Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese szerint a mindennapi felhasználók számára az adathalászat jelenti a legnagyobb veszélyt az online térben. A trend az elmúlt években megsokszorozódott, különösen olyan időszakokban, mint a karácsony vagy az online vásárlási szezonok.
A kiberbűnözők arra próbálnak rávenni minket, hogy minél előbb adjunk meg személyes és banki hozzáférési adatokat, klikkeljünk rá egy linkre, töltsünk le egy applikációt
– világított rá. A módszer lényege, hogy a felhasználót stresszhelyzetbe hozzák: gyorsan kell döntenie például egy nagy kedvezménnyel kínált termékről, ami persze zömében csak álca.
A rektorhelyettes kiemelte a szolgáltatók nevében történő csalásokat is. A bűnözők lemásolják a közműszolgáltatók vagy bankok weboldalait, és minimális, néhány ezer forintos tartozással próbálják rávenni az áldozatokat a fizetésre.
Ami a legérdekesebb, hogy ezeknél az oldalaknál a befizetés meg is érkezik a szolgáltatóhoz, tehát nem a bűnözőhöz
– tette hozzá. A csalókat valójában a bankkártyaadatok és jelszavak érdeklik, amelyeket aztán később használnak fel – jellemzően akár az éjszakai órákban, amikor az áldozat alszik.
Milliárdos károk, amiket jó eséllyel senki sem térít meg
A 2025-ös adatok alapján negyedévenként 5-6 milliárd forint közötti kár éri a magyar számlatulajdonosokat az adathalász-támadások miatt. Rajnai Zoltán hangsúlyozta: a bankok csak akkor vállalnak felelősséget, ha az ő rendszerük feltörésével jutnak forrásokhoz a bűnözők.
„Amennyiben a banki adatokat úgy adjuk meg, hogy harmadik félnek szolgáltatjuk ki, a bankok nem vállalnak felelősséget a károkozásért”
– figyelmeztetett. A rektorhelyettes személyesen is ismer olyanokat, akik így jártak. Egy telefonhívással, egy linkkel beléptek, megadták az adataikat, mert nagy nyereményekkel kecsegtették őket – és aztán a megtakarított millióik úsztak el. Az esélyek a pénz visszaszerzésére minimálisak.
A rendőrségen ugyan megalakult az online bűnözésre szakosodott nyomozószervezet, de a nemzetközi hálózatok felgöngyölítése rendkívül nehéz.
„Abban az esetben, ha ez magyarországi vagy szűkebb európai uniós térségben történik, akkor nagy az esély a felderítésre, de ha túllépnek az EU határain, a visszanyomozás majdhogynem lehetetlen” – világított rá a szakértő.
A vállalatok sincsenek biztonságban
Nem csak az egyéni felhasználók vannak veszélyben. A rektorhelyettes szerint a vállalatoknál dolgozók is komoly kockázatot jelentenek, ha kéretlen e-mailekre klikkelnek.
Egy zsarolóvírus nem csak a felhasználó egy gépére települ, hanem a teljes rendszerre és mindenkinek a gépére
– magyarázta. Ilyenkor a cég összes adata elérhetetlenné válik, beleértve az ügyféladatokat és a szolgáltatási rendszereket is. És ha nincsenek biztonsági mentések, az adatok szinte visszaállíthatatlanok! – figyelmeztetett.
Különösen veszélyeztetettek az állami rendszerek: önkormányzatok, kórházak, egyetemi hálózatok.
„A kiberbűnözőknek nemcsak az a céljuk, hogy adatokat szerezzenek meg, hanem az is, hogy teszteljék azokat a rendszereket, amelyekből majd később adatot lehet kinyerni” – hívta fel a figyelmet. Példaként említette az egyetemi tanulmányi rendszereket, mint a Neptun, ahol a hallgatók banki adatai és befizetési információi is megtalálhatók.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!