2021. június 19., szombatMa Gyárfás napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
2021.06.19. Gyárfás Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 324,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Munkahelyi konfliktushoz vezethet a felgyűlt szabadságok kiadása

Hirdetés

Munkahelyi konfliktushoz vezethet a felgyűlt szabadságok kiadása

GettyImages-83542151

Fotó: Oli Scarff / Getty Images Hungary

Nem várt mellékhatása lehet a járvány végének, illetve az utazási korlátozások feloldásának Magyarországon, de Európa-szerte is.

A céges felső vezetőknek és a munkavállalók egy részének tetemes mennyiségű szabadsága halmozódott fel,

Hirdetés

főleg azokon a területeken, ahol sikerrel álltak át a távoli munkavégzésre. A termelő vállalatok ilyen szempontból jó helyzetben vannak, náluk sok helyütt tényleg kiadták a szabadságokat, de a sikeres home office implementálók bajba kerülhetnek.

Arról van szó, hogy a vállalkozások felső vezetése a nagy utazók közé tartozik, részint azért, mert megengedhetik maguknak, részint azért, mert – főleg a fiatalabb generációba tartozók – erősen élményhalmozók. Ők meglehetős önállóságot élveznek a szabadságok kivétele tekintetében, de aki nem, annak is van általában a szerződése szerint 10-12 napja, amely felett maga rendelkezhet, és nem vitás, hogy amint lehet, menni akarnak, és ebbe az irányba tolja őket a család is. Elég körülnézni a Facebookon, már ma is Horvátországból posztolgat a magyar vállalati élet színe-java.

A probléma másik aspektusát a középvezetők és a munkavállalók jelentik, akiknek ugyancsak sok szabadságuk halmozódhatott fel. Idén egészen biztosan kiestek a sítúrák és az egzotikus telelések a szubmediterrán övezetben, vagyis

szinte mindenkinek öt-nyolc nappal több szabadsága maradt az év második felére, mint általában,

feltéve, ha a cégek nem kötelezték az alkalmazottakat a szabadságok kivételére.

Ahol nem küldték el a dolgozókat szabadságra, ott lehetnek majd problémák

Ebben a tekintetben a cégek nagyjából három csoportja írható le, szigorúan elméleti alapon.

  • Az elsőbe azok tartoznak, akiket tényleg megcsapott a járvány, ahol leállások voltak, és pont az a jellemző, hogy a munkavállalóknak ki kellett venniük a szabadságukat ahhoz, hogy jövedelemhez jussanak. Az ő körükben nyilván nem a túl sok benn maradt szabadság jelenti a problémát, de náluk is gondot okozhat, ha a szabadságnak azt a részét, amelyről a munkavállalók döntenek (alapértelmezésben ez hét nap), tömegesen ugyanabban a pár hétben akarják kivenni a dolgozók.
  • A második csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek ugyan sikeresen átálltak a távmunkára, de a felkészült HR-vezetés a szabadságok kivételére kötelezte a munkavállalókat, ha más nem, hát a tavaly év végi tapasztalatok alapján. A példa kedvéért valószínűleg ebbe a körbe tartozik Magyarországon az autógyártás és annak beszállítói köre, ahol a járvány idején hosszabb lezárások és kényszerszabadságolások voltak. Ők is nyugodtan dőlhetnének hátra a székükben, ha nem állna fenn annak a lehetősége, hogy az országhatárok megnyitása és az őszi iskolakezdés között kevés idő telik el.
  • Az igazi probléma a harmadik csoport, azok, akik nem adták ki kötelező jelleggel a szabadságokat. Ez a csoport két részre osztható: az egyikbe azok a kis- és középvállalkozások tartoznak, ahol nincs profi HR-csapat, a HR-t leginkább adminisztratív, bérszámfejtési területnek tekintik; míg a másikba viszont azok a közepes vagy nagyvállalatok, ahol az elmúlt években szinte minden a munkavállalói élmény körül forgott.

Ebben a vállalati szegmensben a munkavállalók könnyen azzal szembesülhetnek, hogy az általuk választott hét napot még csak-csak kiadják a cégek, de a szabadság nagyobbik részét, a kötelező maradék 13 napot és ami e felett – például életkor vagy a gyerekek miatt – jár, azt már nem, mert egyszerre többen akarják kivenni, mint amit elbír a cég. Ráadásul az utazási korlátozások bizonytalan idejű feloldása miatt a családok rosszul állnak a szervezéssel is, sokan csak az utolsó pillanatban tudják majd eldönteni, hogy mikor és hova akarnak utazni.

Így a cégvezetés sem tud alaposan felkészülni az igényekre, mint akkor, amikor a hosszabb szabadságok igényeiről már tavasszal tudott.

Ebben a szekcióban azok a nagyvállalatok találhatók, ahol a szellemi munka hozzáadott értéke mértékadó, és ahol a betanítás költsége ismétlődő és magas költséget jelent. Ilyen mindenekelőtt az SSC-szektor, amelyben ma Magyarországon mintegy 65 ezer fő dolgozik.

A lezárások és utazási korlátozások vége várhatóan egybeesik az utazási szezonnal, ezért idén különösen jól kell szervezni az egyes csoportokon belül a szabadságolások és helyettesítések rendszerét a szektorban

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2021/05/31/munka-szabadsag-cegek-koronavirus-lazitas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Jól fizet idén nyáron a diákmunka

Jól fizet idén nyáron a diákmunka

A közoktatásban a napokban véget ért a tanév, amely egyúttal a diákmunka főszezonjának nyitánya is. …