Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hosszú hónapok után végre kézzelfogható jelei vannak annak, hogy lassul az áremelkedés Magyarországon. A nobemberi adat szerint az infláció 3,8 százalékra mérséklődött, miközben a maginfláció 4,1 százalékon állt, vagyis az árnyomás tovább enyhült. Ezzel az infláció visszatért a jegybanki toleranciasávba, ami nemcsak statisztikai fordulópont, hanem fontos üzenet a gazdaság egészének is. A jegybank várakozásai szerint a folyamat az idei év elején tovább folytatódhat, és az infláció átmenetileg még a hivatalos inflációs cél alá is benézhet.
A megnyugvás azonban korántsem teljes. Az előrejelzések alapján az infláció 2025-ben éves átlagban 4,4 százalék körül alakulhatott, 2026-ban 3,2, 2027-ben pedig 3,3 százalékra mérséklődhet. A 3 százalékos inflációs cél tartós elérése így nem azonnali, a jelenlegi számítások szerint erre legkorábban 2027 második felében nyílhat reális esély. Rövid távon ráadásul még jöhetnek meglepetések, hiszen a kedden érkező decemberi inflációs adatok akár újabb fordulatokat is hozhatnak.
Ugyanakkor mielőtt hátradőlnénk, érdemes egyet hátralépni. Előbb azt kell tisztázni, mit is jelentett valójában a tavalyi év inflációs szempontból, milyen pályát járt be az áremelkedés, és milyen sebeket hagyott maga után.
Az idei év sem lesz mentes az izgalmaktól inflációs fronton
Tavaly az infláció összességében vegyes képet mutatott. Bár meg sem közelítette a 2022-es és 2023-as kiugróan magas szinteket, az áremelkedés továbbra is központi gazdasági és politikai téma maradt. A pénzromlás érzékelhetően jelen volt a mindennapokban, ami miatt a kormányzat több lépést is tett az infláció fékezésére. Ezek közé tartoztak az árrésstopok és a különböző kormányzati megállapodások is, amelyek célja az volt, hogy letörjék az árak további emelkedését.
Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával arról is beszélgettünk, hogy a tavalyi év elején még messze nem lehetett megnyugvásról beszélni. Az első hónapokat 5 százalék feletti infláció jellemezte, majd az év előrehaladtával fokozatos lassulás következett. Az áremelkedés üteme év végére már visszakerült a jegybanki célsávba, 4 százalék alá csökkent, ugyanakkor továbbra is meghaladta a 3 százalékos inflációs célt. Vagyis 2025-ben egyértelműen csökkenő inflációs pálya rajzolódott ki, még ha a folyamat nem is volt zökkenőmentes.
A szakértő szerint a tavalyi infláció alakulását alapvetően két tényező határozta meg:
- Az egyik a forint erősödése volt,
- a másik az árrésstopok rendszere, beleértve a kormányzat és a piaci szereplők közötti megállapodásokat is.
Ez a két hatás együtt érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az infláció az év végére mérséklődjön. Míg az előbbi egyértelműen Varga Mihály jegybankelnökségéhez köthető, addig az utóbbi már a kormányzat számlájára írható. A jegybankelnök tavaly világossá tette, lezárult egy korszak, vége annak a gazdaságpolitikának, amely szerint a gyenge forintárfolyam érdemben támogatni tudja a gazdaságot. Az árfolyam stabilizálása immár tudatos célként jelent meg, és következetes kommunikációban öltött testet.
Fontos azonban egy árnyalatnyi megjegyzés. A tapasztalatok szerint az erősebb forint hatása mindig lassabban jelenik meg az árakban, mint a gyengülő árfolyamé. Ez azt jelenti, hogy a kedvező folyamatok gyakran késleltetve jutnak el a fogyasztókhoz. Ezzel párhuzamosan az árrésstopok és a kormányzati megállapodások az állami beavatkozás eszközeivel próbálták fékezni az árak emelkedését, közvetlenebb módon hatva az infláció alakulására.
Ha most előre tekintünk, a kép korántsem megnyugtató. Regős szerint már most kijelenthető, az idei év sem lesz mentes az izgalmaktól inflációs fronton. Az árak alakulását egyszerre befolyásolják majd jól látható, előre azonosítható tényezők és olyan kockázatok is, amelyek irányát és erejét egyelőre lehetetlen pontosan felmérni. Az egyik oldalon ott van a tavalyi forinterősödés hatása, amely az idei inflációban is megjelenhet. Ez klasszikusan lefelé húzza a pénzromlást, még ha késleltetve is.
A másik oldalon viszont erős ellenhatásként jelentkezik a választások előtti fiskális lazítás. A fegyverpénz és a 14. havi nyugdíj első részének kifizetése, a családi adókedvezmény emelése, valamint az anyák szja-mentességének fokozatos kiterjesztése mind keresleti nyomást okoz a gazdaságban. Ez óhatatlanul felfelé tolja az árakat. Hogy e két hatás közül melyik bizonyul erősebbnek, azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani. A bizonytalanságot tovább növeli a forint jövője.
Nem tudni, hogy a várható kamatcsökkentések hatására az árfolyam újra a 400-as szint felé mozdul-e el, vagy sikerül tartósan a 380–390 közötti sávban maradni, esetleg van még tér némi további erősödésre. Hasonlóan nyitott kérdés az is, mi lesz az árrésstopok sorsa: kivezetik őket, és ha igen, mikor; velünk maradnak hosszabb távon; vagy valamilyen köztes megoldás születik. Ezek a döntések együtt határozzák majd meg az infláció idei sorsát.
Meddig tartható az árrésstop?
A legutóbbi interjúban Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arról kérdeztük, hogy az árréscsökkentés tartósan velünk maradhat-e. Mint fogalmazott, sokan automatikusan abból indulnak ki, hogy az árréscsökkentést előbb-utóbb ki kell vezetni, ő azonban ezt korántsem tekinti adottnak. Álláspontja szerint nem biztos, hogy erre sor kerül, de azt világossá tette, a jelenlegi formájában a rendszer átdolgozásra szorul. Vagyis a kormányzat részéről továbbra sem tekinthető lezárt kérdésnek a téma.
Az árrésstop érdemben hozzájárult az infláció mérséklődéséhez. A különböző szolgáltató ágazatokkal kötött megállapodásokkal együtt nagyjából 1,5 százalékponttal fogta vissza az áremelkedést. Enélkül jóval kevésbé kedvező inflációs számokat látnánk. Nemcsak tavaly, hanem most is. A beavatkozásnak viszont ára van. Regős Gábor szerint az árrésstopok legfőbb kockázata a kiskereskedelmi vállalatok profitabilitását érinti, közvetlenül szűkítik a mozgásterüket. Emellett fennáll annak a veszélye, hogy a kereskedelmi láncok más termékeknél próbálják meg visszahozni a kieső nyereséget, vagyis ott emelnek árakat, ahol erre lehetőségük van.
Érdemes felidézni, a kormány ezen az eszköztáron belül már korábban is változtatott. Emlékszünk még az ársapkák időszakára, amelyek egy jóval merevebb, ha szabad így fogalmazni, puritán beavatkozást jelentettek.
- Az árstopoknál egy adott időpontban érvényes árszintet rögzítettek, és ez a fix ár maradt érvényben függetlenül attól, hogyan változtak közben a költségek vagy a piaci viszonyok.
- Az árrésstop (a kormányzati kommunikációban árréscsökkentés) ehhez képest rugalmasabb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!