Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Ha azon múlik, garantálom, hogy az infláció 3 százalék körül lesz a jövőben, és a kormány mindent elkövet, hogy ne is emelkedjen. De akkor az 5 százalék is tuti?” – kérdezett vissza Nagy Márton Csányi Sándorra a Portfolio.hu Budapest Economic Forum rendezvényen azt követően, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója a bankoktól kért „önkéntes”, 5 százalékos lakáshitel-THM-plafon kapcsán arról beszélt, hogy a kérés mellett nem hallja, a kormány milyen garanciát vállal az inflációra, noha ez – mondta Csányi – összefügg. A nemzetgazdasági miniszter szerint lakhatási válság van Magyarországon, és ennek megoldásában a kormány mellett a bankoknak is van szerepe.
„A bankokról nem akarok beszélni – pedig tudnék, hiszen az elmúlt 22 évben együtt dolgoztunk” – mondta a miniszter, majd megdicsérte a pénzintézeteket. Szerinte az látszik, hogy a magyar bankrendszer stabil, jövedelmező és hitelez – tehát ellátja a feladatát. Ezért köszönet jár. Nagy Márton szerint az extra terhek és azok fennmaradása a változó környezettel függ össze, ez nem igazán attól függ, ki a miniszterelnök és ki a gazdasági miniszter.
Jövőre ugrik a növekedés
A III. negyedéves GDP nem éri majd el a piac által várt 1,5 százalékot – az NGM 0-hoz közeli, de pozitív adatot vár. Így az éves növekedés is gyengébb lehet a vártnál. Ennek fő oka Nagy Márton szerint az ipar 4-5 százalékos zsugorodása. Kedvező, hogy a kiskereskedelmi forgalom stabilan 4 százalékkal nő, ezen belül az élelmiszer-kereskedelem 7-8 százalékkal bővül. Ez azt jelzi, hogy a belgazdaság már helyreállt – oldódhat a bizalmatlansági motívum. Egy nemzetgazdasági miniszter elsősorban ezért felel. A külgazdasági gyengeségeinkért inkább a német gazdaság felel – ott idén is negatív lesz a gazdasági növekedés, és jövőre is csak 1,1 százalékos bővüléssel számolnak.
Nagy Márton szerint
2025 I. negyedévében nagy ugrás lesz a GDP-növekedésben – 3,3 százalékos a várakozás –, ebbe besegít a bázishatás. Utána 3–4 százalék közé emelkedünk, s később 4 százalék fölé mehet a növekedés a miniszter szerint.
Az inflációt legyőztük, s a visszatérésétől sem kell félni. A háztartások fogyasztási kiadása már emelkedik, bár ebbe még belekavar a külföldi online webshopok forgalma, de itt stabil és javuló a helyzet.
A beruházások a külpiaci gyengeség és a belső fogyasztás megtorpanása miatt maradtak – de utóbbiban már látszik a javulás. 2025-ben ráadásul számos gyár kezdi el működését, ami szintén megdobhatja a beruházási adatokat – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A fentiek eredőjeként a kormány jövőre 3,4 százalékos növekedéssel tervez, de ez konzervatív előrejelzés – vélekedett Nagy Márton.
A kormány új gazdaságpolitikai akciótervet készített, amelynek 3 eleme van:
- a megfelelő lakhatás biztosítása,
- a jövedelmek vásárlóerejének növelése és
- a Demján Sándor kkv-vállalkozásfejlesztési program.
Az OECD-minősítés szerint kritikus a fővárosi lakhatási probléma
Az első pont, a lakhatás biztosítása kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy évente legalább 25 ezer új lakásnak kellene épülnie. 2024-ben ehhez képest maximum 14 ezer új lakás épül. Eközben a lakásvásárlások száma nő – ez növeli a lakásinflációt. A Covid óta az országos lakásárindex 64 százalékos, a budapesti 44,5 százalékos növekedést mutat, a lakbérindex 41,5 százalékos emelkedést jelent 2020 óta.
A kormány szerint megfizethető négyzetméter- és albérletárak kellenek – a lakhatási infláció ugyanis drasztikus, és lerontja a többi mutatót is.
Budapesten, de már Debrecenben is 12 évnyi jövedelem kell egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Ha egy fiatal Budapesten akar bérelni egy lakást, jövedelmének 40-60 százalékát kell lakásra fizetni. Az OECD szerint 30 százalékos arány felett lakhatási válság van, 40 százalék felett pedig kritikus ez az érték – mindez azt jelenti, hogy nagyon gyors lépésre van szükség
– helyezte nemzetközi összevetésbe a miniszter a magyar helyzetet.
Szavai szerint Budapesten 800 ezer háztartás van, ebből 140 ezren bérelt lakásban élnek – ez 18 százalékos arány. (További 26 ezer lakás pedig rövid távú lakáskiadásban érdekelt.) Ez az adat – legalábbis a főváros szempontjából – cáfolja azt, hogy Magyarországon tulajdonon alapul a lakhatás – ráadásul ez a szám NAV-adatokból leszűrt, tehát hivatalos adat, a valóság és a válság ennél rosszabb lehet. Budapesten tehát beavatkozásra van szükség – bár ez nem elsősorban kormányzati feladat kellene hogy legyen.
A fentiek miatt 10 elemű lakhatási tervet tervezett a kormány.
Ezek Budapest specifikus lépései:
- Az Airbnb feltételeinek szigorítása – jövő héten indul a társadalmi egyeztetés –, 2 éves moratórium jön az új engedélyekre, és 4-5-szörös adóemelést terveznek.
- A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/10/17/kormanyprogram-hitel-novekedes-lakhatas-kkv-fejlesztes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!