2021. március 3., szerdaMa Kornélia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
2021.03.03. Kornélia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Nagy István: Lökést adunk az élelmiszeriparnak

Hirdetés

Nagy István: Lökést adunk az élelmiszeriparnak

Mennyire viselte meg az ágazatot a koronavírus-járvány, elegendő volt-e az a 25 milliárd forintos támogatás, amit a kormány a hitelmoratórium és egyéb pénzügyi támogatások mellett biztosított a vállalkozásoknak?

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság éppen hogy nyertesen került ki a 2020-as évből. Ha csak a számokat nézzük, akkor a kihívások ellenére a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt értéke 2953 milliárd forint volt, ami 4,1 százalékkal több, mint az előző évben. Az uniós átlag viszont 1,4 százalékkal csökkent 2020-ban. 

A legfontosabb azonban az, hogy a szektor az elmúlt évben visszavonhatatlanul stratégiai ágazattá vált. A járványvédelmi korlátozások, határzárak ráirányították a figyelmet a hazai termékek fontosságára, kiderült, hogy csak az a biztos, ami itt van. Világossá vált azonban az is, hogy a magyar mezőgazdaság ütésálló.

Hirdetés

Egyetlen nap, 2020. március 14-e megmutatta az ágazat erejét: aznap az emberek háromszor annyit vásároltak, mint az előző évi karácsonyi nagyhét hétvégéjén, másnap mégis volt áru a boltokban. Csupán a kiskereskedelem, valamint az egyes üzletek logisztikai áteresztőképességén múlott, hogy mennyi minden van a polcokon. Annak ellenére is, hogy maga az ágazat is négy vírussal küzdött egyszerre: az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a koronavírus mellett a pánikot is le kellett gyűrni. Három-négy nap alatt azonban helyreállt a szolgáltatás és az áruforgalom. Én pedig útra keltem, és sorra jártam az országban a legfontosabb termelőket, cégeket, hogy ne álljon le az ágazat.

És a járványvédelem?

Szerencsére eddig nem fertőződtem meg. De fontos volt, hogy a leggyorsabban értesüljünk a problémákról. További hozadéka volt a járványnak, hogy a lakosság újra felfedezte a piacok szolgáltatásait és a helyi gazdaság értékeit. Ezért is támogatja a minisztérium a legkisebb termelőket:

5 millió forint szabadon felhasználható fejlesztési forrásra pályázhattak, most tavasszal pedig újranyitjuk számukra ezt a lehetőséget.

A cél az, hogy művelje meg a kertjét, ültessen még egy tucat gyümölcsfát, vagy állítson be még egy tehenet, és helyben értékesítse a termékeit. Az önkormányzatok számára pedig akár 100 millió forintos, termelői piacaik fejlesztését szolgáló támogatást kínáltunk annak érdekében, hogy javíthassák a helyi piacok szolgáltatásait, és biztosítsanak árusítási lehetőséget a helyben megtermelt termékeknek. Elindult egy hazai termékek fogyasztását ösztönző kampányunk is, Válaszd a hazait! címmel.

20210208-STA 6453

Fotó: Sóki Tamás / Index

A turizmus és a vendéglátás kieső kereslete azért érezhető veszteség volt, nem? A borászok például kifejezetten bajban voltak.

Mégis ők reagáltak a legrugalmasabban: szinte azonnal online kereskedelmi felületeket és házhoz szállítást indítottak. Akinek viszont erre nem volt módja vagy nem olyan mértékben jelentett megoldást, az valóban nehezebb helyzetbe került. A járulékkedvezmények épp ezért terjedtek ki többek között a borászatokra, kézműves söröket készítőkre is.

Most viszont a március elsejéig meghosszabbított járványvédelmi korlátozó intézkedések miatt sok vendéglátósnak azért fáj a feje, hogy a lejáró minőségmegőrzési idejű készletekkel mit kezdjen. Tervez-e a kormány valamilyen segítséget adni ehhez?

Most elsősorban az ágazati bértámogatással, a bérek 50 százalékának egyösszegű kifizetésével segíti a vendéglátást a kabinet. Az még kérdéses, hogy mikortól lehetséges majd az újraindulás, de ezért is lesz konzultáció, hogy ebben egyértelműbben láthassunk mindannyian. A járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára több támogatást is nyújt a most elindítani tervezett kamatmentes újraindítási gyorskölcsön, amely pontosan ezeknek a problémáknak az áthidalására nyújt segítséget.

Ha már gazdaságfehérítés, várható-e, hogy a 2022-es költségvetés tavaszi tervezésénél nekifut a tárca a zöldség-gyümölcs ágazatban az áfacsökkentésnek?

Ez nehéz kérdés, mert ez így, ebben a formában egy óriási termékkört jelent, másrészt az áfa kérdése elsősorban adópolitikai dimenzióban jelenik meg a kormányzati munkában. Ha a szakma megegyezik róla, hogy mely termékekkel kezdjük el a megvalósítást – mint ahogy a sertéshúsnál is történt –, még akár napirendre is kerülhetne. A fokozatosság volt a lényeg korábban is, mivel így évente ellenőrizhető volt a költségvetési hatás is.

A korábbi áfacsökkentések tapasztalata, hogy jelentős fehéredést hoztak az érintett ágazatokban, de ma már adópolitikai oldalról érdemi szempontként merül fel, hogy az azóta bevezetett gazdaságfehérítő lépések – az online kasszától az EKÁER-ig – ezt a fehérítő hatást más eszközökkel segítik elő. Ez is megfontolásra készteti a kormányt, miközben családtámogatási rendszerrel, jövedelemadózást érintő intézkedésekkel igyekszik növelni az emberek zsebében maradó összeget.

Megesik, hogy a kereskedőnél marad az áfacsökkentésből eredő különbözet.

Főleg akkor nem cél ilyen döntést hozni, ha a kiskereskedelmi láncok többsége nem magyar kézben van.

Ha van stratégiai kérdés a következő időszakban, akkor az az, hogyan tudjuk emelni a kiskereskedelemben a magyar tulajdoni hányadot.

Ez egy folyamat. A zsebszerződések ügyének 2010 utáni lezárásával megvolt a földharc: ha ezt nem léptük volna meg, akkor Isten látja lelkem, a nyugati határtól egész a Dunáig felvásárolták volna az osztrák és német befektetők a termőföldet. Az utolsó pillanatban akadályoztuk meg, hogy külföldi kézbe kerüljenek a magyar földek, megvédtük a nemzeti érdekeinket. Most hozzárakjuk a feldolgozást, és el kell érni azt is, hogy a jelenlegi 75 százalékról 80 százalékra emeljük a kiskereskedelmi hálózatokban a magyar termékek arányát. Minden egy százalékpontos emelkedés százmilliárd forintot jelent a költségvetésnek.

Közben az őstermelők, családi gazdaságok adózási környezetének átalakításával növeljük a jövedelmezőséget a szektorban, a falusi csok mellett elindult az élhető vidéki környezet létrehozását célzó fejlesztési program is, ami a közszolgáltatások biztosításával vonzóvá tenné a vidéki életet, növelné a vidék népességmegtartó erejét.

És stratégiai fontosságú a kiskereskedelem ügye is.

Jelenleg olyan nyereség képződik a szektorban, majd hagyja el az országot, amit nem lehet tűrni.

Erre a fejlesztési forrásra szükség van. Arról nem is beszélve, mennyivel biztosabb lenne a gazdaság tervezése, ha tudnánk, hogy a kereskedelemnek mire mekkora igénye van, az áringadozások is kivédhetőbbek és a piac is könnyebben szabályozható lenne, ha a kiskereskedelem nagyobb hányada lenne magyar kézben.

20210208-STA 6283

Fotó: Sóki Tamás / Index

Azért arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezek a külföldi tulajdonú láncok a magyar beszállítók termékeit is terítik régiós szinten is…

Azzal nincs is semmi baj, hiszen a magyar mezőgazdaság deklaráltan több mint 20 millió embert is képes lenne ellátni. Ez nagy előnye az országnak, de valljuk be, egyben veszélyezteti is. Nem mondjuk ugyan ki, de az élelmiszer-előállítás, az élelmiszer-önrendelkezés egyre fontosabb kérdés lesz ebben az évszázadban. Amennyire biztonságot ad nekünk, annyira kihívást jelenthet a másik oldalon.

Milyen egyéb tanulságokkal szolgált az elmúlt tavasz ágazati szinten?

Többek között kiderült, hogy az alapanyag-termelésben nincs elég hazai előállítású malac, amit a hizlaldákba lehet küldeni, és gyakran Romániából kell brojlercsirkét importálnunk. Ez azt jelenti, hogy újabb hazai brojlertelepekre, kocatelepekre van szükség. Mindezek miatt alágazatonként stratégiai döntéseket hoztunk: többek között 500 millióról 2 milliárd forintra emeltük az ősszel 50 százalékos támogatásintenzitás mellett meghirdetett állattartótelep-fejlesztési pályázatokon elérhető támogatás összegét. Az 50 milliárd forintos keretre 329 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. A kertészet számára összesen 30 milliárd forint értékben meghirdetett pályázatok is népszerűek voltak, hiszen 80 milliárd forintnyi forrásigény érkezett.

Az adatok szerint 2020 első három negyedévében ugyan nemzetgazdasági szinten 8,6 százalékkal esett vissza a beruházási volumen, ám a mezőgazdaságban 6,5 százalékkal emelkedett. A koronavírus-válság közepette is töretlen beruházási kedv olyan elkötelezettséget jelzett a vidéki gazdatársadalom részéről, hogy a kormány nemzeti forrásból soha nem látott mértékben megemelte az ágazat számára elérhető beruházási forrásokat. Így 2021-től, aki megfelel a pályázati feltételeknek, azt támogatni tudjuk céljai elérésében. Ez például azt jelenti, hogy

a gazdálkodók saját erejét is hozzászámítva összesen 600 milliárd forint értékű beruházás indulhat meg hamarosan az állattenyésztésben.

Mivel az új közös agrárpolitika rendszere csak 2023-ban indul, a támogatások szempontjából 2021 és 2022 átmeneti év lesz, vagyis a 2014–2020 közötti szabályok mentén már az új ciklus forrásait költjük a gazdáknak járó közvetlen támogatásokra. A területalapú és egyéb jövedelempótló támogatások idén és jövőre is az eddig megszokott szabályok szerint igényelhetők, de már az új forráskeretből érkeznek majd. 2027-ig a közös agrárpolitika I. pilléréből közel 3300 milliárd forint jut majd el a gazdákhoz.

Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023–2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése. Tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítunk az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről.

Emellett a kormány által meghirdetett gazdaság-újraindítási terv részeként a vidék újraindítása is kiemelt figyelmet kap.

Mit tartalmaz a vidék újraindítási terve?

Első lépésként a kisebb, családi méretű állattartó gazdaságoknak és az ültetvénytelepítést tervező kertészeti gazdaságoknak szánt beruházási források mellett még az idén tervezünk kiírni egy olyan feldolgozóipari, élelmiszeripar-fejlesztési pályázatot, ami majdnem akkora, mint amit az előző hétéves ciklusban erre a célra szántunk. A szektor vállalatai

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2021/02/13/nagy-istvan-lokest-adunk-az-elelmiszeriparnak/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Már lehet jelezni a falusi boltfejlesztési támogatási igényt

Már lehet jelezni a falusi boltfejlesztési támogatási igényt

Akkora az érdeklődés a 2000 fő alatti falvakban a boltfejlesztési támogatási milliókra, hogy a Miniszterelnökség …