Ahogy arról korábban az Indexen beszámoltunk Magyarország mindezt önerőből képes elérni, import nélkül, vagy minimális behozatalra szorulva.
Innovációs bemutatóközpont valósul meg
Lapunk arról is több ízben írt, hogy a fa- vagy éppen a kendervázas készházak jelenthetik a minimális kibocsátással járó épületek jövőjének egyik pillérét. A skandinávoknál vagy épp az Egyesült Államokban évtizedek óta nagy keletje van a készházaknak. Egy jól kivitelezett, előregyártott elemekből álló készház minőségben felveszi a versenyt a hagyományos téglaépületekkel. Árban ha nem is sokkal, de olcsóbb, a kivitelezés azonban – épp az előregyártásnak, illetve a számos cég által vállalt generálkivitelezésnek köszönhetően – pontosabb és kevesebb időt vesz igénybe. Emellett az ökológiai lábnyom nagy fokú csökkentése is lényeges szempont.
Németországban, Ausztriában vagy épp Lengyelországban úgynevezett mintaparkokat hoztak létre annak érdekében, hogy a látogatók megismerkedhessenek ezen innovatív technológiákkal. Korábban már lehetett tudni, hogy Magyarországon is létesül egy ilyen központ, ám most kézzelfogható lépés is történt az ügyben.
Október 29-én ugyanis letették Szentendrén az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont alapkövét, ami több, mint turistalátványosság, ám annak sem lesz utolsó. A komplexum első elemét, az 1200 négyzetméteres rendezvénycsarnokot tavaly adták át, a mintaházakat pedig 2025 tavaszán tervezik megnyitni a nagyközönség előtt.
A létesítmény kiemelt céljai közé tartozik az energiatudatos és környezetbarát szemléletformálás, a hazai kutatás-fejlesztési célkitűzések támogatása, valamint az építéságazati innovációk fellendítése.
Az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) egy olyan komplex tájékoztató központot kíván megvalósítani, amely hidat képez az ágazat szegmensei között, valamint független szereplőként, szakmailag szűrt, innovatív megoldásokkal, egyedülálló információs bázisként működik.
A központ többek között az Energiaügyi, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósul meg. Bíznak abban, hogy az egyedülálló komplexum az építőipar találkozóhelyévé, központjává válik, ahol közös fejlesztési célok, együttműködések születnek az értéklánc szereplői között. „Egy olyan iparágban, mely az egyik legnagyobb karbonlábnyommal bír, kulcsfontosságú a partnerség, a jó gyakorlatok megosztása, a szakképzés, valamint az, hogy milyen épületeket és hogyan építünk meg. Ez a komplexum pedig mindezekre olyan platformot képes nyújtani, mely egyedülálló hazánkban” – fogalmazott Határ Renáta az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára.
„Az épülő létesítmény kiemelt célja, hogy hídképzőként legyen jelen az építéságazat szereplői között, lehetőséget adjon együttműködésekre, közös munkára” – mondta Mayer András János, az ÉMI vezérigazgatója.
9+4 ház
A központ területén 9 alacsony energiájú épületet létesítenek, a házak mindegyike iparosított, azaz előregyártott technológiával épül. Valamennyi ház rendkívül alacsony vagy nulla energiaigényű lesz, így alapvetés a hőszivattyús meleg víz, a hűtési-fűtési energia-előállítás, illetve a szoláris energia felhasználása.
Ezek a házak nagyobb méretpontosságot, gyorsabb munkavégzést, jobb hőszigetelési paramétereket és precízebb kivitelezést kínálnak, így hatékonyabb megoldást jelentenek a helyszínen, hagyományos módon kivitelezett betonalappal és falazóelemekből készült házakkal szemben. A kilenc házból nyolc épület talajcsavarozással készül. Ezáltal nincs szükség a humuszréteg leszedésére, illetve környezetet terhelő betonból alapot készíteni, hiszen ezt a talajcsavar – környezettudatos megoldásként – teljes mértékben kiváltja.
Az épületek közül kettő moduláris családi ház lesz, melyet kulcsrakészen szállítanak a helyszínre, és 100 négyzetméter feletti mérete ellenére 3–4 munkanap alatt lakhatóvá teszik. Két olyan ház is felépítésre kerül, melyek külső megjelenésükben kilépnek a hagyományos házról megalkotott formavilágból. Az egyik egy dómház, míg a másik egy tojás formájú épület. Egy épület pedig különösen kilóg a sorból, mert ugyan előregyártott lesz, de nem fából és acélszerkezetből, hanem betonelemekből készül, a legmodernebb technológiák alkalmazásával.
Az ÉMI jelenleg is tárgyalásokat folytat további 4 házhely tekintetében, az innovatív technológiát alkalmazó cégek ugyanis egyre nagyobb arányban látnak fantáziát az egész éves bemutatóra lehetőséget adó létesítményben.
A következő években a központban olyan további fejlesztések valósulhatnak meg az iparág szereplőivel együttműködve, mint a mobilházakat bemutató terület vagy a mini-energiavilág. Utóbbi 1–1,5 méter magas működő megújulóenergiaforrás-modelleken keresztül mutatja be a víz, a szél, a nap és a biogáz hasznosítását, érdekes és hasznos információt nyújtva a látogatók széles körének.
A jövő zálogai
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!