Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - Orbán Viktor washingtoni útja után egymást érték a bejelentések: jön az amerikai „védőpajzs”, nő a hiány, megduplázhatják a bankadót, zárolják a tartalékokat és elindul a 14. havi nyugdíj bevezetése is.
- A költségvetés helyzete nem ideális, de közel sem katasztrofális. A GDP-arányos államadósság pályája nem tud visszatalálni a csökkenő trendre, de arról sincs szó, hogy exponenciálisan növekedne.
- Az ipari szektor továbbra sem találja a ritmust: a külső kereslet miatt az adatok gyengék. Az infláció pedig nem mozdul, viszont a forint erősödése fékezi az árakat.
- Nagy Márton szerint a hiányemelés és a bankadó-duplázás együttesen közel 400 milliárd forintos mozgásteret ad a büdzsének. Az elemzők szerint nem omlik össze a költségvetés, de a 2026-os hiánycél így is pengeélen táncol.
- A készülő amerikai–magyar pénzügyi konstrukció nagy visszhangot kapott, de a részletek még homályosak. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez egy komoly biztonsági háló, vagy csak egy játékpisztoly.
- Az összkép vegyes: vannak kapaszkodók, vannak kockázatok, és egyre élesebb a kötéltánc, amelyben a következő hónapok döntik el, hogy a most meghúzott lépések erősítik vagy tovább feszítik a gazdaság egyensúlyát.
Az elmúlt hetekben felbolydult a gazdaság. Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatásakor, majd azt követően is sorra érkeztek a bejelentések. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig csak fokozta a tempót. Először tisztázta, mit is jelent valójában az amerikai védőpajzs. Aztán kiderült, a kormány növeli az idei és a jövő évi költségvetési hiányt. Ezzel párhuzamosan pedig feltehetően megduplázzák a bankadót, és zárolják az általános tartalékot – bár ezekről a kormány még nem döntött. Viszont az már hivatalos, hogy a kormány elkezdi bevezetni a 14. havi nyugdíjat. Egy szó, mint száz: most tényleg itt az idő mérleget vonni.
Gyenge ipar, makacs infláció: a fundamentumok még nem álltak helyre
Mindenekelőtt érdemes a tényadatoknál kezdeni, ahogy egy jó könyvelő is tenné. A legfrissebb, szeptemberi ipari számok sajnos nem festenek jól. Van ugyan egy kisebb havi felpattanás, de ez inkább a nyári leállások utáni újraindulásnak szól. Ráadásul ilyenkor általában sokkal nagyobb szokott lenni a szeptemberi ugrás. Így Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével arról beszéltünk, hogy tisztább képet kapunk, ha év/év alapon nézzük az adatokat. Így már jól látszik: a munkanaphatástól tisztított termelési volumen 1,5 százalékkal esett vissza.
Még fontosabb a fix bázisú index: az ipari termelés 2021 átlagához képest ma 7 százalékkal alacsonyabban áll. Ez pedig már kiábrándító összkép.
A tartós gyengeség mögött főként a külső kereslet hiánya húzódik. Vannak ugyan hazai tényezők is – például a munkaerőhiány –, de a döntő szempont az exportpiacok visszafogottsága. „De a feldolgozóipari vállalatok túlnyomó többsége saját bevallása szerint a kereslet hiánya miatt nem tud növekedni” – mondta Virovácz. Az ágazati bontás sem ad okot az optimizmusra. A járműgyártás, amely a teljes feldolgozóipar negyedét adja, szeptemberben sem húzta fel a termelést.
Világszerte magasak maradtak a készletek, gyenge a kereslet a nagy értékű iparcikkek iránt. Kevés a megrendelés, a kapacitások kihasználatlanul állnak. „Pozitívumként megjegyzendő, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szignifikáns bővülést tudott felmutatni az utóbbi időszakban, amely a most zajló globális technológiai forradalommal, a mesterséges intelligencia terjedésével állhat összefüggésben.” Az ING vezető elemzője szerint a helyzet – pontosabban az elmúlt évek teljesítménye – valóban elkeserítő.
De szerinte még nem kell temetni az ipart. Az alapok rendben vannak: megvan a „4T”. A tőke, a technológia, a tudás és a tehetség is adott. Csak éppen a hazai és nemzetközi környezet fojtja le ezt a potenciált. Ha azonban fordul a globális rendelési ciklus, és a magyar gazdaság is tartós kilábalást mutat, akkor újra az ipar – és vele az ipari export – hajthatja a növekedést. A gond csak az, hogy ma senki nem látja, mikorra jöhet ez a fordulat.
De mielőtt áttérnénk a költségvetésre, fontos az ipari adatokhoz hozzátenni, hogy a héten megérkeztek az inflációs adatok is. Októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg szeptemberhez képest gyakorlatilag nem változtak. Az infláció tehát negyedik hónapja mozdulatlan, de a részletek ellentmondásos képet mutatnak: miközben több alapélelmiszer – például a margarin, a liszt és a tejtermékek – olcsóbb lett, a szolgáltatások és a háztartási energia tovább drágult.
Bár a kormány újabb termékekre vezet be árstopot, októberben még az élelmiszerek átlagosan 3,9 százalékkal drágultak. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk, a növekedés mindössze 1,7 százalék volt, éves alapon. Az alapfolyamatokat látva rövid távon biztos a folytatás: marad a szigorú hangvétel a Szabadság téren és az érintetlen alapkamat. A részletek között a legfontosabb, hogy az élelmiszerek ára havi alapon 0,2 százalékkal csökkent. Ez azt jelzi, az erősödő forint már érezhetően lefelé húzza az árakat ebben a kategóriában. A hazai deviza ereje a tartós fogyasztási cikkeknél is fékezi az áremelkedést.
Hiányemelés, bankadó-duplázás, zárolások: feszes pályán a költségvetés
A hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szűk körű háttérbeszélgetésen elmondta, a kormány megemeli az idei költségvetési hiánycélt 5 százalékra, hogy finanszírozni tudja a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A stabilitás megőrzése érdekében két kulcslépésről döntöttek: zárolják az általános tartalékokat – mintegy 192 milliárd forint értékben – és megduplázzák a bankadót, ami további 185 milliárdot hozhat a költségvetésnek. A miniszter szerint ezek a lépések együtt csaknem 400 milliárd forintos mozgásteret adnak az államnak, amelyre szükség is van egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!