Az Európai Unió közös vakcinabeszerzési stratégiája bizonyos vélemények szerint megbukott, a visszafogottabbak szerint bukdácsol. Az biztos, hogy a tagállamok egy része tombol amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az USA polgárait arányaiban nagyobb számban sikerül átoltani, mint az uniós lakosokat. Egy csütörtöki Facebook-beszélgetés során Mekely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Marofka Ferenc az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője a koronavírus és a vakcina résztémái közül a beszerzési gondokat is érintette. Az eseményt az Európa Pont szervezte.
A bizottságban a gyógyszerkutatási, újabban pedig jórészt a koronavírus elleni vakcina ügyeivel foglalkozó Marofka Ferenc visszaemlékezett a 2020-as évre, amikor a védőeszközöket még minden tagállam egymás elől elkapkodva szerezte be.
Ekkor vált biztossá, hogy ez a vadnyugati módszer a vakcinák esetében nem fog működni
– tisztázta a helyzetet. Hozzátette, a gyártók sokkal hamarabb ki tudták fejleszteni az oltóanyagokat, mint azt az EU-vezetése gondolta volna, de ezt csak azon az áron tudták megtenni, hogy rohamtempóban, a korábbi protokollt félretéve zajlott a fejlesztés. Csak a miheztartás végett: a Merck gyógyszergyártó mintegy 1 milliárd dollárból, 5 év alatt fejlesztette ki az Ebola elleni vakcinát, míg a koronavírus elleni oltóanyagot néhány hónap leforgása alatt állították elő.
Marofka visszaemlékezett tavaly június 12-re, amikor az EU-tagok megállapodtak a közös beszerzési stratégiában. A vakcinagyártókkal zajló egyeztetések főtárgyalója, Sandra Gallina lett, ő hozta tető alá a Dél-Amerika és az EU közti szabadkereskedelmi megállapodást, de nem volt egészségügyi tapasztalata.
A gyártókkal ezután úgy tudtak pillantok alatt megállapodni, hogy rendelkezésre állt a 2,7 milliárdos vészhelyzeti alap, melynek felhasználásához nincs szükség a tagállamok egységes felhatalmazására. Ebből utalták a gyógyszercégeknek az előlegeket.
Marofka „kaszinózásról” beszélt ennek kapcsán, hiszen nem tudhatták, melyik gyártó tudja előbb előállítani a lehető leghatékonyabb oltóanyagot.
A vállalatokkal kötött szerződések feltétele volt, hogy minél többféle technológiájú vakcina érkezzen, európai gyártás legyen, és legyen szoros együttműködés az EMA-val, az európai gyógyszerügynökséggel. Az utóbbi kritérium volt az oka, hogy a megállapodások első köréből kimaradtak a kínai és az orosz vakcinák gyártói. Összesen 2,5 milliárd vakcinára kötöttek megállapodást.
Az EU-AstraZeneca birkózómeccs
A szakember külön kitért az AstraZeneca oltóanyagára, mellyel hatalmas csatákat vívott az unió vezetése, hogy tartsa be a beszerzési megállapodásban rögzített pontokat. A 400 millió eurós előleget arra adta az EU a brit-svéd vállalatnak, hogy 100 millió dózist szállítson az első negyedévben. Ehhez képest decemberben a gyártó már csak 80 milliót ígért, januárban pedig 31 milliót – a sejtkultúra a tájékoztatás szerint nem hozott elég termést. A megállapodásban ugyan az szerepelt, hogy más üzemből is érkezhet az EU-ba AstraZeneca-oltóanyag, ám a cég arra hivatkozott, hogy Angliából a velük kötött egyezség értelmében nem tudnak több dózist hozni.
Ebből is látszik, hogy szinte háborús helyzet alakult ki a vakcinák körül bizonyos országok között
– így Marofka.

Az AstraZeneca végül 9 millió adaggal toldotta meg a 31 milliós tételt.
Marofka jelezte: az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen végül […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/02/11/covid-merkely-marofka/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!