Nagy Márton elárulta, mi fog történni, ha megtámadják a forintot

A háború és a német recesszió gyengíti az ipart, az exportot és a beruházásokat, a szigorú monetáris politika negatív növekedési hatásokkal jár, ezért a kormány feladata, hogy a fiskális politikán keresztül ösztönözze a gazdaságot a fogyasztás élénkítésével – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén.

Ebben a helyzetben a kormány anticiklikus politikával tudja felpörgetni a gazdaságot a reálbérek növekedésén és a fogyasztás élénkítésén keresztül, hosszabb távon azonban továbbra is a beruházásvezérelt növekedés a cél. A belső kereslet növelése a hazai vállalkozók működésének is támaszt ad. Nagy Márton szerint ennek a fiskális politikának az az ára, hogy

Ezzel az értékkel Magyarország az uniós mezőny hátsó harmadában helyezkedik el, de 2026-ra a középmezőnyébe térhet vissza a növekedés felgyorsulásával, amely az idei 0,5 százalék után jövőre 3 százalékot érhet el – mondta a nemzetgazdasági miniszter. A hitelminősítés által vizsgált elsődleges egyenleg szempontjából Magyarország jobb helyzetben van, és közelíthet az uniós átlaghoz.

Több növekedés kell – viták a költségvetésről és különadókról

Elmondta, hogy sikerült megtalálni azt a szűk mozgásteret, ahol a hiány növelése nem okozott piaci reakciókat, miközben élénkíti a gazdaságot. A kedvezőtlen környezetben átmenetileg fenn kell tartani a fogyasztásvezérelt politikát, de a következő időszakban K+F-alapú gazdaságpolitikára és új fókuszpontokra van szükség. Ezek között említette az élelmiszer-, a védelmi és a gyógyszeripart, valamint a logisztikát, amelyek szerinte optimális gazdaságpolitikai mixet alkothatnak.

Megjegyezte, nemcsak a kormány, hanem a piacok is jóval magasabb növekedéssel számoltak az idei évre. Tájékoztatása szerint a kiadási oldalon zárolták a tartalékokat, a bevételi oldalon pedig a kiemelkedő nyereséget elérő bankok extraprofitadójának 180 milliárd forintos emelése biztosít többletforrást a kormányzati programok finanszírozására. Nagy Márton azt is kiemelte: az államadósságnak is fenntartható pályán kell mozognia. Úgy vélte, az idei és jövő évi 73,5 százalékos adósságráta reális cél, amelynek elérését a gazdasági növekedés gyorsulása is segíti.

Vajda Zoltán (Demokratikus Koalíció) a költségvetési bizottság elnöke szerint „őszinte szembenézésre” lett volna szükség, azonban ez elmaradt. Kiemelte: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a növekedés az EU-ban, de az infláció és az államadósság finanszírozása a legmagasabbak között van. Szerinte a magas inflációt részben az árstopok és a különadók átterhelése okozta, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált, az „EU-pénz elakadása” pedig számszerűsíthető károkat okozott.

Ander Balázs (Jobbik), a bizottság alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a bankok a különadók terheit a lakosságra hárítsák át. Véleménye szerint a banki különadókból fedezni lehetne a szociális és kulturális szféra béremelési igényeit. Kérdésére, miszerint a férfiak […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/12/01/nagy-marton-ngm-kormany-orszaggyules-makrogazdasag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!