2020. október 24., szombatMa Salamon napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
2020.10.24. Salamon Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 364,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 339,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Nagyon messze vagyunk az alapjövedelem bevezetésétől

Nagyon messze vagyunk az alapjövedelem bevezetésétől

Feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) – kevéske zsebpénz, jó drágán

Az alapjövedelem-szerű támogatások kapcsán elsőként talán a feltétel nélküli alapjövedelem jut mindannyiunk eszébe – érthető okokból. A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) az egyéneknek juttatott, havi (vagy heti) rendszerességű feltétel nélküli juttatás, mely nem függ az illető jövedelmi, vagy vagyoni helyzetétől, egyetlen követelménye, hogy a jogosult az adott állam polgára legyen. Röviden így is ismerhetjük:

mindenki kapjon havi X ezer forintot, „csak úgy”!

A javaslat azt célozza, hogy minden egyes állampolgár megkapja a létminimum előteremtéséhez szükséges összeget állami támogatás formájában.

A javaslat persze számos igazságossági szempontot felvet.

  • Miért jó, ha egy adott állam legszegényebb és leggazdagabb állampolgára is ugyanakkora támogatást kap az államtól?
  • Miért kedvező egy olyan program, ami nem csupán a rászorultakat és legszegényebbeket támogatja, ezzel is segítve a társadalmi újraelosztást?

A felvetett kérdésekre persze léteznek válaszok. Az FNA támogatói rendre kiemelik, hogy egy hasonló program felválthatná a jelenlegi szociális támogatási rendszert, valamint a támogatás adminisztrációjának egyszerűsödése csökkenthetné az állam adminisztrációs kiadásait.

Bár az érvek helytállóak, a program költségét illetően továbbra is számos aggály merül fel. Ha Magyarország minden lakosa (9,7 millió fő) megkapná a havi 95 ezer forintot (a jelenlegi létminimumérték), úgy a program költsége évi 11 ezer milliárd forintra rúgna. Összehasonlításképpen a 2019-es magyar működési költségvetés kiadási főösszege 16,6 ezer milliárd forint volt.

Amennyiben az FNA-t a jelenlegi szociális támogatások mellett vezetnék be, úgy a működési költségvetés 27,5 ezer milliárd forintos kiadásaival Magyarország az Európai Unió legmagasabb újraelosztásával működő államává válna.

Amennyiben a javaslat a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások teljes eddigi rendszerét (közelítőleg 6 ezer milliárd forint) kiváltaná, a költségvetés kiadásai még így is közel 5 ezer milliárd forinttal emelkednének. Talán a program kiemelkedően magas költségének tudható be, hogy az alapjövedelem bevezetése mellett érvelő politikai szereplők jellemzően nem az FNA bevezetését propagálják.

Garantált minimumjövedelem (GMJ) – kétélű fegyver

Kevésbé ambiciózus, ellenben szintén elég megosztó a garantált minimumjövedelem ötlete. Bár a Párbeszéd Magyarországért alapjövedelemként hivatkozik az elmúlt hetekben vázolt javaslatukra, az elképzelés közelebb áll a garantált minimumjövedelemhez, mint a korábban ismertetett FNA-hoz.

A GMJ lényege, hogy az állam kipótolja azon polgárok jövedelmét egy bizonyos szintre, akik szociális helyzetükből adódóan rászorultnak minősülnek.

Fontos kiemelni, hogy a GMJ a rászorultságot leginkább a jelenlegi jövedelem szintje alapján állapítja meg, nem pedig egyéb, esetlegesen szubjektív szempontok alapján (például lakóhely).

A program kedvezményezettjei lehetnek például a gyermekek, akik a program értelmezési keretében nem rendelkeznek jövedelemmel. A gyermekek után az állam jelenleg családi pótlékot fizet (12 ezer és 26 ezer forint között). Tulajdonképpen a családi pótlék is egyfajta, gyermekek után járó alapjövedelemnek tekinthető, bár sokan hangot adnak elégedetlenségüknek a támogatás elégtelen mértékére hivatkozva. Való igaz, hogy a 2010 óta regnáló Fidesz–KDNP-kormányok nem az alanyi jogon járó támogatások emelésében, hanem sokkal inkább a munkajövedelemhez kötött támogatások kiterjesztésében gondolkodott (például a családi adókedvezmény intézményének bevezetésével).

Párbeszéd tisztújító kongresszusa 2020 szeptember 13-án

Párbeszéd tisztújító kongresszusa 2020 szeptember 13-án

Fotó: Párbeszéd / facebook

A programnak szintén kedvezményezettjei lehetnek a munkanélküliek és a kellően alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok. A munkanélküliek esetében az állam a GMJ-n keresztül biztosíthatja, hogy a létminimum előteremtésével annak se legyen problémája, aki éppen elvesztette az állását.

A GMJ bevezetése persze lehet negatív ösztönző a munkavállalásra.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/09/30/alapjovedelem_abc/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Húszezer hektárral nőtt az erdőterület

A kormányzat célja a klímaváltozás elleni fellépés, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben a …