A kormányzat négy gazdaságstratégiai döntést hozott meg, ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:
- A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
- Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
- Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.

Jöjjenek a részletek!
A tárcavezető a csütörtöki háttérbeszélgetésen felül lapunknak ismertette az intézkedéscsomagot, amely négy lépést tartalmaz. Az első a bankokat érinti: itt az extraprofitadó megfelezéséről döntöttek, ám ezt állampapír-vásárláshoz kötik.
Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából
– válaszolta kérdéseinkre Nagy Márton, ugyanakkor itt fontos leszögezni, hogy ez maximum az extraprofitadó 50 százalékáig történhet meg.
Nagy Márton szerint az intézkedés úgy lett kialakítva, hogy azoknál a szereplőknél, ahol alacsony az állampapírok aránya, ott ez növekedjen: „Lesz olyan hitelintézet, ahol 1-2, és lesz olyan, ahol akár 45 százalékkal kell növelni az állampapírok arányát. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, itt kifejezetten kötvényekről van szó, hosszú lejáratú állampapírokról. Mert kifejezetten fontos, hogy az államadósságon belül a lejárati struktúra javuljon” – hangsúlyozta.

A második intézkedés a kamatadórendszer megváltoztatása, itt plusz szociális hozzájárulási adó érkezik, de valójában megduplázódnak a terhek – 15+13 százalékot kell fizetni. „Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.
A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz.
Módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. „Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok” – mondta Nagy Márton.
Ennek az intézkedésnek a másik része, hogy „a diszkontkincstárjegyeket minimum 20 százalékra húztuk”. Az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell tartani. „Így diszkontkincstárjegyek felé is növekedik majd a kereslet”, ez július elsejétől lép hatályba, augusztustól lesz effektív.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!