Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarország atomenergia-történetének egyik legfontosabb pillanata következhet a következő napokban. A Paksi Atomerőmű első blokkját 1982-ben helyezték üzembe, azóta azonban még egyszer sem fordult elő, hogy a négyblokkos erőművet egyszerre teljesen le kelljen állítani. Most azonban erre is reális esély mutatkozik, sőt szinten biztosra vehető. A Duna történelmi mélységű vízállása és a rendkívüli hőhullám miatt az elmúlt napokban fokozatosan csökkentették az erőmű teljesítményét, a szakértők és a kormány szerint pedig a hétvégén akár az összes blokk leállítása is elkerülhetetlenné válhat.
A helyzet súlyát jól érzékelteti, ahogyan egy magas rangú energetikai vállalatvezető jellemezte az Indexnek a jelenlegi állapotot: „Most elmegyünk a falig.”
Ha ez bekövetkezik, Magyarország energiaellátása hétfőtől példátlan nyomás alá kerülhet. A paksi termelés kiesése ugyanis egy időben következne be a hőkupola miatt csúcsra járó villamosenergia-fogyasztással. Az ország ebben a helyzetben importra és a nagyfogyasztók önkéntes fogyasztáscsökkentésére szorul, végső esetben pedig kötelező ipari korlátozásokra is szükség lehet. A kialakult helyzet hátterében ugyanakkor nem kizárólag a szélsőséges időjárás áll. Magyar Péter miniszterelnök pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2018-as figyelmeztetés ellenére sem készültek fel az extrém alacsony dunai vízállásra.
Finomítói és atomerőművi kapacitások kiesése, történelmi aszály és hőkupola egyszerre állították olyan kihívás elé az energiarendszert, amellyel korábban még nem kellett szembenéznie. Az Index több, a hazai villamosenergia-rendszert és a paksi atomerőmű működését jól ismerő szakember segítségével elemezte, mi vezetett a jelenlegi helyzethez, milyen műszaki folyamatok zajlanak a háttérben, miért csökkentették fokozatosan a blokkok teljesítményét, milyen tartalékmegoldások állnak még rendelkezésre, és milyen következményekkel járhat Magyarország történetének első teljes paksi leállása.
7
Minden a következő tíz napon múlik
A kialakult helyzet súlyát jól érzékelteti, hogy egy, a magyar villamosenergia-rendszer működését részleteiben is ismerő energetikai szakemberek szerint a Paksi Atomerőmű teljes leállása önmagában is olyan kiesést jelentene, amelyet a hazai tartalékok már nem tudnak teljes egészében ellensúlyozni. Az energiarendszerre most két, egymást erősítő folyamat nehezedik.
- Miközben jelentősen szűkül a rendelkezésre álló termelőkapacitás,
- a rendkívüli hőség miatt a villamosenergia-igény megugrik.
A legkritikusabb időszak minden nap a késő délutáni és esti órák között alakulhat ki, nagyjából 17 és 22 óra között. Ekkorra ugyanis a naperőművek termelése a lemenő nap miatt gyorsan visszaesik, miközben a légkondicionálók és a családok esti rutinja miatt éppen ekkor tetőzik a fogyasztás. Az elmúlt évtizedben kiépített jelentős hazai naperőművi kapacitás nappal ugyan képes jelentős mennyiségű villamos energiát termelni, ám ezt az energiát csak korlátozott mértékben lehet áthozni az esti órákra. A jelenlegi, hozzávetőleg egy gigawattnyi energiatárolói kapacitás csak részben képes áthidalni a nappali és az esti termelés közötti különbséget.
Normál körülmények között a paksi atomerőmű biztosítja a rendszer folyamatos, úgynevezett alapterhelési termelésének jelentős részét, miközben a nappali naperőművi többlet sokszor már exportra kerül. Napközben most is exportálunk, de a kritikus időszakban természtesen import pozícióban van Magyarország. A Paksi Atomerőmű teljesítményének jelentős visszaesésével a nappali órákban a naperőművek vették át az alaptermelés jelentős részét, ami átmenetileg átrendezte a villamosenergia-rendszer működését.
de A helyzetet súlyosbítja, hogy egyelőre semmi nem utal arra, hogy a Duna vízállása a következő napokban érdemben emelkedne. a paksi atomerőműnél egyébként szabadszemmel is láthatóan alacsony a vízállás.
Nemcsak Magyarországon, hanem a Duna vízgyűjtő területein sem várható olyan mennyiségű csapadék, amely számottevő vízutánpótlást biztosítana. Bár a folyó vízhozamát nemzetközi megállapodások is szabályozzák a szomszédos országok között, ezek csak akkor működnek, ha van elegendő víz.
A jelenlegi válság legkritikusabb eleme mégsem önmagában az alacsony vízállás, hanem annak egybeesése a rendkívüli hőhullámmal. A magas hőmérséklet egyszerre növeli a villamosenergia-igényt és csökkenti a rendelkezésre álló termelőkapacitást, így a két folyamat egymást erősítve terheli a rendszert.
A lapunknak nyilatkozó energetikai szakértők szerint minden a következő tíz napon múlik. Ha ebben az időszakban az Atomerőmű leáll, miközben a hőhullám sem enyhül, akkor a villamosenergia-rendszer példátlan helyzettel találhatja szembe magát.
A villamosenergia-rendszer rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyeket éppen hasonló helyzetek kezelésére alakítottak ki. Az MVM Balance csúcserőművei és az olajtüzelésű blokkok egy váratlan paksi kiesés pótlására szolgálnak, utóbbiakat azonban nem folyamatos üzemre tervezték, hanem évente legfeljebb 50–60 órányi vészhelyzeti működésre. A rendelkezésre álló tartalékok összesen megközelítőleg egy gigawattnyi pótlólagos termelőkapacitást biztosíthatnak.
A valódi próbatétel azonban a következő napokban jöhet, amikor a csúcsterhelés és a további paksi teljesítménycsökkenés egyszerre jelentkezhet. A piaci szereplőktől az Indexhez eljutott információk szerint a Paksi Atomerőmű a jelenlegi dunai vízállás mellett hozzávetőleg 900 megawatt teljesítménnyel képes működni (a cikk írásakor így festett a helyzet: 1. blokk: 246 MW, 2. blokk: 245 MW, 3. blokk: 0 MW, 4. blokk: 482 MW.) Úgy hallottuk, hogy a vízügyi előrejelzések közepes forgatókönyve nem feltétlenül kalkulál további apadással, hanem tartósan alacsony, stagnáló vízállással számol. Ennek ellenére az Atomerőműnél, illetve a kormányzati megszólalásokban a leállásra készülnek.
7
A Duna két centimétere most sokat számíthat
A helyzet megértéséhez azt is érdemes áttekinteni, miért ennyire meghatározó a Duna vízállása a paksi atomerőmű működése szempontjából. Nemcsak Paks, hanem gyakorlatilag minden, a Duna partjára épült erőmű – köztük a gönyűi, a csepeli, a kelenföldi és a Dunamenti Erőmű – a folyó vizét használja hűtőközegként. Erre azért van szükség, mert a gőzturbinák működése során keletkező gőzt folyamatosan vissza kell hűteni, hogy a körfolyamat újraindulhasson. Egyedül a Mátrai Erőmű jelent kivételt, ahol a hűtést úgynevezett Heller-rendszerű léghűtők biztosítják, így ott az alacsony dunai vízállás nem jelent közvetlen problémát.
Pakson a hűtővizet nagy teljesítményű szivattyúk emelik ki a Dunából. Ezeket még az 1970-es években, az erőmű tervezésekor a korábbi évtizedek legalacsonyabb mért dunai vízállásai alapján méretezték. Akkor abból indultak ki, hogy a folyó vízszintje a következő évtizedekben sem süllyed majd ennél alacsonyabbra. A mostani helyzet azonban azt mutatja, hogy az akkor a feltételezés már nem állja meg a helyét. A probléma ráadásul nem pusztán az alacsony vízállás.
Minél több szivattyú dolgozik, annál nagyobb a helyi vízszintsüllyedés. Éppen ezért csökkentették az elmúlt napokban fokozatosan a paksi blokkok teljesítményét, minden […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/31/energetika-energiavalsag-kormany-magyar-peter-paksi-atomeromu/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!