2021. szeptember 25., szombatMa Eufrozina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.25. Eufrozina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Nem vár Brüsszelre a kormány, 1500 milliárdot devizaadósságból húz be a fejlesztésekre

Hirdetés

Nem vár Brüsszelre a kormány, 1500 milliárdot devizaadósságból húz be a fejlesztésekre

Az uniós helyreállítási alap forrásaira készített magyar felhasználási terv brüsszeli jóváhagyásával kapcsolatos találgatások, valamint a kormány prominens képviselői által az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok a tervezett programok előfinanszírozásáról előrevetítették az újabb jelentős állami forrásbevonás szükségességét. Már csak az képezhette találgatások tárgyát, mikor kerül sor az újabb jelentős külföldi tőkebevonásra. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői bejelentésével – miszerint módosítják a 2021-es finanszírozási tervet, és az eddig 644 milliárd forinttal egyenértékű nemzetközi devizakötvény-kibocsátási tervet 4,5 milliárd euró egyenértékű dollár- és eurókötvénykibocsátást lehetővé tévőre emelik – ez a kérdés is tisztázódott.

A Portfólió egy kötvénypiaci szolgáltatóra hivatkozva közölte, hogy az ÁKK a BNP Paribast, a Citibankot, a Goldman Sachsot és a J.P. Morgant megbízta egy tízéves és egy harmincéves benchmarkdollárkötvény, továbbá egy hétéves és/vagy húszéves benchmark-eurókötvény kibocsátásának előkészületeivel. Az ÁKK gyorsan lépett, és akár egy-két napon belül megtörténhet a tervezett papírokban a forrásbevonás a piaci kondíciók függvényében. 

Az időzítés mindenesetre jó, mivel az Európai Központi Bank (EKB) már bejelentette, hogy elkezdi államkötvény-vásárlási programjának kivezetését, és a Fed döntése is esedékes, vagyis még épp relatíve olcsón tud külföldi forrást bevonni az állam – értékelte az Indexnek a döntést Virovácz Péter, az ING Bank szenior makrogazdasági elemzője. A bejelentés szerint az ÁKK ezzel az összeggel részben az RFF-források megelőlegezését, egyes 2021-es évi kormányzati kiadásokat, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni refinanszírozását szeretné fedezni.

Mivel részben jövő évi beruházások fedezetéről van szó, az ÁKK pénzforgalmi elszámolása nem érinti az uniós eredményszemléletű elszámolást, azaz az akcióval a kormány nem sérti meg a rekordlazára engedett uniós hiánycél-előírásokat sem, azaz tartható az idei évre a költségvetési törvényben rögzített 7,5 százalékos hiány. Azt is hangsúlyozta az ÁKK, hogy a devizakötvény-kibocsátással egyúttal teljesítik azt a stratégiai célt is, hogy hosszabb lejáratúakra cseréljék a kibocsátott államkötvényeket, valamint azt is, hogy a devizaadósság részaránya továbbra is az állomány tíz–húsz százaléka közti sávban maradjon.

Hirdetés

Abból a szempontból viszont érdekes az ÁKK devizakötvény-akciója, hogy a kormány határozottan elutasította az RFF-források egy részének igénybevételét, mivel az hitelfelvételi lehetőséget jelentett volna. Tavasszal részben emiatt – de nagyobbrészt az uniós jogállamisági elvárások miatt – írták át az Európai Bizottság asztalán lévő forrásfelhasználási tervet.

Mivel a nyáron módosított idei költségvetési törvényben rögzített, év végére elérni szándékozott 79,9 százalékos GDP-arányos államadósságcélt olyan makrogazdasági pálya mellett tervezte a kormány, amelyet még az általuk vártnál is dinamikusabb gazdasági növekedés mellett mintegy kétezermilliárd forintos elkölthető jövedelmet termel, ezért

egy ekkora devizakötvény-kibocsátás sem érinti érdemben, azaz teljesülhet ez az államadósság-csökkenéssel kapcsolatos várakozás 

– mondta Virovácz Péter. A 4,5 milliárd euró egyenértékű devizakötvény-kibocsátás ugyanis 350 forintos euróárfolyam mellett mintegy 1500 milliárd forintnyi forrásbevonást takar, ami az eddig ismert tervekhez képest csak mintegy 900 milliárd forintnyi pluszforrást jelent. Ha pedig ehhez hozzávesszük azt is, hogy az ÁKK 15 milliárddal csökkenti a lakosságnak szánt forintkötvény-kibocsátást, de mintegy 230 milliárddal megemeli az intézményi befektetőknek kínált forintkötvények összegét, akkor valójában 1100-1150 milliárd forintnyi többletről van szó, amelyet bőven fedez a gazdasági növekedésből érkező mintegy kétezermilliárdos bevétel. 

Elméletileg persze a kétezermilliárdos növekményt is fel lehetne használni az államadósság csökkentésére, akár ötszázalékos mérséklés is kijönne belőle, azonban a kormány deklaráltan a gazdasági növekedés ösztönzésére fordítaná ezt az összeget is. Amint azt az Index a múlt héten

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/09/13/devizakotveny-akk-allamadossag-inflacio-elemzo/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az embertelen körülmények miatt egyre gyakrabban váltanak az iparban

Az embertelen körülmények miatt egyre gyakrabban váltanak az iparban

Miközben egyre-másra jelennek meg a hírek arról, hogy mekkora munkaerőhiánnyal küzdenek a hazai vállalatok – …