Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A mellékjövedelem-szerzés – angolul side hustle – néhány éve még különc próbálkozásnak tűnt. Ma viszont tömegek számára vált a megélhetés természetes kiegészítőjévé, sőt sok esetben fontosabbá, mint a főállás. Online platformokon keresztül emberek milliói keresnek pénzt a hobbijukból, szabadidejükből, lakásuk egy részéből vagy digitális tartalmaikból – és ezzel csendben átrajzolják a munka és a gazdaság térképét – írja a Financial Times.
A jelenség lényege egyszerű: az internet olyan piactereket hozott létre, ahol bárki beléphet eladóként. Valaki videókat készít TikTokra, más kézzel készített ékszereket árul a neten, megint más a lakását adja ki rövid távra, vagy grafikai munkákat vállal távmunkában. Ezek külön-külön apró jövedelmeknek tűnnek, együtt azonban egy hatalmas, széttöredezett, de egyre jelentősebb „árnyékgazdaságot” alkotnak.
A hivatalos statisztikák nehezen követik ezt a változást. A munkaerőpiaci felmérések továbbra is főállásokban gondolkodnak: alkalmazott vagy vállalkozó, teljes munkaidő vagy részmunkaidő. Csakhogy egyre többen egyszerre több szerepben dolgoznak – napközben alkalmazottak, este tartalomgyártók, hétvégén fuvarozók vagy kereskedők. Ez azt jelenti, hogy a valós gazdasági aktivitás nagyobb lehet annál, mint amit a számok mutatnak, miközben a jövedelmek széttagoltabbak és bizonytalanabbak.
A jelenség nem csak technológiai, hanem társadalmi és gazdaságpolitikai következményekkel is jár. A mellékjövedelmek terjedése részben válasz a megélhetési költségek emelkedésére: lakhatásra, energiára, élelmiszerre sok helyen gyorsabban nőnek az árak, mint a bérek. A side hustle így nem luxus, hanem túlélési stratégia. Ugyanakkor új kockázatokat is hoz: a jövedelmek kiszámíthatatlanok, a szociális védelem gyengébb, a munkavállalói jogok sok esetben nem érvényesülnek.
A kormányok és adóhatóságok számára ez külön kihívás. Hogyan adóztassunk több millió apró, részben láthatatlan jövedelmet? Hogyan mérjük a gazdasági teljesítményt egy olyan világban, ahol a munka nem munkahelyhez, hanem platformhoz kötődik? A régi statisztikai és szabályozási modellek erre nincsenek felkészülve.
Rekordközelben a többállásosság
A legegyszerűbb, jól mérhető jelenség a többállásosság. Az Egyesült Államokban 2025 novemberében 9,471 millióan számítottak „multiple jobholdernek” (több munkahellyel rendelkező munkavállalónak), ami 5,8 százalékos arányt jelent a foglalkoztatottakon belül.
A St. Louis Fed adatsora szerint a szezonálisan igazított mutató 2025 novemberében 5,7 százalék volt, és a következő adatkibocsátás 2026 januárjára esik.
Ez azért fontos, mert a többállásosságot gyakran kétféleképpen lehet olvasni:
- Pénzügyi kényszer – a megélhetés drágul, a bér nem elég, kell a második bevételi láb.
- Technológiai könnyítés – könnyebb extra munkát találni és elvégezni (platformokon, távmunkában), mint korábban.
A vita lényege: nem feltétlenül ugyanaz a jelenség mozgatja az összes többállásost. És pont ez a side hustle új világa: ugyanaz az eszközkészlet (platformok, digitális fizetés, online piacterek) egyszerre segíti a rászorulót és a lehetőséget keresőt.
Kevesebben mondják, mégis erős a jelenség
Érdekes ellenpont: egy 2025-ös amerikai felmérés szerint 27 százalék mondta azt, hogy van mellékállása, ami csökkenés az előző évi 36 százalékhoz képest. Ez elsőre úgy hangzik, mintha a trend kifulladna, ám korántsem erről van szó. A side hustle definíciója csúszós: van, aki a második hivatalos állását érti alatta, más platformos alkalmi munkát, megint más egyszeri eladásokat vagy tartalomgyártásból származó bevételt. A változó önbesorolás mögött simán lehet az is, hogy normalizálódott: nem „külön identitás”, hanem mindennapi pénzügyi rutin.
Ami beszédes: a mellékjövedelmek összetétele széles – a néhány ezer, tízezer forintnyi kiegészítéstől a komoly, akár több százezer forintos bevételig. Egy 2025-ös összesítés szerint: a side hustle-ből származó átlagos havi bevétel 885 dollár, a medián 200 dollár (a medián azért fontos, mert sok kis bevétel mellett néhány nagy „felhúzza” az átlagot).
Már nem szürke zóna: 28 millió európait érint
Ha Európában nézzük a képet, a szabályozók már nem úgy kezelik a platformmunkát, mint marginális jelenséget. Az EU Tanácsa 2024 októberében elfogadta a platformmunkások munkakörülményeit javító új szabályokat, és a közlés több mint 28 millió platformon dolgozó emberről beszél, akik száma a várakozások szerint a következő években tovább nő.
A hangsúly itt nem is csak a pénzen van, hanem azon, hogy a platformgazdaság egyik központi eleme az algoritmikus menedzsment: […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!